Part,  Par.

 1  1,  8 |           hogy szép bálványkája - hála a Bethlen Istvánné gondoskodásának! -
 2  1,  10|          átküldését megrendelé.~- Hála Isten! Elvonult a vihar.
 3  1,  12|        egyszer valék, mint ezen - hála Isten - jól sikerült kaland
 4  1,  13|          vágyni nevetséges volna. Hála Isten, takarékosságom oly
 5  1,  14|            sóhajtá -, köszönet és hála neked, irgalmas ég, s neked,
 6  2,  2 |          gondolá Csulai.~Istennek hála! Döme más fordulatot adott
 7  2,  7 |          hatott az egész levél.~- Hála Isten - szólt belépő nejéhez -,
 8  2,  13| merengését neje szakítja félbe.~- Hála neked, mennyei atyám, ők
 9  3,  10|           van e célra, s Istennek hála, maholnap a végrehajtás
10  3,  16|          kalmár volna. - Istennek hála, visszakerült! - mondá félig
11  3,  19|         szükségessé vált.~Az ágy, hála a szenteknek, minősítve
12  3,  19|        megint aggódva.~- Istennek hála. Így könnyű a szabadítás! -
13  3,  22|        mint Mikes János, Istennek hála! Ha én magzatot vesztettem:
14  3,  22|          van betegünk?~- Istennek hála, már javul. Holnapra ígértem,