bold = Main text
Part, Par. grey = Comment text
1 1, 1 | szeretném megismertetni, el kell mondanom a néhai férj
2 1, 1 | és Szent Pál, okvetlenül el fog kárhozni: ilyenkor Sebestyén
3 1, 1 | Mennybeli Jézusom! Miért ütött ő el atyjától? Szent Isten! Mivel
4 1, 1 | de lehetetlen volt néha el nem keserednie, s habár
5 1, 2 | felénk fordul.~- Vigyen el a mircse21ha sajdítom miféle;
6 1, 2 | kíséretében mellette ügetett el, alázatosan kapta le süvegét,
7 1, 2 | be kedélyét, és boríták el.~Zelmira is kezdé röstellni,
8 1, 2 | törzsök az. A villám égethette el... mert igen magasan állott.
9 1, 2 | oldalát érintve vágtatott el a templom mellett, s ott
10 1, 3 | minthogy virágzó egészség, el nem kopott külső és derült
11 1, 3 | győződni, hogy nem tévesztette el az egyént, kit a viszontlátás
12 1, 3 | jáspisa a forrólázat űzte el, a harmadik ametisztjére
13 1, 3 | legszebb hölgyét ragadhatnád el.~- Nem csodálnám - szólt
14 1, 3 | elrablanád? - sürgeté Mihály.~- El - mondá merengőn János. -
15 1, 3 | mondá merengőn János. - El, ha érezném, hogy mélyen
16 1, 3 | szeretem.~- Kelemen szereti.~- El, ha bizonyos volnék, hogy
17 1, 3 | szeret.~- Kelemen bizonyos.~- El, ha tudnám, hogy anyja nem
18 1, 3 | még eddig sohasem hagyta el, most szíve lázasan vert,
19 1, 4 | János élményeit beszélte el; Kelemen csak szerelméről
20 1, 4 | emeltem. Hat hónap telt el, s megint a szentléleki
21 1, 4 | Ajkán egy mosoly repült el, szeméből egy könnycsepp
22 1, 4 | Haller Péter készítteti el. A kárpitfákra pajkos Ámorkák
23 1, 4 | Kelemennel ketten raboljuk el. Minek hökkentél meg most?
24 1, 5 | de mégsem titkolhatjuk el olvasóink elől azon adatokat,
25 1, 5 | s azon szorongás fogta el szívét, melyet még csak
26 1, 5 | észre, hogy hibát követtek el, midőn már késő volt.~Nem
27 1, 5 | várkastély kapuja majdnem el volt csukva előle, s most
28 1, 5 | vendégek sugdosva beszélték el egymásnak, miként valaha
29 1, 5 | véleményben volt, a háztól el lévén tiltva, csupán a szomszéd
30 1, 6 | beszélyeknek, melyek akkor igen el voltak terjedve, nagy kedvelője
31 1, 6 | volt sajátságos észjárásán el nem mosolyodni. S most a
32 1, 6 | vetélytársaikban is a szépséget el akarnák vitatni, s kik barátnőiket
33 1, 7 | mintsem a bevésett betűket el lehessen olvasni; reggel
34 1, 8 | nem haltak meg, nem égtek el.~Minthogy olvasóim már tudják,
35 1, 8 | bajnokdíjt Francisco nyerte el, fényes lakomát tart, s
36 1, 8 | költői kifakadással vált el kedvelt szolgájától Francisco,
37 1, 8 | Hogyan? Eljátszottátok?~- El ám!~- Mit értesz ezzel?~-
38 1, 8 | friss hó esik, nem bágyad el hamarább annak virító színe,
39 1, 8(79) | Sámson szeretője árulta el. Történetüket Kákonyi Péter
40 1, 8 | Elgondolható, mennyi idő telt el így észrevétlenül a tükörnél,
41 1, 8 | Elfeledte érzelgéseit, el rosszul viszonzott szerelmét;
42 1, 8 | rosszul viszonzott szerelmét; el a látogatással késő szomszédokat,
