Part,  Par.

 1  1,  5 |      kifejlődött, senkitől még nem hallá, hogy szép. Bethlen Istvánné
 2  1,  5 |        nagynénjétől először is azt hallá, hogy szép, de az ismételt
 3  1,  11|       tréfálkozni.~Kelemen már nem hallá Mihály kötekedését. Figyelmét
 4  1,  11|        üldözőink!~E fölkiáltásokat hallá Sára.~Lábai inogtak, szemére
 5  1,  15|        gépileg engedelmeskedett, s hallá az ajtó betevését. Lépéseket,
 6  2,  6 |            csattog. Ezt látta, ezt hallá Sára. S mi történt később?~
 7  2,  7 |           hölgyrabló elítéltetését hallá csengeni.~- Nos, rábeszélted? -
 8  2,  7 |            haza Sárát.~Zsigmond úr hallá e tanácsot már nejétől is;
 9  2,  8 |           hátat fordított.~A leány hallá, hogy a távozó várúr az
10  2,  10|            Mikest előhívni.~Ez már hallá a magas kegy hírét, meghatva
11  3,  1 |           az ajtó küszöbén rémülve hallá az "allelujákat", és sokáig
12  3,  3 |            szerencsétlen lány alig hallá már e szavakat; szédülten
13  3,  4 |        érkezzenek, s még egyik sem hallá a másik szavát.~Maga Mihály
14  3,  7 |           mondta, ki a mesturamtól hallá, kinek a kurátor beszélte,
15  3,  8 |            az én kedves Móricom! - hallá néhány perc múlva Ágnes.~-
16  3,  8 |     legszebb két lovamat. - Ezt is hallá a csodálkozó Ágnes asszony.~-
17  3,  9 |            mondanák.~Judit mindezt hallá, észrevette vagy legalább
18  3,  10| Tudakozódott tehát felőle, s midőn hallá Debrőben létét, Tarnócziné
19  3,  12|        Ágnes asszony benső örömmel hallá ezen ajánlatot, s férjének
20  3,  12|           A nő a bősz szavakat nem hallá, mert az öreg kitöréseinek
21  3,  16|            volt megütközése, midőn hallá, hogy őfenségét csak másnap
22  3,  19|         aki megházasodott. Úgy nem hallá, mintha egy német mérföldről
23  3,  19|          ki a társalgás végszavait hallá. - Távol a világ kábító