Part,  Par.

 1  1,  4 |            Még senki se ragaszkodott hozzá, senki se csalta meg, nem
 2  1,  4 |              főfájást érzünk! - tevé hozzá János rezgő hangon, mosolyra
 3  1,  5 |   ellenségeskedésben élt.~Tegyük még hozzá, hogy a szentléleki plébános
 4  1,  8 |           indulás van hátra. Fogjunk hozzá.~Sára, bár arca örömtől
 5  1,  9 |            övéből, s oly vadon szúrt hozzá, mint Judit84de nem a nénike,
 6  1,  9 |              szenvedhetetlen - toldá hozzá Mihály úr.~- És szívtelen
 7  1,  10|        harsánynak vélt, de amelyet a hozzá legközelebb lépő várnagy
 8  1,  12|    tartóztatott tőle vissza, mi vont hozzá? Boldog Kelemen! Ő szeret
 9  1,  13|            bír, sokat kivihet - tevé hozzá a háziasszony, élces mosollyal
10  1,  14|               mert mihez ne szoknánk hozzá - figyelemre sem méltatott,
11  1,  14|            öregvedret, s még valamit hozzá.~Lehetetlen - gondolá Péter -
12  2,  1 |   bosszankodik, ha minden medvét nem hozzá hajtanak. Kassai őnagysága
13  2,  2 |            szeretetből - tevé később hozzá.~- Bocsát keresve?~- Igen,
14  2,  2 |            rövid kérdéseit, melyeket hozzá látszott intézni, ne vélje
15  2,  3 |        minden a sikertől függ - tevé hozzá szilárd hangon. - Ha Máté
16  2,  3 |            tevé Rákóczi csillapultan hozzá - Lupuj semleges marad,
17  2,  4 |          tisztán és élesen küldöztek hozzá, hogy komor bókjaival üdvözölhesse.~
18  2,  4 |      fölugrott a martra, s oly közel hozzá, hogy a szegény káplánnak
19  2,  4 |         melyek a kérgét szakíták le, hozzá oly közel szorultak össze,
20  2,  4 |            országgyűlés dolga - tevé hozzá a buzdítások mellé fösvény
21  2,  5 |            szeretet szavaival - tevé hozzá az anya.~- Hisz éppen azért
22  2,  6 |         volna-e el? De miként került hozzá az idegen?~Talányok, hozzávetések,
23  2,  6 |            által is, midőn joga volt hozzá, s koldus lőn nélküle? Nem
24  2,  6 |              Sárám - szólt közelítve hozzá -, az lehetetlen, hogy te
25  2,  7 |              az érkezett ajkai.~Sára hozzá futott:~- Segítség, segítség!
26  2,  8 |         Isten! De kihez volt hűtlen? Hozzá nem. Mármarosban alig vette
27  2,  10|          Ételt vinni se járjon senki hozzá. A fejedelem távozásáig,
28  2,  10|              De a mi javunkra - tevé hozzá Zsigmond őr erőltetett vidorsággal,
29  2,  13|         rendbe hozok a fejedelemnél. Hozzá sietek a szükséges percben.
30  3,  5 |            nem megy Sára szerelemből hozzá? - szólt Mihály úr gúnyos
31  3,  7 |              féltében elaludt - tevé hozzá a lovag.~- Alkalmasint -
32  3,  8 |           falatokat, s közelebb voná hozzá a bort.~- Maholnap megesszük
33  3,  10|        közkíváncsiság számára.~Judit hozzá volt már e képhez szokva,
34  3,  10|            egészen megbízható ember. Hozzá küldeném Istenben boldogult
35  3,  12|         vajda? Könyörgő levelet írok hozzá. Nem, a hideg tél dacára
36  3,  15|       lámpavivő és a nő közel jöttek hozzá.~- Lovag úr - szólt esdeklő,
37  3,  16| menekülhessen.~Tarnócziné közelített hozzá, de minden lépéssel változott
38  3,  16|          fájdalomból!~- Amen! - tevé hozzá a fejedelem. - Azonban kérelmedet
39  3,  17|           elvezettetés iránt! - tevé hozzá.~- Mikes nem akarja fogházunkat
40  3,  18|              az én fogatom? Mi közöd hozzá, ha kidőlnek is a lovak?
41  3,  19|           német mérföldről szólnának hozzá; mert aki bújában meg akar
42  3,  19|           lesz Sára meglepve! - tevé hozzá Judit.~- Még mást is gondoltam -
43  3,  21|         omlottak.~- Menjünk, menjünk hozzá! - szólt Haller karját nyújtva.~
44  3,  21|          rosszul van? - szólt Haller hozzá fordulva.~Judit végigvonta