43 1, 8 | érzelem édes titkait beszélték el, s csak azt sajnálta, hogy
44 1, 8 | figurákra tanítgatá, s egészen el volt ragadtatva, midőn észrevette,
45 1, 8 | a szüretre összehíva, s el nem maradásomról ígéretemet
46 1, 8 | zavarba hozza, Sára nem árul el semmi fölindulást, ha véletlenül
47 1, 8 | gyalogút irányában tűnt el.~- A jelek nekem kedveznek -
48 1, 8 | tettét. Nem határozhatta el magát a leány Szebenbe vitelére,
49 1, 9 | parányt sem veszített volna el. A búcsúzó sugarak azon
50 1, 9 | megtörődések nélkül váltak el az alkonyégtől, melyek szélvészt
51 1, 9 | társalgása nemes születést árult el?~- Társalgásából ítélve
52 1, 9 | mulatság végett játszanék el, mit a gyilkolóbb természetű
53 1, 9 | azonban mégsem mulasztá el néhány erélyes segélykiáltással
54 1, 9 | nem tág nyílását jóformán el is fedve. Arcán a rostély
55 1, 9 | Föllármázza a cselédeket. Eressze el a köntösömet.~- Nemzetes
56 1, 9 | tanújelei nem nyomhatták el Judit új aggodalmait.~-
57 1, 9 | sugáraival dúsan nem áraszthatja el azon ösvényt, mely a lugasból
58 1, 10 | hogy leányát én szöktettem el és Mihály, hogy üldözésére
59 1, 10 | szívszaggató versekben regéli el majd a történteket? De az
60 1, 10 | Szegény Sára! Rettegés fog el. Ó, én balga nő vagyok!
61 1, 11 | Azzal őseink pazarlásig el voltak látva.~De Tarnóczi
62 1, 11 | érhessen. Nem is mulatá el a nyert előnyt igénybe venni,
63 1, 11 | Figyelmét egészen más foglalta el. A nyugati szellő valami
64 1, 11 | fogja, s a kocsiba emelje.~- El, el tőlem! - sikoltá a leány,
65 1, 11 | a kocsiba emelje.~- El, el tőlem! - sikoltá a leány,
66 1, 12 | kijátszásán.~János sebesen ügetett el, s mintha bűvös körből menekült
67 1, 13 | áthűlési félelem nélkül el lehetett volna azon országokba
68 1, 13 | rendre vezetem belé - tökélé el Péter.~Ily saját használatra
69 1, 13 | derűjét oly mértékben árasztá el, hogy e lélekvilágítás engesztelő
70 1, 13 | szavak alatt? Nem árulta-e el magát fölindulásom? Miért
71 1, 13 | Sárától sok év választ el.~- A korkülönbségnek gyakran
72 1, 13 | magyarázható "hüm" lebbent el.~Majdnem ilyen képet formáltam
73 1, 13 | a levelet nem küldhettem el. Meg kell keresnem a kulcsárt.
74 1, 13 | és érzékeny nő, maga megy el - gondolá Haller.~Néhány
75 1, 13 | szerelem jogát nem ismeri el, érdemelne megrovást?...
76 1, 14 | jellemtelen! S miért ne rablaná el, az anyjával cimborálva,
77 1, 14 | csábulattól nem kábíttatott el, s így, bár érdemén kívül,
78 1, 14 | verekedett, szelességből nem tört el egy üveget sem, nem volt
79 1, 14 | titkos megbízással halmozá el.~Hogyan is ne? Hisz a nagyasszonynak
80 1, 14 | egy lélek sem követett el oly dolgot, melyet megróni,
81 1, 14 | kulcsárral nyargalt volna el.~- Lépjen tüstént előmbe,
82 1, 14 | egy gombostűt sem lopott el. A szegény leány tehát keservesen
83 1, 14 | istállóban volt. Hát gyalog ment el, vagy más kocsin. Megköszöni
84 1, 14 | föl másban előre. Mi űzte el a bágyadást tagjaimról?
