Part,  Par.

 1  1,  1 |       hölgy, ki így szól, Sára, az igaz reformált hit. S mi köze
 2  1,  2 |  császárral folytat háborút, és az igaz hitet vallja.~- Már úgy
 3  1,  3 |            még akkor írta nekem.~- Igaz, de Tarnócziné most ellenkezőt
 4  1,  3 |  gyermekeként szerette őt?~- Szent igaz, öcsém, János, de most az
 5  1,  5 |        melyeknek ha századrésze is igaz, megfoghatjuk álmélkodását,
 6  1,  8 |    ruhatárából válasszon kelméket. Igaz, nehéz is lett volna Sárát
 7  1,  15|     illetlen, de legalább eredeti. Igaz, hogy jelenleg háziasszony
 8  2,  2 | feleségeink.~- Ah, ez furcsa.~- De igaz - szólt szárazon az erdőmester.~
 9  2,  3 |        amennyit Máté fizet... Hüm! Igaz, hogy Máté vitéz és bölcs
10  2,  3 |            a vajda, s mégis vannak igaz barátai - szólt Döme diák.~-
11  2,  4 |        engem az?~- Ő a mi szent és igaz hitünk ellensége.~- Kérem,
12  2,  5 |     alkalmas időt választani.~- Az igaz, hogy holnap délelőtt elég
13  2,  5 |           jó gazda, háládatos fiú, igaz barát. Mi boldogok vagyunk!~-
14  2,  7 |            semmit.~- Hát csakugyan igaz a vajda leányával való viszonyod?
15  2,  9 |   kifejezéseit, melyet csak a Sion igaz fiai és leányai értenek?
16  2,  9 |           azért tűztem kontyára az igaz hitnek éjjel is ragyogó
17  2,  11|         magam után a földön, amily igaz, hogy csak fenséged megérkezése
18  3,  2 |         erős színekkel rajzolta az igaz hit ellen megindított cselszövényeket,
19  3,  2 |           semmiért üt nagy zajt?~- Igaz, túl éles ecsettel festettem;
20  3,  3 |            évekről beszélnek, mint igaz. Ferde dicsekvés! Mikes
21  3,  3 |      kaszálót, erdőt, malmot, mely igaz kálvinista kézre került,
22  3,  5 |         szólt Kelemen.~- Fájdalom, igaz. Azonban még utolérhetnők.~-
23  3,  5 |           mi! De esküdjél rá, hogy igaz történetet beszéltél.~-
24  3,  7 |            a gyűrűre?~- Biz Isten, igaz - kiáltá ragyogó arccal
25  3,  12|            felelé Ágnes asszony.~- Igaz, igaz. Add ide, kedvesem,
26  3,  12|      felelé Ágnes asszony.~- Igaz, igaz. Add ide, kedvesem, a tollat.~
27  3,  12|            és segítséged nélkül az igaz utat el fogjuk téveszteni.
28  3,  12|         világosította ugyan föl az igaz út iránt. Az ég felhői csendesen
29  3,  14|        vadállatot főbe lövöm.~- Az igaz, amice Kerekszegi, hogy
30  3,  16|          medvéét, fönséges uram!~- Igaz, azt is ő ontá. De ma éjjel
31  3,  17|         életünket játszodjuk el.~- Igaz, igaz! De alattvalóinknak
32  3,  17|   életünket játszodjuk el.~- Igaz, igaz! De alattvalóinknak fejedelmi
33  3,  17|      Erdélybe vissza nem szökik.~- Igaz - szólt Rákóczi -, s kezdem
34  3,  18|   törvénytevő székedben,~Megmentél igaz ítéletben.~A kocsis most