bold = Main text
Part, Par. grey = Comment text
1 1, 1 | Sára, tudta ugyan, hogy e korholásoknak nincs szigorú
2 1, 2 | megmozdítá selyemostorát, és e jelre hökkent méne ügetve
3 1, 2 | ideges állapotban vannak.~Míg e jelenet bevégződött, a várkastély
4 1, 2 | mély bókra görbedt.~A nép e jelenetet is észrevette,
5 1, 2(27) | tartozékává lett. Jegyzeteinkben e szavak mai köznyelvi jelentését
6 1, 2 | Most már merre térjek?~E gondolat foglalkoztatta
7 1, 2 | fennmarad, a Mikes Mihály uramé.~E bamba elméncség mosolyt
8 1, 3 | magasabbá lőn ugyan, de e változás oly lassan történt,
9 1, 3 | volt bor és társalgás közt e régi történetekre vezetni
10 1, 3 | megmosolygá is, irigylé e szerencsés nedvalkatot,
11 1, 3 | szerencsés nedvalkatot, e boldog önámítást, s nem
12 1, 3 | Megváltoztak erkölcseink!~Mihály e beszélgetés közt házába
13 1, 3 | szólt bezárva a szekrényt - e jáspisdarabtól megválni.
14 1, 3 | talizmánt. Ingyen juték e sok drágasághoz, s még ráadásul
15 1, 3 | hajlamból szerényen keresse föl.~E párbeszéd alatt a lóakolig
16 1, 3 | Amint hallám, atyám óhajtja e házasságot; Tarnóczi Sebestyén
17 1, 3 | Jánost meghatotta a társalgás e véletlen fordulata.~- Ugye
18 1, 4 | hasonló alakulás miatt növeli e csalódást.~Minthogy történetünk
19 1, 4 | másodikat juttatja eszünkbe. S e különbség nagy változást
20 1, 4 | megkerülni, mint áttörni. E benyomást Kelemen nagy,
21 1, 4 | szolgálatjára szenteli. E titkát még senkivel sem
22 1, 4(49) | Zoilosz görög filozófust (i. e. 4. sz.) a homéroszi művet
23 1, 5 | meghalt, mégpedig magtalanul. E szerencsétlenség a szentléleki
24 1, 5 | közerkölcsiségre nézve kívánatos vala. E szigor meglapította a fiatal
25 1, 5 | csodálatosnak látszott a nagyasszony e következetlensége, hogy
26 1, 5 | mosolygó délután közepében. E rendkívüli tények a természet
27 1, 5 | Judit bizton hitte, hogy e nyilatkozat által, mely
28 1, 5 | a férfiszívekben okozni. E halk megjegyzésekből juthatott
29 1, 6 | nagynénje, ki unokahúgának e jártasságát hamar észrevette,
30 1, 6 | Sára hiú lett volna, fejét e dícséretek könnyen elkábítanák;
31 1, 6 | a várkastély, már akkor e zord épület földerítésére
32 1, 7 | mindenüvé fölbiggyeszteni, s e részben csakugyan hasonlított
33 1, 7 | csikorgása hallhatóvá lőn. E nesz, mely néha a sivalkozásig
34 1, 7 | néha a sivalkozásig hágott; e sötétség, mely néha fekete
35 1, 7 | látszott megsemmisíteni; e fény, mely néha fáklyájának
36 1, 7 | meggyőzetve letűnt a láthatárról; e szeszélyes éj, mely most
37 1, 7 | már félszenderbe merült, e szavakat vélte hallani. -
38 1, 8 | készítésére használtattak. E szigorú, de ünnepélyes eljárás
39 1, 8 | sok emlékezőtehetsége volt e komoly és szükséges dolgok
40 1, 8(70) | Perzsa király (i. e. 6. sz.), nevének ismertebb,
41 1, 8 | könnynek kellett folyni e költő érzékeny műve miatt,
42 1, 8 | hiúságánál fogva csábítani e kívánat teljesítésére, minthogy
43 1, 8 | egyszersmind valami démoni volt e sürgeségben. Ha a szabadba
44 1, 8 | juttatta, Sárát - kit anyja e botrányos élvezettől nagy
45 1, 8 | hozzám - mond a néne. - Úgyis e napot mindig otthon töltém.