85 1, 14 | Istenért! Talán nem szökött el... Megint gyanú! S a szende,
86 1, 14 | Péter! Szólítsd vissza, míg el nem téved!... Gyanú!...~
87 1, 15 | Mihálynak, melyet egyébiránt el nem mert küldeni, s estig
88 1, 15 | hölgyrablás eredményeit el akarván simítani, csak más
89 1, 15 | meglelhetik. De mit vigyek el, mit ne vigyek? - töprenkedett
90 1, 15 | hogy a kocsi hátára sok tér el, majd pedig attól tartván,
91 1, 15 | helyett a háznép utazott el. "Hát nem beteg többé Sára
92 1, 15 | magánügyek miatt utaztam el.~Mihelyt a ruhák- és cicomákról
93 1, 15 | Szent ég! Ha ő utánam indul el, látni fogja, hogy Sára
94 1, 15 | szép kérdezett nem mulasztá el tekintetet vetni még egyszer
95 1, 15 | orra cimpáját dörzsölé, el nem találhatván, ki s mit
96 2, 1 | kibékülve.~- Azért tértem el az országúttól, mert hamarább
97 2, 1 | magatartása árulta volna el. Még köznemesnek is igen
98 2, 1 | beszéde van.~Az idegen egészen el nem palástolható aggodalommal
99 2, 2 | tárgyat magával hordani, s ha el nem kerülhette említeni
100 2, 2 | trágár szó röppent volna el ajkain.~Csulai uram biztonság
101 2, 2 | vétkest. Ha úr volna, vegye el tőle a puskát az egész vadászatra;
102 2, 2 | Horváth szomorú szívvel ment el, mert nem sok reménye maradt
103 2, 2 | sáros gübbenőkben107aludva el, néha sebesebben csergve.~-
104 2, 2 | idegen. - Nem érni többet el, mint amennyi céljainkra
105 2, 2 | S két öreg medvét ejtett el fenséged saját kezével.~
106 2, 2 | a poharazás közt mindig el szokta vendégeinek beszélni.~-
107 2, 2 | midőn megszeppent, nyomja el a keresetet, s boronáljon
108 2, 3 | Templomokat foglaltak el tőlök? - kérdé Rákóczi.~-
109 2, 3 | ámíthasson, s könnyebben fordulna el a szilisztriai basától,
110 2, 3 | Nemde, hogy hozassam el Patakról aranyaimat, s küldjem
111 2, 3 | véleményedet ismerni.~Csulai el nem leplezhető irigységgel
112 2, 3 | szövetségbe, s aztán árulja el a szultánnak.~Rákóczi szemével
113 2, 3 | fontolgatá, hogy mi az, mit el kellene mondani, de ő el
114 2, 3 | el kellene mondani, de ő el nem fog mondani, a diák
115 2, 3 | Jeruzsálem: feledkezzék el magáról az én jobb kezem!...
116 2, 4 | üdvözölhesse.~Percek teltek el e hideg közönye alatt.~De
117 2, 4 | vagy félelemből nem hagyta el állását, puskáját kezében
118 2, 4 | figyelmeztetésül puskát sütött el. Az erdőmester vendége is,
119 2, 4 | rengetegekkel együtt vesz el érdekességök?~A földön heverő
120 2, 4 | mordályt vagy karabélyt sütnek el a "nemes társaság" tagjai,
121 2, 4 | álmokba ringatá azokat is, kik el nem nyerték, az új tulajdonos
122 2, 4 | melyet a valódi nagyúr el nem mulaszt teljesíteni.~-
123 2, 5 | takar. Végre is, ki feledte el egészen a világot, ha kilépett
124 2, 5 | felleget, mely a hegyélen halad el; a hegy a völgyre viszi
125 2, 5 | a hegy a völgyre viszi el képzelődésünket, hol a pacsirta
