Part,  Par.

 1  1,  3 |             deli ifjú lett belőled, öcsém, Mikes János, s mint megváltozott
 2  1,  3 |           őrzött titkát. De, kedves öcsém, ha akarod, menjünk már
 3  1,  3 |             fölsóhajtott: - Bizony, öcsém, mikor nálam laktál, egész
 4  1,  3 |     kastélyt látok.~- Nem csalódol, öcsém! Az a Naprádinéé. Néhai
 5  1,  3 |            maga szakított le.~- Ej, öcsém - jegyzé meg Mihály -, virágot
 6  1,  3 |           mondá: - Az én lovaimmal, öcsém, át lehetne törni a janicsárok
 7  1,  3 |       nőrablás.~- Ez tetszik nekem, öcsém! Maradjon a lovag lovagnak,
 8  1,  3 |          szerette őt?~- Szent igaz, öcsém, János, de most az Istentől
 9  1,  3 |           átkozná meg.~- Már erről, öcsém, nem kezeskedem.~- De az
10  1,  3 |     megindulással.~- Attól, akitől, öcsém! Hisz Sárát éhomra, estére
11  1,  4 |          volt föltétlen bámulója.~- Öcsém! Bethlen Istvánnéban minden
12  1,  4 |        áll-e?~- Azt nem mondhatnám, öcsém, de a lába köszvényes, s
13  1,  4 |           ismét János.~- Bár volna, öcsém, de sima és józan. Túl van
14  1,  4 |      poharába.~- Fösvény?~- Bizony, öcsém, nem dobja ki az ablakon
15  1,  4 |          kínzaná nejét.~- Ki tudja, öcsém? Még senki se ragaszkodott
16  1,  4 |           Tehát érzéketlen ember?~- Öcsém, sírni láttam anyja temetésén.
17  1,  11| fölegyenesedett. - Kézbe a gyeplőt, öcsém! - kezde rendelkezni. -
18  1,  11|         vélték.~- Meleg éjünk lesz, öcsém! Bunda nélkül sem fogunk
19  1,  12|        egyedül alkotá.~- Mondhatom, öcsém - szólt közel érve -, vitézi
20  1,  12|        állítám párhuzamba... De te, öcsém, szórakozott vagy.~- Ne
21  1,  12|        boldogság.~- Költővé váltál, öcsém!~- Miért ne? Hisz szemem
22  1,  12|            szíve mélyéből jönnek.~- Öcsém, te csodálatos egyéniség
23  1,  13|           gondolá -, hogy boldogult öcsém nejének hozományát, mely
24  2,  9 |            Érti-e?~- Úgy hát Mihály öcsém ragadta el Sárát.~- Ne tartson
25  3,  4 |           Hiszem, hogy bolond vagy, öcsém.~- Szavamra mondom, Sára
26  3,  4 |           udvari hölgy.~- De hölgy, öcsém, s az is elég cím a hűtlenségre.~-
27  3,  4 |           ismeri a nép.~- Én?~- Te, öcsém.~János arca viaszhalvány
28  3,  5 |             befognak.~- Igazad van, öcsém, s a bejelentés azért is
29  3,  5 |           Ez nyom valamit a latban, öcsém!~- S mit mondasz, ha a vajda
30  3,  5 |             A szeg fejére találtál, öcsém! De micsoda szolgálatot
31  3,  8 |             pohár bort iszom Mihály öcsém egészségéért is. Mármost
32  3,  10|         kedvesen fog meglepetni. Ha öcsém gyors lesz, huszonnégy órával