Part, Par.
1 1, 3 | megkülönböztet, tán nem idegenkedik tőlem, s nagybátyja óhajtásának
2 1, 11| kocsiba emelje.~- El, el tőlem! - sikoltá a leány, tenyerével
3 1, 12| Engedj engem távozni. Tőlem, kit évek óta nem látott,
4 1, 13| Haller.~- Azt nagysád elvette tőlem, minthogy személyesen ígérte
5 1, 13| kárpótlást a fiatal korért, mely tőlem rég eltűnt, s a szépségért,
6 2, 3 | számuk még szaporodnék. Ő tőlem biztosságban hinné magát.
7 2, 3 | apród, valamit csak akarsz tőlem kérni, kérjed, és megadom
8 2, 3 | Istenem, ne légy messze tőlem, én erősségem, az én segítségemre
9 2, 9 | farizeus nem tűrt volna el tőlem annyi gorombaságot. Kezemben
10 2, 9 | azokat, kik Sebestyén szívét tőlem és az Istentől el akarták
11 3, 1 | idegenítették el Sebestyén szívét tőlem és az Istentől. Nehezedjék
12 3, 3 | hé, hé, ez a tiéd.~Azt tőlem rabolták el - gondolá Judit. -
13 3, 6 | Ellenben Döme diák azt várja tőlem, hogy a rezidens tekintélyét
14 3, 8 | ajkaknak. El tudott válni tőlem anélkül, hogy keblemre szorítottam
15 3, 10| lakoltatására. Hé, hé! Nem menekszik tőlem, megbüntetem, megtréfálom.
16 3, 14| vén Haller, ki úgyszólva tőlem rabolta el Erdély legdicsőbb
17 3, 14| költséggel és fáradsággal. Tőlem, szegény polgártól nem telik
18 3, 15| parancsának teljesítése nem függ tőlem. Társam gátolja lovagiasságomat.~
19 3, 16| uradalmamat pénztárastul is tőlem cserében követelhették volna
20 3, 17| határozott akaratom dacára, tőlem egészen idegen célra fordíttatott.
21 3, 20| megyek, hogy amennyiben tőlem telik, segíthessek Mikes
22 3, 20| is unoka kell. Hiba volt tőlem Rákóczi deli kíséretéből
23 3, 22| Rebekka! Akkor még egy kevéssé tőlem is féltéd Sebestyént, pedig
24 3, 22| Tarnóczinéra. "Búcsúzzál el tőlem, búcsúzzál el tőlem! Én
25 3, 22| Búcsúzzál el tőlem, búcsúzzál el tőlem! Én örök életű vagyok; de
|