Part, Par.
1 1, 5 | miért nem sietett eléggé a kocsis. Aztán a belsőleánynak öt,
2 1, 8 | határánál valánk, hol míg a kocsis egy mély kerékvágásból a
3 1, 14| A kulcsár dali gyerek. Kocsis, inas, levélvivő, minden
4 1, 14| barátságban lett volna. A kocsis mondja, hogy minden ló egész
5 1, 15| megoldott ostor, s a délceg kocsis mégis pattogtatott, mintha
6 1, 15| lejtőre értek.~Alulról egy kocsis kiálta: - Álljanak meg!~
7 2, 9 | felől, kocsiba ült, és ott a kocsis valószínű ittassága felől
8 2, 9 | elmondására, hogy tudniillik a kocsis gyorsan hajtsa a lovakat,
9 2, 9 | szerencsétlenség történnék, akkor a kocsis egész évi fizetésétől elbúcsúzhatik,
10 2, 9 | egyaránt... - Mit piszmog a kocsis? Hajtson hamar, ha kidőlnek
11 3, 15| még ki fog bukni - adá a kocsis tanácsul.~Megállíták a lovakat,
12 3, 15| hintót von hat ló - szólt a kocsis. - A kengyelfutó lámpát
13 3, 15| füleiket - jegyzé meg a kocsis.~- Majd tartom én a zablánál
14 3, 15| mint Ebesfalván - szólt a kocsis.~- Hajts be tehát! - parancsolá
15 3, 18| nagyasszonyom?~- Szebenben.~A kocsis, ki még nem ismerte asszonyának
16 3, 18| kidőlnek is a lovak? Hajts!~A kocsis ily nógatás után pattogtatá
17 3, 18| percért adósod!... Megállj, kocsis!~- Karabélyosok, fosztogatott-e
18 3, 18| Csapj a lovak közé, kocsis!... Mikes János, voltál
19 3, 18| nőrabló. Gyorsan hajts, kocsis!~A beteg fogoly nem is gyanítá,
20 3, 18| dicséreteket éneklek.~A kocsis visszatekintett asszonyára,
21 3, 18| elől mind elveszének.~A kocsis ismét visszanézett, csapdosá
22 3, 18| Megmentél igaz ítéletben.~A kocsis most asszonyára bámulva
23 3, 19| beálltával a hintót elővonták.~A kocsis hámozni akará a lovakat.~
24 3, 22| függő lámpa elutasítá a kocsis fekhelyéhez, s Tarnócziné
25 3, 22| a gyeplőt kezében, míg a kocsis csendesen fölnyitja a kaput,
26 3, 22| megtarthatod-e szavadat? Ó, ó!~A kocsis lassan hajtott. Senki sem
27 3, 22| tarka vegyülete csillogott a kocsis elé.~- E kincs a tied, s
|