126 2, 5 | elleni pártütésben!... "Hagyj el mindent, és kövess engemet",
127 2, 5 | áldozat sem nagy. "Hagyj el mindent, és kövess engemet!" -
128 2, 5 | óhajtanám, hogy mégse jöjjön el.~Zsigmond úr kezdé már a
129 2, 6 | vivő erdei úton vesztettünk el szemünk elől, a kocsiban
130 2, 6 | Kelemen rabolt volna-e el? De miként került hozzá
131 2, 6 | Ki tudná, mikor találta el kedvét, s mikor tesz kedve
132 2, 6 | rossz hírbe. Ki találná el a női könnyek okait? S ők
133 2, 6 | zsámolya előtt szakították el kezeinket egymástól. Az
134 2, 7 | köntösét és szavait lopta el. Úgy néz ki, mintha ártatlan
135 2, 7 | kézzel kérte az áldást.~- El vagyok ítélve! - szólt János
136 2, 7 | történteket. Ne félj! Ne veszítsd el reményedet! Minden felleg
137 2, 7 | később magam beszélem neki el a történteket. Eredj, fiam!~-
138 2, 7 | vagy visszavonulás közt.~- El kell okvetlenül utaznom,
139 2, 7 | kikísérni, csaknem szaladva tűnt el szeme elől.~- Mélyen meg
140 2, 7 | Mily szilajon nyargalt el előlem Sára! Átkozott kis
141 2, 7 | lágyszívű. Én nem hagytam volna el a hosszú távollét után atyámat
142 2, 7 | szerelemből és önként hagyta el a szülei házat. S így a
143 2, 7 | látni, hogy János nem veszi el Máriát.~- Ez már mégis sok!
144 2, 8 | szentléleki várból úgy rabolta el, hogy rá sem ismert.~Ah,
145 2, 8 | tudja meg, mi módon távoztam el.~- Nevére úgyis ragadna
146 2, 8 | leányát még az éjjel ragadják el, s vigyék Moldvába. Addig
147 2, 9 | kegyelmed fia, Kelemen rabolta el Sárát.~- Majd megmosom fejét
148 2, 9 | közepét!~- No, hát nem veszi el fiam.~- Ugye? Tehát legyen
149 2, 9 | mondám, hogy Kelemen vegye el Sárát - mentegetőzék Zsigmond.~-
150 2, 9 | Mit hallok? Kit vegyen el? Még ezt meri ajánlani!
151 2, 9 | hogy éppen Kelemen vitte el, s hogy általában elvitték?~-
152 2, 9 | hát Mihály öcsém ragadta el Sárát.~- Ne tartson bolondnak!
153 2, 9 | farizeus nem tűrt volna el tőlem annyi gorombaságot.
154 2, 9 | szívét tőlem és az Istentől el akarták vonni. Érettök szokott
155 2, 9 | vonni. Érettök szokott ő el a háztól, példájokon tanulta
156 2, 9 | haladnak a percek - végre el fog érkezni, hamar lecsillapult.~-
157 2, 9 | nem rosszul igazítottad-e el a dolgot Tarnóczinéval?~-
158 2, 9 | megérdemelné, hogy ne fogadjam el leányomnak. Ha ekkora galibába
159 2, 10 | messze vidékre távoztak el? - kérdé a fejedelem.~-
160 2, 10 | semmi hibát nem követett el - válaszolá a csodálkozó
161 2, 10 | Leírhatatlan szorongás fogja el. Távozni és maradni sem
162 2, 11 | rajtam most követtetett el, s melyhez hasonlót a szemérmes
163 2, 11 | Mi történt? Beszélje el, terjessze színünk elébe -
164 2, 11 | haramiabanda által raboltatott el; holott most is a várban
165 2, 11 | és kapkodó modora árulá el a kínokat, melyeknek martalékává
166 2, 12 | tettedet! Ne hárítsad magadtól el a részt, mely a bűnből sajátod!
