Part, Par.
1 1, 9 | Eressze el a köntösömet.~- Nemzetes uram, nem késhetünk többé!
2 1, 9 | kedélye pártolni fog.~- Nemzetes uram! A várba vagy haza
3 1, 9 | kamasz, vén disznó.~- Értem, nemzetes uram!~Az eddigi cserebeszédet
4 1, 10| felelősséget venni?" Jól van, nemzetes uram! Ha kegyelmednek nincs
5 1, 10| én siettem tekintetes és nemzetes asszonyomhoz a történteket
6 1, 11| asszony? Azt gondoltam, nemzetes uram, hogy kettőt hozunk
7 2, 7 | és elszánásnak.~- A ló, nemzetes uram, megnyergelve - jelenté
8 2, 9 | kegyelmednél szándékozik, nemzetes nagyuram, tölteni.~- Az
9 2, 11| szólt:~- Lépjen kegyelmed nemzetes és vitézlő Mikes Zsigmond
10 3, 6 | terjedelmében közöljük olvasóinkkal.~Nemzetes és vitézlő uram!~A mi kegyelmes
11 3, 6 | megilletődéssel vette, hogy kegyelmed, nemzetes és vitézlő Mikes Mihály
12 3, 7 | rejtegetőit, védelmezőit sújtja.~- Nemzetes uram! Mi közöm nekem a jezsuitákhoz?
13 3, 8 | ismét.~- Érdemetlen vagyok a nemzetes úr kegyelmére - válaszolá
14 3, 9 | katona vagyok - szólt -, s nemzetes és vitézlő Mikes Mihály
15 3, 14| minden kedvetlenségnek. Nemzetes Kerekszegi uramnak és hasonlóan
16 3, 14| Kerekszegi uramnak és hasonlóan nemzetes és vitézlő Mikes János uramnak
17 3, 14| Előre óvást teszek, hogy a nemzetes és vitézlő urak egymást
18 3, 14| Szolgálatukra vagyok, nemzetes és vitézlő uraim!~Egy óra
19 3, 21| az átkozódó: Tekintetes, Nemzetes és Vitézlő Tarnócziné nagyasszony,
|