Part,  Par.

 1  1,  1 |       olvasott föl: Sebestyén szép csendesen vállára ölté prémes bundáját,
 2  1,  7 |          ébren! - sóhajtá Judit. - Csendesen pihen. S azóta ismét megnyíltak
 3  1,  9 |          pillantást, s utána mást, csendesen zokogó martalékjára.~Félhomályos,
 4  1,  13|       reggelig magától elmúlik, ha csendesen pihen. Ilyenkor az álom
 5  1,  14|            felé hátrált, hogy urát csendesen hagyja aludni.~De Péter
 6  2,  3 |           uram, mondhatná, hogy ha csendesen otthon ülhetek, miért vetem
 7  2,  4 |   őrizhesse?~Leült az út közepére, csendesen, komolyan, mintha gondolkozásba
 8  2,  5 |          nyittasd ki a kaput, hogy csendesen vigyék a kisasszonyt a "
 9  2,  9 | helyettesítő kulcsár a bakról szép csendesen talpra keltek, s rájok támaszkodva
10  2,  9 |      magamról a boszorkányt, s már csendesen lehetek - szólt, a reggelihez
11  2,  11|  képviselje; ismétlem Haller Péter csendesen lépett a díszterembe, éppen
12  3,  12|        igaz út iránt. Az ég felhői csendesen úsztak a láthatáron, úgy,
13  3,  14|        halállal is, de különben mi csendesen élő polgárok vagyunk, s
14  3,  16|      Tarnócziné csak azután remélt csendesen aludni, ha a börtönbe vezették,
15  3,  22|      gyeplőt kezében, míg a kocsis csendesen fölnyitja a kaput, és Nagyszeben