167 2, 12 | példátlan bűn követtetett el, s a bosszuló igazság szigorú
168 2, 12 | gyermekeimet egyszerre veszítsem-e el? Kegyelem!~- Hatalmunkban
169 2, 12 | leszek, ha kérőül fogad el - mondá maga Serédi is,
170 3, 1 | A Mikesek idegenítették el Sebestyén szívét tőlem és
171 3, 1 | pedig sokáig nem fordítá el róla tekintetét. Ők, Zsigmond
172 3, 1 | kívül, melyben alig férhet el őfensége, csak a papi laknak
173 3, 2 | úgy érthető legbiztosabban el, ha Moldvában mulatása alatt
174 3, 3 | selyem nagy bőségben lepje el a rideg és sötét tekintetű
175 3, 3 | tiéd.~Azt tőlem rabolták el - gondolá Judit. - Mihály
176 3, 3 | gyermekhitemet?!~- A csodálkozás fog el. Tehát láttad volna őt azóta?
177 3, 3 | ég... más számára ragadni el engem!~- Iszonyút sejtek,
178 3, 3 | fürtöket, csókjaival hinté el a könnyező szempillákat,
179 3, 4 | voltak.~- Hamar szaladtunk el, félénknek fog a világ tartani...
180 3, 4 | Mihály haraggal fordítá el szemét tőle; János mély
181 3, 4 | szeszélyből taszíttattam el. Csak a tisztába jövetel
182 3, 4 | kantárszárát. - Fiú, magam megyek el, s becsületesen utánajárok
183 3, 4 | nyomra.~- Jó. Tehát menjen el János. Őt nem ismeri a nép.~-
184 3, 5 | legalább három óra telt el.~- Talán négy is.~- S így
185 3, 5 | Ha magam számára rablom el Sárát, megvált volna: vajon
186 3, 5 | hogy a magokét helyezzék el, mit a lótulajdonos két
187 3, 5 | éppen rosszkor szaladtunk el - sopánkodott Mihály.~-
188 3, 5 | esküdjél, hogy igazán beszélted el a történteket. De mégis
189 3, 5 | padra, s tenyerével takará el arcát.~Mihály dorgálta gyöngeségéért,
190 3, 5 | nőrablás vádját nem háríthatod el magadtól. De, az Istenért,
191 3, 6 | jövendő titkai borítják el szemem elől. Miután pedig
192 3, 6 | Mintegy vonakodva küldte el Kapronczai György ifjú urat
193 3, 6 | követség csakugyan Jászvásárba el fog indulni, s ha kegyelmed
194 3, 6 | hat Lupujra. Hihető, hogy el sem fogadják, kénytelen
195 3, 7 | vadászlakig mégsem érhetett el. Csak a hegyi erek és patakok
196 3, 7 | csillagtalan égre.~- Már el sem fog ma jönni - sopánkodott
197 3, 7 | Magyarországon. Sáskarajként lepték el különböző öltözetben e papok
198 3, 7 | lévén, buktatására mindent el fog követni. Szóval a papot
199 3, 7 | közt találtam és hagyám el. Amint pedig a faluból kiértem,
200 3, 7 | folytatá mosolyogva - kend el is feledte, hogy kezemben
201 3, 8 | neked, ha csak egyszer veri el a jég termésemet, nem küldhetünk
202 3, 8 | könnyeknek és ajkaknak. El tudott válni tőlem anélkül,
203 3, 8 | alkalom nyílik, akkor küldjék el a gyűrűt a fejedelem őfenségéhez.
