Part, Par.
1 1, 1 | még akkor történt, midőn Tarnóczi Sebestyén úr botrányos magaviseletével
2 1, 3 | Kelemen? Bizonyosan megint Tarnóczi Sárára ólálkodik. Csak volna
3 1, 3 | atyám óhajtja e házasságot; Tarnóczi Sebestyén pedig halálos
4 1, 3 | barátja volt-e házunknak Tarnóczi Sebestyén? S mi hiba van
5 1, 4 | egész szívedből szereted Tarnóczi Sárát? - kérdé fölindulással
6 1, 5 | szólva Naprádiné - született Tarnóczi Judit - az engedékeny erkölcsbírák
7 1, 11| arra a rétre, honnan egykor Tarnóczi Sebestyén a hideg téli estéken
8 1, 11| pazarlásig el voltak látva.~De Tarnóczi Sebestyén mégis türelmetlen
9 2, 9 | Jébuzeus-Mikes uram, hová tettük Tarnóczi Sárát? Hol duggatjuk? No,
10 2, 10| szédülve feledte Sárát, a Tarnóczi családot s azt, hogy házának
11 2, 11| megintés a gonoszul elrablott Tarnóczi Sára nevű leányzónak tüstént
12 2, 11| a mi hajlékunkban van Tarnóczi Sára. Ma éjjel érkezett.
13 2, 12| védni kegyelmetek közül Tarnóczi Sára erényét; nevét és kezét
14 3, 3 | koldusmankót adott kezembe Tarnóczi Sára; s mondja Kornis Ágnes:
15 3, 3 | megvakultak a könnyektől szemeim Tarnóczi Sára miatt!~A szerencsétlen
16 3, 5 | védni kegyelmetek közül Tarnóczi Sára kisasszony erényét,
17 3, 5 | elkobozandó birtokaitokat Tarnóczi Sára kisasszonynak adományozta
18 3, 8 | ugyan, mert az előre már Tarnóczi Sárának van jegyajándékul
19 3, 14| mondok, Horváth barátom, hogy Tarnóczi Sára, midőn az esküvőkor
20 3, 14| Akkor két okból nem ittunk Tarnóczi Sárára. Itt a kupa, koccints,
21 3, 17| indulatra gerjedve Rákóczi.~- Tarnóczi Sárát, kinek becsületét
22 3, 17| hogy Mikes János éppen Tarnóczi Sárának, ki annyi gyászt
23 3, 21| a gonoszság! Átok reád, Tarnóczi Sára! Mert megloptad családod
24 3, 22| az a gondolat, hogy egy Tarnóczi leány képes lőn öngyilkosságra
25 3, 22| táncoltak még a boldog emlékű Tarnóczi Sebestyénnel is.~- Be rég
26 3, 22| Meséld el Mikes Jánosnak Tarnóczi Sára történetét.~- Szegény
|