Part,  Par.

 1  1,  3 |    alkalommal a mama hallott volt tőle. Az ifjak, kik a világba
 2  1,  3 |           cserejoggal szerzé meg. Tőle kaptam legszebb serlegeimet,
 3  1,  5 |           Sárát reá bízza, holott tőle eddig inkább féltette, mint
 4  1,  5 |      szilárdul behelyezi magát, s tőle kitelhető méltósággal haladott
 5  1,  8 |           tudja, miben különbözöm tőle. Növendék leány koromban
 6  1,  9 |        csak a grófné ismerte.~- S tőle megkérdezted?~- Ah! Hogy
 7  1,  9 |      eltávozáskor, ahelyett, hogy tőle példát venne, a szép özvegyet,
 8  1,  12|           mindig? Mi tartóztatott tőle vissza, mi vont hozzá? Boldog
 9  1,  14|          a drága prémek megváltak tőle, s ami e burkolatok nélkül
10  1,  15|            mind a kettőt kérdezte tőle Judit; de nem érté egyikre
11  1,  15|        találhatván, ki s mit akar tőle. Végre a sötét szoba dacára
12  2,  2 |    vétkest. Ha úr volna, vegye el tőle a puskát az egész vadászatra;
13  2,  4 |           vadkörtének, mely közel tőle a füvön hevert, fölfalására.
14  2,  4 |      kedves bocsot eszébe, melyet tőle az átalúton elszakítottak.~
15  2,  4 |      haladni.~Ki kívánhatta tehát tőle, hogy tanulmányozását félbehagyja,
16  2,  4 |          uradalmat se sajnáljanak tőle, legyen akár zászlósúr,
17  2,  4 |           kivegyék. Féltenem kell tőle még az én kicsiny vascsupraimat
18  2,  5 |           Átengedi vagy elvesszük tőle, vagy elfelejti Kelemen.~-
19  2,  8 |          az apa.~- Önteltség volt tőle baráti ragaszkodásomban,
20  3,  2 |           álom végképp eltávozott tőle. Eszébe jutott a múlt napi
21  3,  2 |       bízni; végre pedig tudakolá tőle az eltávozott testőr nevét,
22  3,  2 | tekintélyét. A kényes kérdésekben tőle várjon utasítást. Én most
23  3,  4 |        haraggal fordítá el szemét tőle; János mély szánalommal
24  3,  5 |    ilyesmit.~- Ökörhizlaló kupec. Tőle minden kitelik!~- Magamra
25  3,  7 |           az élet, s mit várhatok tőle? Hazám kitaszított kebléből!
26  3,  9 |          zokog a pincegádorban, s tőle tudja Judit, hogy akit ő
27  3,  9 |          Jászvásáron találkoztam. Tőle kegyes asszonyomhoz, kit
28  3,  16|     érdekeivel. Móric nem rablott tőle leányt, nem vágyott családjába
29  3,  18|       neki, hogy arcát elfordítja tőle a szerencse, s ledér szeszélyével
30  3,  19|         tiszteletes uramhoz ment, tőle Heizingerhez, ettől Apor
31  3,  19|           ettől az orbai dúlóhoz, tőle Mikes Mihály uram fegyvernökéhez,
32  3,  21|    Juditot.~- De miért zárta be a tőle harmadik szoba ajtaját?...