Part,  Par.

 1  1,  1 |        a szentléleki várkastély vendég nélkül volt, s Rebekka,
 2  1,  9 | Asszonyom - szólt az ódon alakú vendég -, őseim legszebb fegyverdarabjait,
 3  1,  13|         állat - gondolá Judit a vendég bundájára és pofájára tekintve.~
 4  1,  13|  egészen fiatal - elmélkedett a vendég.~Bár legalább sokat ne beszélne! -
 5  1,  13|  jelleműnek sejtem - mosolyga a vendég, helyzetével elégülten.~
 6  1,  13|         alkalmatlan időben jött vendég erős redőkbe vont arcán.~
 7  1,  15|         hogy a kastélyból a sok vendég helyett a háznép utazott
 8  3,  2 |       mint illedelemhez szokott vendég, még az öreg gazdasszony
 9  3,  2 |   győzött azon tekintet, hogy ő vendég, ki szíves fogadtatásban
10  3,  9 |   alakultnak látszék a névtelen vendég estéli látogatása. Csak
11  3,  9 |          Mihály úr - folytatá a vendég -, dacára a balszerencséjének,
12  3,  14|        asztalnál maradt két úri vendég kárhozatra méltó dőzsölését.~
13  3,  14|     levessel megelégvő negyedik vendég, ki az eddig történteket
14  3,  22|       háborították, midőn az új vendég kinyitván az ajtót, a küszöbön
15  3,  22|         össze minket? - kérdé a vendég, hogy más fordulatot adjon