204 3, 9 | Moldovába.~Judit a díványon ülve el is indult, nem sokkal naplemente
205 3, 9 | Judit szemérmesen pirult el, de a testőr vagy nem eléggé
206 3, 10 | szépségének csodálásával telt el.~Figyelme kimeríthetetlen,
207 3, 10 | válhatik.~Péter annyira el volt foglalva csodálatos,
208 3, 10 | hölgyek, hogy udvarlóik által el vannak kényeztetve. A lovagias
209 3, 10 | ingerlé, továbbfűzni, de úgy el volt telve a Mikes család
210 3, 10 | Azok közé, kik miatt el kell szoknunk a vallásosságtól.~-
211 3, 10 | lelkesedés nemesítő pírja terült el. S Judit, ki a képzelődés
212 3, 10 | oly elővéleménnyel fogadná el azt, mintha a szégyen eltakarása
213 3, 10 | öszletet kötelezvényben küldeni el a Mikeseknek.~- Miért várakoztatnám
214 3, 11 | társalgásba vegyülete által érhető el.~Óranegyed óranegyed után
215 3, 11 | imádkozott.~Istenem!~Add, hogy el tudjam viselni az élet terhét!~
216 3, 11 | kellett a társalgást, hogy el ne aludjék, föl-fölszítni.~
217 3, 11 | utain, soha nem tévedve el, és soha hű védenceit félre
218 3, 11 | senki figyelmét nem vonta el a szónoklattól, és semmi
219 3, 12 | elutazni, s miért hagyta ő el magától talizmánját? Rossz
220 3, 12 | ismer, és sokszor fogadott el magánál. Kassai őnagysága,
221 3, 12 | asztalon szétzúzta.~- Száradjon el a kéz - kiáltá -, ha két
222 3, 12 | Mert egyet sem fogtak el - felelé Ágnes asszony.~-
223 3, 12 | hitűektől templomokat foglalt el, s térítéseit néha befogatások
224 3, 12 | nélkül távozott.~- Száradjon el a kéz, mely a levelet írta! -
225 3, 12 | erdőmester elvitt. Hadd törnék el a kocsijának négy kereke,
226 3, 12 | tél dacára is magam megyek el. Ha arcomat látja, ha szavamat
227 3, 12 | segítséged nélkül az igaz utat el fogjuk téveszteni. Adj te
228 3, 12 | módjokba ejthetik, kövessenek el Móric úr védelmére mindent,
229 3, 13 | törvényszolgák szemök előtt fogják el? S miért a mindennél terhesebb
230 3, 13 | ledönthetetlen sorompóival választják el az örökre kedvelt lényt
231 3, 13 | és azután... ó, azután... El, el most!~Lovára veté magát.~
232 3, 13 | azután... ó, azután... El, el most!~Lovára veté magát.~
233 3, 14 | úgyszólva tőlem rabolta el Erdély legdicsőbb leányát?
234 3, 14 | a Stadt-Hahn216igazítja el. Én békés szász polgár vagyok.
235 3, 14 | addig meg ne öljék, míg el nem megyek.~- Ne féljen
236 3, 14 | jaj! Még kötözve vitet el a szolgabíró, mintha országháborítókkal
237 3, 15 | anyja tenni? Hogy beszéljem el a történteket? Min kezdjem?
238 3, 15 | nő ajkán sikoltás rebbent el.~Eközben a kíséret zöme
239 3, 15 | Talán betegen indult el?~- Oly virító arccal, hogy
240 3, 15 | közbejött, és társam ellen dönté el a vitát.~- Sárám, te reszketsz,
241 3, 15 | társzekéren, s alig telt el óranegyed, hogy Hallerék
242 3, 15 | után mély szender nyomta el. Csúzos fájdalmait sem érzé,
243 3, 15 | ott keserű volt, altassa el utolsó emlékét az örömnek,
244 3, 15 | könnyel szemében.~- Igen el vagy érzékenyülve.~- Tehetek-e
245 3, 15 | szólt Judit.~Sára nem ájult el. Szíve már nem megsértve,
246 3, 16 | országgyűlésre nem mehetett el, alázatos értesítéséhez
247 3, 16 | költött hírekkel bolondította el őt. Csulai hiúságával ellenkezett
248 3, 16 | volna, hogy a fogoly szökjék el börtönéből, vagy hogy a
249 3, 16 | célzatai nyom nélkül enyésztek el.~S a bonyodalom megoldása
250 3, 16 | jezsuita életét azért oltani el, mert anyja sírjára borult
251 3, 16(226)| seregét isteni erő pusztította el (Bírák könyve 4, 13-16.). ~~~~~~
252 3, 16 | akart - olyat ne kövessen el, mi veszélyökre lehetne;
253 3, 16 | valljon be, s mit hallgasson el Kapronczai? Nagy kérdés
254 3, 16 | bízott teendőt. Üttesse el minden ceremónia nélkül
255 3, 16 | pontosan belépett.~- Szakítsd el a levelet! - szólt a fejedelem -,
256 3, 16 | távozni akar, rögtön fogassa el; egyébiránt pedig legyen
257 3, 16 | Add át levelét, s mondd el izenetét röviden.~- Nem
258 3, 17 | fordíttatott. Potom árért cserélték el. Most fenséged ujján látom.
