Part,  Par.

 1  1,  6 |          rezgésbe hozták.~- Kedves húgom - szólt majdnem esdeklő
 2  1,  9 |        megkísértettek, kockáztatja húgom becsületét. Mit fog a világ
 3  1,  10|        keresnek. Ah, szerencsétlen húgom - siránkozott Judit.~Fölragyogott
 4  1,  13|    szőnyegen már csúszni tudott.~- Húgom sokszor emlegette a szép
 5  1,  13|         azt, kire leányát bízta.~- Húgom szívéből sajnálja az alkalmatlanságot,
 6  1,  13|            őszintén mondá Judit.~- Húgom reméli, hogy még a napokban
 7  1,  13|          jegyzé meg Haller. - Sára húgom komoly gondolkozású.~- Gyermekebb
 8  1,  13|   ajándékoztassanak.~Hiába akará a húgom - fűzé tovább okoskodásait -,
 9  1,  15|           Hát nem beteg többé Sára húgom? Kinek adjam az ékköves
10  1,  15|      tegnap este említé, hogy Sára húgom, anyja ellenére, szenvedélyesen
11  1,  15|        világi helyzetöket. És Sára húgom is, ha szabad vélekednem,
12  1,  15|            jeléül tekintem.~- Sára húgom távollétéért?~- Ah! Ezt
13  1,  15| mellőztessék.~- Hisz ez Tarnócziné húgom! - kiálta Haller.~- Jézus
14  2,  5 |      Kelement és Sárát. Tarnócziné húgom, néhai férje életében, vakbuzgalma
15  2,  5 |            szeme elébe. Tarnócziné húgom enged a kénytelenségnek.
16  2,  6 |        fedél alatt, míg Tarnócziné húgom nem ad szövetségtekre áldást.
17  2,  6 |          leányra száll. Tarnócziné húgom sem volt szegény hajadon.
18  2,  7 |       belépő nejéhez -, Tarnócziné húgom hazaérkezett, s mindjárt
19  2,  7 |        követheti jegyváltás. Akkor húgom vissza fogja vinni Sárát,
20  2,  8 |            megkérni jöttem. Kedves húgom, eléggé büntette őt már,
21  2,  9 |      legyen Dina!139~~~~~~~~Kedves drága húgom! Én Mikes Zsigmond vagyok,
22  2,  9 |           He! Hová rejté?~- Kedves húgom! Becsületszavamra mondom,
23  2,  9 |        volna egyebüvé?~- De, drága húgom, miért képzeli, hogy éppen
24  2,  9 |    harmadszor és utoljára.~- Drága húgom! Egy régi törvényünk mondja,
25  3,  10|           tegyük föl mindig, drága húgom, a legrosszabb lehetséget.
26  3,  10|       leszünk, mint a halak. Ugye, húgom sem szól?~- Én a hallgatás
27  3,  10|    büntetést érdemel, s én, kedves húgom, igen elmés módot találtam
28  3,  10|    megérkezik Szebenbe. De, kedves húgom, mint mondám, tartsuk ezt
29  3,  19|            kezdünk. Szeben, kedves húgom, unalmas hely. Nincs társasága.
30  3,  19|         telepszünk, s kegyed, édes húgom, átvállalja a költözködési
31  3,  19|          Girguczhoz indulok. Judit húgom velem jön. Zakariást itt
32  3,  19|         Odavisszük Jánost, s Judit húgom Brassóból orvost és szakácsnőt
33  3,  19|           unalomért magam és Judit húgom nevében díjul követelem,
34  3,  20|   Értesítse érkezése felől, kedves húgom, Sárát. Majdcsak találok