Part, Par.
1 1, 1 | fogyatkozás van. A világ ugyan semmi rosszat nem tudott
2 1, 1 | Tarnócziné, s leánya, Sára, tudta ugyan, hogy e korholásoknak nincs
3 1, 2 | sietőknek.~Szólítás nem történt ugyan, de rá szükség sem volt,
4 1, 2 | útárokból mérgesen lökték ugyan föl magokat, anélkül azonban,
5 1, 3 | régibb keltűnek látszott ugyan, de bizonyos frissességgel
6 1, 3 | is. Homloka magasabbá lőn ugyan, de e változás oly lassan
7 1, 5 | ülésekor zsémbelt és jövendölt ugyan egy keveset, de ámbár a
8 1, 5 | Mi szelídebben ítélünk ugyan a szentléleki várkastély
9 1, 5 | természet bomlására mutattak ugyan, s Naprádiné a nap tartóssága
10 1, 5 | önmagáról. Ennélfogva elpirult ugyan, midőn nagynénjétől először
11 1, 6 | ezt feltenni nem akarta ugyan, de Judit nagynéne, ki szenteskedő
12 1, 6 | mint ez általa. Érzett ugyan bizonyos rokonszenvet iránta,
13 1, 8 | rakta szeme elibe. Nem volt ugyan közöttök illemsértő - mert
14 1, 9 | Néha egy kevéssé heves ugyan, de hamar megbánja, s minden
15 1, 10| tekintélyes testhordással ugyan, mely a kastélyban a legfőbb
16 1, 10| legszívesebb vendéglátó volt ugyan, de most arcából minden
17 1, 10| érdemel gáncsot. Zavaros volt ugyan, de fergetegeiből Sára boldogsága
18 1, 13| háziasszonynak zokul esett ugyan korára célzani, azonban
19 1, 13| hogy a világot gyűlöli. Ugyan miért gyűlölné? Mivel bántotta
20 1, 14| Hadd legyek hát hideg! Ugyan miért ne mondanék le azon
21 1, 15| miatt elfáradtnak látszott ugyan, de Szebenben majd kifejti
22 2, 1 | tisztelettel viseltetik. Áhítja ugyan a pénzt, de ha mindenik
23 2, 1 | mackó jön, sebet ejthet ugyan rajta, de nem nagyobbat,
24 2, 2 | távoli tüzelés gyaníttatá ugyan, miként más is részesülhet
25 2, 3 | fegyverével vala legyőzetve. Érzé ugyan, hogy Ezékielből más versek
26 2, 4 | nesze még fülébe csengvén, ugyan mit tegyen, hogy bundáját
27 2, 4 | rokonszenvét egészen osztá ugyan, s a kellemes füttytől elbájolva
28 2, 4 | kevéssé figyelmessé lett ugyan a zajra. Azonban éppen akkor
29 2, 4 | becs nélküli érc és kő. De ugyan mi a boldogság? S amit a
30 2, 5 | előtted áll a család! És ugyan hová lőn a lemondás? Dobd
31 2, 7 | tavaszra.~- Hiszed-e?~- Ugyan, miért ne hinném, galambom?
32 2, 7 | barlangjában növekedtek föl? Ugyan, öregem, legyen eszed. Egyik
33 2, 8 | Ez tréfa.~- Való, uram!~- Ugyan kit? Szentléleken!~- Szerelmünkre
34 2, 9 | ülve. - Hm! Tizenegy óra. Ugyan elkéstünk! Éhesebb vagyok,
35 3, 1 | minden intézkedéseket megtett ugyan, de Lupuj vajda a moldvai
36 3, 2 | Csulai uram elég méltányos ugyan arra, hogy egy plébános
37 3, 2 | de érzem, hogy javamra... Ugyan kire hallgassak? Ki után
38 3, 3 | valakit forrón szeretsz.~- Ugyan kit? Ismer-e engem más,
39 3, 5 | Tudod, mi jutott eszembe?~- Ugyan mi, kedves bátyám?~- Nemde -
40 3, 6 | részben nyílt tért hagy ugyan számomra, de azt kiköté,
41 3, 7 | harasztközt, s messze hangzott ugyan a nesz, mellyel a nyugvó
42 3, 8 | játszó férfinak nem hitte ugyan, de tiszta fogalma volt
43 3, 8 | mely a sebet nem gyógyítá ugyan, de legalább fájdalmait
44 3, 8 | vagyonukat vissza nem kaphatják ugyan, mert az előre már Tarnóczi
45 3, 9 | háztűzhely igen köznapi tárgy ugyan; de akkor a legkedvesebb
46 3, 10| Sáráét.~És ily helyzet közt ugyan miért ejtene egy idegen
47 3, 11| egyhangúakká tevé. Folyt ugyan az országos ügyekről és
48 3, 12| látható jel nem világosította ugyan föl az igaz út iránt. Az
49 3, 13| a rossz tapintatú jóság.~Ugyan mit nem érzett János, midőn
50 3, 14| A kényelem itt sem volt ugyan túlzott, de legalább a kályha
51 3, 14| vonta magát, mohón ette ugyan a meleg levest, de aztán
52 3, 16| tüzesebb lévén, a hámból kidőlt ugyan, de éppen Küküllőváron,
53 3, 16| erősíté, hogy a dolog nem bír ugyan nagy fontossággal, de végre
54 3, 17| ébredtem föl! Csak most! De ugyan hol vagyok hát?~Ekkor Szentpáli
55 3, 22| mely az anyát leányától ugyan, de a fukart gazdag vagyontól
|