Part,  Par.

 1  1,  9 |            nagybecsű szolgálatot.~- Asszonyom - szólt az ódon alakú vendég -,
 2  1,  15|      egyaránt félve és haragudva.~- Asszonyom, kegyed elindulását bevárva,
 3  1,  15|            bebizonyultnak hiszi.)~- Asszonyom - szólt Péter kedvetlenül -,
 4  1,  15|             merne gyanúba venni.) - Asszonyom - mondá Péter emeltebb hangon -,
 5  2,  8 |        szükség dáridóra. Tarnócziné asszonyom nem eszik nálunk. S te nem
 6  2,  12|  bosszúvággyal.~- Ne tartson attól, asszonyom! - szólt Rákóczi, s udvaroncain
 7  3,  6 |          mély bánatja és Zsigmondné asszonyom könnyei szolgáltattak e
 8  3,  12|  rendeleteink vételére.~- Kegyelmes asszonyom, szabad-e nekem, egyszerű
 9  3,  15| Vigasztalhatatlan vagyok, nagyságos asszonyom - mondá -, hogy parancsának
10  3,  15|          vehetné hasznát, nagyságos asszonyom.~- Miért?~- Mert halott,
11  3,  15|              Mert halott, nagyságos asszonyom.~A nő ajkán sikoltás rebbent
12  3,  15|         Mert tüdő nélkül, nagyságos asszonyom, nem lehet élni. Erre élő
13  3,  17|       csekély számához tartozott.~- Asszonyom - szólt a megkövült tekintetű
14  3,  17|       Tarnócziné meg sem mozdult.~- Asszonyom! Kegyelmeden van a sor.~
15  3,  22|              Oly vakmerő, nagyságos asszonyom, nem valék - szólt a sima