Part, Par.
1 1, 4 | Még senki se ragaszkodott hozzá, senki se csalta meg, nem
2 1, 4 | főfájást érzünk! - tevé hozzá János rezgő hangon, mosolyra
3 1, 5 | ellenségeskedésben élt.~Tegyük még hozzá, hogy a szentléleki plébános
4 1, 8 | indulás van hátra. Fogjunk hozzá.~Sára, bár arca örömtől
5 1, 9 | övéből, s oly vadon szúrt hozzá, mint Judit84de nem a nénike,
6 1, 9 | szenvedhetetlen - toldá hozzá Mihály úr.~- És szívtelen
7 1, 10| harsánynak vélt, de amelyet a hozzá legközelebb lépő várnagy
8 1, 12| tartóztatott tőle vissza, mi vont hozzá? Boldog Kelemen! Ő szeret
9 1, 13| bír, sokat kivihet - tevé hozzá a háziasszony, élces mosollyal
10 1, 14| mert mihez ne szoknánk hozzá - figyelemre sem méltatott,
11 1, 14| öregvedret, s még valamit hozzá.~Lehetetlen - gondolá Péter -
12 2, 1 | bosszankodik, ha minden medvét nem hozzá hajtanak. Kassai őnagysága
13 2, 2 | szeretetből - tevé később hozzá.~- Bocsát keresve?~- Igen,
14 2, 2 | rövid kérdéseit, melyeket hozzá látszott intézni, ne vélje
15 2, 3 | minden a sikertől függ - tevé hozzá szilárd hangon. - Ha Máté
16 2, 3 | tevé Rákóczi csillapultan hozzá - Lupuj semleges marad,
17 2, 4 | tisztán és élesen küldöztek hozzá, hogy komor bókjaival üdvözölhesse.~
18 2, 4 | fölugrott a martra, s oly közel hozzá, hogy a szegény káplánnak
19 2, 4 | melyek a kérgét szakíták le, hozzá oly közel szorultak össze,
20 2, 4 | országgyűlés dolga - tevé hozzá a buzdítások mellé fösvény
21 2, 5 | szeretet szavaival - tevé hozzá az anya.~- Hisz éppen azért
22 2, 6 | volna-e el? De miként került hozzá az idegen?~Talányok, hozzávetések,
23 2, 6 | által is, midőn joga volt hozzá, s koldus lőn nélküle? Nem
24 2, 6 | Sárám - szólt közelítve hozzá -, az lehetetlen, hogy te
25 2, 7 | az érkezett ajkai.~Sára hozzá futott:~- Segítség, segítség!
26 2, 8 | Isten! De kihez volt hűtlen? Hozzá nem. Mármarosban alig vette
27 2, 10| Ételt vinni se járjon senki hozzá. A fejedelem távozásáig,
28 2, 10| De a mi javunkra - tevé hozzá Zsigmond őr erőltetett vidorsággal,
29 2, 13| rendbe hozok a fejedelemnél. Hozzá sietek a szükséges percben.
30 3, 5 | nem megy Sára szerelemből hozzá? - szólt Mihály úr gúnyos
31 3, 7 | féltében elaludt - tevé hozzá a lovag.~- Alkalmasint -
32 3, 8 | falatokat, s közelebb voná hozzá a bort.~- Maholnap megesszük
33 3, 10| közkíváncsiság számára.~Judit hozzá volt már e képhez szokva,
34 3, 10| egészen megbízható ember. Hozzá küldeném Istenben boldogult
35 3, 12| vajda? Könyörgő levelet írok hozzá. Nem, a hideg tél dacára
36 3, 15| lámpavivő és a nő közel jöttek hozzá.~- Lovag úr - szólt esdeklő,
37 3, 16| menekülhessen.~Tarnócziné közelített hozzá, de minden lépéssel változott
38 3, 16| fájdalomból!~- Amen! - tevé hozzá a fejedelem. - Azonban kérelmedet
39 3, 17| elvezettetés iránt! - tevé hozzá.~- Mikes nem akarja fogházunkat
40 3, 18| az én fogatom? Mi közöd hozzá, ha kidőlnek is a lovak?
41 3, 19| német mérföldről szólnának hozzá; mert aki bújában meg akar
42 3, 19| lesz Sára meglepve! - tevé hozzá Judit.~- Még mást is gondoltam -
43 3, 21| omlottak.~- Menjünk, menjünk hozzá! - szólt Haller karját nyújtva.~
44 3, 21| rosszul van? - szólt Haller hozzá fordulva.~Judit végigvonta
|