Part,  Par.

 1  1,  10|          vagyok! Üldözőbe veszik őket.~Csakhamar lépések hangzottak
 2  1,  10|         a legrövidebb úton fogja őket elvezetni.~A várnagy diadalérzettel
 3  2,  5 |    kedves élettársam! Összeadjuk őket. Derék lakodalmat csapunk.
 4  2,  6 |         tehetné. Mielőbb ki kell őket békítenünk. Eredj, galambom,
 5  2,  7 |          s mégsem adtál kosarat. Őket se féltsd. Nem oly becses
 6  2,  10|         dolguk.~- Kerestesse föl őket, hogy ajánltathassanak.~-
 7  2,  13|          többé utol sem érhetnék őket, ha nyomon követnék is.~
 8  3,  1 |     dalokat énekeltek. S a világ őket még jámbor életűeknek is
 9  3,  6 |        szemem elől. Miután pedig őket e percben egyenlőknek vehetem,
10  3,  8 |         hogy a véletlen csalódás őket iszonyú ellentétével okvetlenül
11  3,  8 |          mint Móric. Áldja Isten őket! Legkülönösebben a te szemed
12  3,  10|         Lupuj vajdától kérjék ki őket, és láncon, gyalog hozzák
13  3,  12|          áruló fortéllyal lökjék őket a bitófához. Móricot merné-e
14  3,  12|      Hátha csakugyan nem adja ki őket a vajda? Könyörgő levelet
15  3,  15|          végezzem? Vigasztalja-e őket, ha megmondom: hogy mindnyájan
16  3,  15|        Majd tartom én a zablánál őket; te meg faroltasd a kast.~
17  3,  16|       miért akarja nagyasszonyom őket még szerencsétlenebbekké
18  3,  16|  ammoniták.225S rontsa meg az Úr őket fegyverének élével, ahogyan
19  3,  17|      kegyelem útján, büntethetem őket. Ez nem sértené általánosan
20  3,  18|       borzasztó!... De meg fogja őket átkozni az Úr; rájok nehezedik
21  3,  18| nehezedik keze! Hisz rajtok van, őket nyomja feldúlt családi életem
22  3,  18|   ellenségimet~Megtérítéd, veréd őket.~Kik rettegvén hátra esének,~
23  3,  18|   nevöket,~Teljességgel eltörléd őket.246~~~~~~~~Nagyasszonyom! Nem
24  3,  22|   nevöket.~Teljességgel eltörléd őket.~De a dal most már nem sikerült