259 3, 17 | midőn életünket játszodjuk el.~- Igaz, igaz! De alattvalóinknak
260 3, 17 | ismertem. De miként veszté el uralkodószékét II. Rákóczi
261 3, 17 | mert a lelkét vesztette el!~A közönség nem érté a szenvedélyeket,
262 3, 17 | legtarkább hírekkel látja el. Ezenkívül a vajdánál valódi
263 3, 17 | sürgetni, miután én nem járok el elég lelkiismerettel. Hadd
264 3, 17 | könnyen dőlhetett volna el ellenem.~- S akkor is -
265 3, 17 | miután történetesen én fogtam el őt.~- Elfogtad?~- Igen,
266 3, 17 | voltaképp nem is rabolták el Sárát.~- Előttem is most
267 3, 18 | kölcsönözni, s amit az uzsora el nem nyel, minor potentiák243
268 3, 18 | nyomorék férjre? Nem ért-e el minden célt, mit Péter keze
269 3, 18 | célt, mit Péter keze által el lehet érni? E kérdés merült
270 3, 18 | A prikolics244hordaná el lúdlábon az asszonyt! Hát
271 3, 18 | közönségnek: így vesznek el a nőrablók és országárulók.
272 3, 18 | arcvonásait édes merengés borítá el.~Ajkain előbb lassú dallam
273 3, 19 | valamire.~Haller későn aludt el, korán kelt föl.~A hajnalszürkület
274 3, 19 | kétségbeesett nyugalommal hárítá el magáról a dunyhát, a paplanokat,
275 3, 19 | tudósításokat kaptam, hogy a Mikesek el fognak ítéltetni. Minek
276 3, 19 | Mondják, titkos borzalom fogja el az embert, midőn jeltelen
277 3, 19 | feljegyezze.~- Ne hagyd el férjemet, Judit, ha meg
278 3, 19 | meg őt. Judit, ne hagyd el férjemet!~- Csak tizenkilenc
279 3, 19 | csókjaival s könnyeivel árasztá el.~Judit most felbátorodva
280 3, 19 | mellém, Sára, hadd mondjam el tervemet.~Haller félisten
281 3, 20 | egész világ, és ne feledje el a napok végéig.~- S nincs-e
282 3, 21 | hatván rá, nem fojthatta el tovább könnyeit és zokogását,
283 3, 21 | mintha egy húr pattant volna el... nem... mintha üveglemezt
284 3, 21 | Juditot ájultan vitték el.~- Irgalmazz, Isten, asszonyunk
285 3, 21 | félöntudata előtt vonult el? Körülhordá tekintetét.
286 3, 22 | Az ablak homályosult-e el, vagy Tarnócziné szeme,
287 3, 22 | leomló hajával könnyeit. El, el innen!~Az árva özvegy
288 3, 22 | leomló hajával könnyeit. El, el innen!~Az árva özvegy Tarnócziné
289 3, 22 | szenvedély. Száradjanak el rögtön könnyeim! Vigadjunk!~
290 3, 22 | az ölelést nem háríthatá el. Pedig az úrhölgy, ki őt
291 3, 22 | beteges állapotot árult el.~- Az ifjú palotahölgyek -
292 3, 22 | szólt Tarnócziné. - Meséld el neki a legújabb szebeni
293 3, 22 | hozzuk világra a bűnt. Meséld el Mikes Jánosnak Tarnóczi
294 3, 22 | árva özvegy iránt. Nem tört el sem kerék, sem tengely,
295 3, 22 | Tarnóczinéra. "Búcsúzzál el tőlem, búcsúzzál el tőlem!
296 3, 22 | Búcsúzzál el tőlem, búcsúzzál el tőlem! Én örök életű vagyok;
297 3, 22 | arcokkal néz rám. Búcsúzzál el szép sugáraimtól! Azonban
|