Part,  Par.

 1  2,  1 |             az asztalra föltéve, s az erdőmester vendége annyira már kielégíté
 2  2,  1 |               válaszolá mosolyogva az erdőmester. - Őnagysága - folytatá
 3  2,  1 |                De már indulhatunk.~Az erdőmester vállára ölté puskáját, s
 4  2,  1 |           tűnik - szólt vendégéhez az erdőmester. - De ha udvari vadász vagy
 5  2,  1 |              a darutoll - folytatá az erdőmester - csak megjárja, de a forgóban
 6  2,  1 |       jellemezni idegenünket, mint az erdőmester ezen együgyűnek látszó megjegyzésével
 7  2,  1 |              kard emberéhez illik.~Az erdőmester szavai nem maradtak reá
 8  2,  1 |                szólt most gúnyosan az erdőmester.~E percben szarvas csörtetett
 9  2,  1 |               Ügyeljünk! - suttogá az erdőmester felvonva a sárkányt. - Ez
10  2,  2 |             kalandokról elkésünk.~~Az erdőmester nem rosszul vetett Rákóczi
11  2,  2 |               puskaropogás, melyre az erdőmester fölvonta sárkányát,106medvét
12  2,  2 |              lehet - súgá a figyelmes erdőmester.~- S bundája nem sokszor
13  2,  2 |             Nem úgy, koma! - szólt az erdőmester, kitől alig harminc lépésre
14  2,  2 |                  kérdé csodálkozva az erdőmester.~- Két lövés iránya gyaníttatja,
15  2,  2 |           gyakorlott vadász mondá.~Az erdőmester tiszteletjelül meg is billenté
16  2,  2 |            Úgy látszik - válaszolá az erdőmester.~- De aztán, ha nem csalódom,
17  2,  2 |      szerencsétől függ - válaszolá az erdőmester. - Mert a vén latornak vagy
18  2,  2 |         bódult, kevés - válaszolta az erdőmester. - Legfölebb, ha nőstény,
19  2,  2 |              igaz - szólt szárazon az erdőmester.~Ekkor a fejedelem állásánál
20  2,  4 | figyelmeztetésül puskát sütött el. Az erdőmester vendége is, szemfüles férfiú
21  2,  4 |            már elfedték a távozót.~Az erdőmester szaladni kezdett, s utána
22  2,  4 |              félénk alázatossággal az erdőmester.~- Az a kiadott szabályok
23  2,  5 |           Lova iramlék, de mielőtt az erdőmester kísérő szemei elvesztették
24  3,  7 |             perc múlva megérkezett az erdőmester, s előrivogatá csőszét,
25  3,  7 |            tudakolá kezet szorítva az erdőmester vendége.~- Be ám! - válaszolá
26  3,  7 |              beszélhetünk - előzte az erdőmester meg vendége tudakolásait.~
27  3,  7 |       oroszlán talpából a szálkát.~Az erdőmester vendége mellé ült, s félbeszakítás
28  3,  7 |              a történteket - szólt az erdőmester. - Józsa Péter, Kassai uram
29  3,  7 |             sokat adtam rá - szólt az erdőmester -, s éppen azért tudakolám
30  3,  7 |                Alkalmasint - szólt az erdőmester. - De a nép mindenütt úgy
31  3,  7 |            őrizzen - szólt a lovag az erdőmester kezét megszorítván -, hogy
32  3,  7 |            hozzám - szólt keserűen az erdőmester.~- Akkor hitem nem volna
33  3,  7 |              tovább. Igazság-e ez?~Az erdőmester hüledezve tekintett a beszélőre.~-
34  3,  7 |              kiáltá ragyogó arccal az erdőmester. - Csak tartsa meg szavát
35  3,  8 |              elárul - szólt halkan az erdőmester.~- Oltalmazza őt az ég!
36  3,  8 |              lassan, majdnem súgva az erdőmester.~- Dehogy mérséklem! Kendet
37  3,  8 |             nagy kitörésén megdöbbent erdőmester.~- Mit, érdemetlen? Tüstént
38  3,  12|          messze a végítélet napja.~Az erdőmester a várba érkezvén elbeszélte
39  3,  12|                  Szóljon csak bátran, erdőmester uram! Kend mindig jóakarattal
40  3,  12|               várnagy - jegyzé meg az erdőmester.~- Őrizzen attól az ég!~-
41  3,  12|      ajánlatot, s férjének fogatát az erdőmester rendelkezése alá adta.~-
42  3,  12|         érette a mindenható Isten!~Az erdőmester sietett az útikészületek
43  3,  12|             ideig tartott, s midőn az erdőmester a szobából kiment, Zsigmond
44  3,  12|              Éppen akkor lépett be az erdőmester.~Zsigmond úr félénken dobta
45  3,  12|           tegnap! - zokogta, midőn az erdőmester okos tapintattal minden
46  3,  12|              is, melyeket ez a bolond erdőmester elvitt. Hadd törnék el a
47  3,  12|       csatlóst lóra ültetett, hogy az erdőmester után száguldva, azt visszatérítse.~
48  3,  12|            vigasztalón mondá, hogy az erdőmester nemsokára itt lesz.~- Ki
49  3,  12|             itt? - kérdé az agg.~- Az erdőmester. Őt visszahívattam.~A férj
50  3,  12|           küldé a második csatlóst az erdőmester után.~Egy kis cédulát írt
51  3,  16|               senki sem gondolt, s az erdőmester csak a nagyúri mulatságok
52  3,  16|           kegyes asszonynál hagyá.~Az erdőmester elbámult a Mikes család
53  3,  16|           válaszolá térdre borulva az erdőmester -, de egy alázatos instánciát
54  3,  16|              végig.~- Hol a gyűrű?~Az erdőmester átadá.~Rákóczi figyelemmel
55  3,  16|             ujjára vonta a gyűrűt.~Az erdőmester e különös flegmán megijedve,
56  3,  22|       Heródiás leányainak korából!~Az erdőmester egy tagolatlan, de iszonyú