Part,  Par.

 1  1,  5 |             Egészen megváltozott a nagyasszony, bizonyosan halálát érzi -
 2  1,  5 |       vádolta, mi ha bebizonyul, a nagyasszony tekintélyét saját hittársainál,
 3  1,  5 |           csodálatosnak látszott a nagyasszony e következetlensége, hogy
 4  1,  5 |           ne tapasztalja, miként a nagyasszony anyai hatalmának igénybevétele
 5  1,  5 |             vén férfiú volt, kit a nagyasszony jól ismervén, előbb hitegetni
 6  1,  5 |           alatt, s így kérte meg a nagyasszony Naprádinét - néhai férjének
 7  1,  5 |       Naprádiné ijedtében kiejté a nagyasszony levelét kezéből, s azon
 8  1,  5 | megfoghatjuk álmélkodását, midőn a nagyasszony anyahelyettessé nevezte
 9  1,  5 |         többé untatni.~Judit, ki a nagyasszony távozása után fél nappal
10  1,  6 |       szobákba, hol minden bútor a nagyasszony rideg kedélyét tükrözte
11  1,  8 |          ismerni.~Judit Tarnócziné nagyasszony helybenhagyása felől aligha
12  1,  10|          vadászat felé tart. Én, a nagyasszony meghagyása szerint, kikérdezém:
13  1,  10|        fejedelem, hanem Tarnócziné nagyasszony várkastélya. "Akár várkastély,
14  1,  10|        Istvánhoz szökött, s csak a nagyasszony megérkezésekor kéretjük
15  1,  13|        mellett bocsátám Tarnócziné nagyasszony - mint legközelebbi rokon -
16  1,  14|      igénybevételét nehezíté; de a nagyasszony végre azon szerencsés ötletre
17  1,  14|         tréfa. Kacagni fog rajta a nagyasszony. Hisz a nagyasszony úgyis
18  1,  14|        rajta a nagyasszony. Hisz a nagyasszony úgyis jókedvű. Mindig cihog,
19  1,  14|           Szépen megköszöni neki a nagyasszony.~Péter e szavakra már mindkét
20  1,  14|         ismer oly házat, mellyel a nagyasszony barátságban lett volna.
21  2,  7 |            de nem használt. Most a nagyasszony urambátyámhoz indul, bár
22  2,  9 |   engedékenysége ismét fölizgatá a nagyasszony fösvénységét. Fillérről
23  2,  9 |        értekezlet alatt kiismeré a nagyasszony gyönge oldalát, s kereken
24  3,  6 |         meg ne repedjen. A szegény nagyasszony most is zokogva zokog, könnyei
25  3,  7 |            nélkül, mert Tarnócziné nagyasszony éppen akkor üzente, hogy
26  3,  10|       tornácon, és csak Tarnócziné nagyasszony hosszas okoskodásaira kezdé
27  3,  21|     Nemzetes és Vitézlő Tarnócziné nagyasszony, a mi boldogult úrnőnk édesanyja.~