Part,  Par.

 1  1,  1 |         örömest nevetett. S bár sötét színű ruhát kellett viselnie,
 2  1,  6 |      elméje az egész életet oly sötét kinézésűnek rajzolta le,
 3  1,  7 | szemérmes övét, nem vethette le sötét vagy lilaszín köntösét,
 4  1,  7 |   vonalak napfénye közé egy-egy sötét árnyat vetett. Ekkor gyönge
 5  1,  9 |       mernél, mint Esztrella, a sötét éjen csipkés és hattyútollal
 6  1,  14|     Átok van rajtam! - folytatá sötét, rideg eszméit. - Egykor
 7  1,  14|    lenni? Ah! Ismét gyanú! Mily sötét utakon bolyg elméd, Haller
 8  1,  15|        s mit akar tőle. Végre a sötét szoba dacára is meglátá
 9  2,  2 |       rőtre játszik, míg üstöke sötét gesztenyeszín. Testén rövid
10  2,  5 |       megtudta volna.~Mikes-vár sötét ablakai nem csalogatják
11  2,  6 |          földre omló szurokkal, sötét füsttel, vörös lánggal.~-
12  2,  7 |         összefüggés nélküli, de sötét gyanú, melynek azon ösztöni
13  2,  9 |        árva özvegyünk.~Egyszerű sötét rokolyát választott ki szerény
14  2,  10|      nap is végre csak lehalad. Sötét lesz, s az éj nyugalmat
15  3,  3 |    bőségben lepje el a rideg és sötét tekintetű szobák almáriumait.~
16  3,  4 |      Ébren valék. Körülnéztem a sötét szobában. Láttam fekhelyedet,
17  3,  5 | fövénypadlójú parányi ablakú és sötét, de nagy teremben szálltak
18  3,  6 |     valami kósza remény, mint a sötét éjben olykor fölcsillog
19  3,  7 |        aggodalmak közt nézett a sötét erdőbe, a rejtőző gyalogútra,
20  3,  11|        azok Mikes János levert, sötét tekintetével találkoztak.
21  3,  13|        lesz.~Az épület mogorva, sötét kinézésű volt, széles folyosóival,
22  3,  19|        faluban. Ez az épület is sötét, nehézkes alakú. Idomtalan