Part, Par.
1 1, 5 | akkor is alig egy percig.~Mihelyt tehát kocsijából a tornácra
2 1, 8 | mintha beszélni tudna. Mihelyt meglát, remélem, le fog
3 1, 9 | és tőrrel küzdött ellene; mihelyt pedig észrevette, hogy mi
4 1, 11| Andor a kocsi elébe! Mihelyt a kisasszony megjön, beemeled.
5 1, 14| nem panaszolhatná, hogy mihelyt lábát az ajtón kitette,
6 1, 15| magánügyek miatt utaztam el.~Mihelyt a ruhák- és cicomákról levevé
7 1, 15| kivált elutazni tud.~A kocsi, mihelyt a várkastélyból kigörgött,
8 1, 15| várkastélyból kigörgött, s mihelyt a szentléleki útra tért,
9 2, 2 | nyújtá a puskát vissza. Mihelyt pedig a kiegyenesedés ideje
10 2, 3 | találandja a szilisztriai basa, mihelyt Havasalföld határára lép.~-
11 2, 3 | Lupuj semleges marad, mihelyt erélyt fog Máté vajda kifejteni,
12 2, 4 | bemocskolásán, megpihent. Mihelyt pedig a zaj szűnt vagy távozott,
13 2, 4 | György teljesíteni fogja... mihelyt hazája törvényei nem tilalmazzák.~
14 2, 7 | karszékből fia elébe sietve, mihelyt ez az oszlopos étterembe
15 2, 7 | vénültem meg. Sára engedni fog, mihelyt szeszélye kigőzölg. Engem
16 2, 7 | egyszersmind búcsúmat venni. Mihelyt Móriccal végeztem, indulok
17 2, 7 | talán vele.~Mikes Zsigmond, mihelyt magára lőn, hosszasan sétált
18 2, 7 | végrehajtására fordítja, s mihelyt Tarnóczinéval nem boldogul,
19 2, 9 | matrónától igényelhetünk.~Mihelyt készen volt, Jutkának egy
20 2, 10| menj. Majd beszélünk erről, mihelyt módját ejtjük. Bátorság,
21 2, 11| de erős szándékunk volt, mihelyt a figyelem másfelé fordul,
22 2, 11| néhány órával érkezvén meg, mihelyt ennek Mikes Zsigmondhoz
23 3, 1 | tartá... Botrányok háza, mihelyt birtokomba jutsz, széthányatom
24 3, 2 | fáradt és álmos volt; de mihelyt magára maradt, a kisded,
25 3, 6 | nagy inclinatiója191van. Mihelyt pedig azon érdemeket rostálgattam,
26 3, 6 | követség tüstént útnak indul, mihelyt remény lehet a sikerhez.
27 3, 6 | scriptum. A pecsét feltörője, mihelyt e levelet elolvasta, ha
28 3, 6 | fenyegetni, sem buzdítani.~Mihelyt kalandszomjas lovagunk értesült
29 3, 10| Csak képzeld - szólt, mihelyt tanúk nélkül beszélhettek -,
30 3, 14| egyik csak vizet ivott, s mihelyt száját a kendőhöz törlé,
31 3, 17| fejedelem előtt állott.~Mihelyt belépett, szemébe tűnt a
32 3, 17| Mikes Jánost, kit elfogtál, mihelyt állapota engedi, mint rabot,
33 3, 18| 18~Tarnócziné büszkesége, mihelyt a közönség szeme előtt visszavonult,
34 3, 19| tenné - gondolá Judit.~- Mihelyt bealkonyul - mondá Haller -,
35 3, 22| parancsát teljesíthessem, mihelyt a hírnöktől a levelet átvevém,
|