46 1, 8 | lélekéberséget neki? Hogy szerzé meg e szertelen önuralmat? Mennyi
47 1, 8 | nevet, noha talán éppen e percben facsarja össze szívét
48 1, 8 | hányszor említé nekem Mihály.~E gondolatok forgottak Judit
49 1, 8(82) | Asszíria hódító királynője (i. e. 9. sz.), a harc és a szerelem
50 1, 9 | tudnék megkülönböztetni.~- E vidéken?~- Mármarosban.~-
51 1, 9 | Gazdagabbnak?~- Az nem szükséges.~E beszéd közt lassú, de folytonos
52 1, 9 | átölelő merész lovagot.~E zajra a závárként működött
53 1, 9 | Judit ijedten vonult hátrébb e figyelmeztetésre, mit a
54 1, 9 | kellett volna keresztelni.~E sóhajokat hallhatná, ki
55 1, 10 | lázítottam föl a vár népét.~E percben a várnagy, a kulcsár,
56 1, 10 | halálangyal vonalait is e percben igézőbbeknek tartotta
57 1, 11 | végakaratjának áthágásától, s lovát e cölöptől, melyhez kötve
58 1, 11 | kettőt hozunk egy helyett.~E szavakat az út széléről
59 1, 11 | távolítja a fölkelőket?~E percben már látható volt
60 1, 11 | nyomunkban lesznek üldözőink!~E fölkiáltásokat hallá Sára.~
61 1, 12 | Nem látok hasonlatosságot e mostani és ama kaland közt -
62 1, 12 | Mihály - féltékennyé lennék e nyilatkozatért. Úgy látom,
63 1, 12 | megható hangon ejté János e szavakat, hogy látszott
64 1, 12 | ködös, kietlen láthatár: e vágy rezgett lelkemen át,
65 1, 12 | éhes vijjogását hallgatom: e vágy gerjedt föl ismét,
66 1, 12 | Házunk romlása kezdődhetik e mai napon.~- Meg nem foghatom,
67 1, 12 | Túlizgatagságba hozott e kaland.~- Tíz csatán láttam
68 1, 12 | Kelemen!... Boldog Kelemen.~E gondolat- és érzéstöredékeket
69 1, 13 | azon országokba utazni, hol e drága kelmék természetes
70 1, 13 | mértékben árasztá el, hogy e lélekvilágítás engesztelő
71 1, 13 | háziasszony és vendége kedélyének e különbségét későbbi fejleményekért
72 1, 13 | világon van.)~Körülbelül e zárjel közti gondolatok
73 1, 13 | napokban hazaindulhat.~- Ah! - E sóhaj is őszintén, bár nem
74 1, 13 | talált.~Célzás rejlik-e e szavak alatt? Nem árulta-e
75 1, 13 | rokonszenvek kifejtésére.~- E részben - válaszolá Judit -
76 1, 13 | kisasszony komornájának.~Judit e szavakra halálsápadt lett.~-
77 1, 13 | dobálják egymást, szegény e célra.) - Alig várom - szólt
78 1, 13 | Sárára fordult a társalgás!~E benyomások után, mások kezdék
79 1, 14 | nincs-e átok rajtam?~Haller e keserű gondolatok közt kezdé
80 1, 14 | prémek megváltak tőle, s ami e burkolatok nélkül hátramaradt,
81 1, 14 | idegeit ízenként dermeszti e szó... Ő un! Nem vagyok-e
82 1, 14 | őrizetdíjat busásan fizessék meg. E busás fizetés eleinte nagy
83 1, 14 | nézetének alaposságát, s e perc óta úgyszólván a nagyasszonynak
84 1, 14(97) | Empedoklész (i. e. 490-430) görög orvos és
85 1, 14 | neki a nagyasszony.~Péter e szavakra már mindkét lábát
86 1, 15 | fedni a történteket, mint e levél által.~S mégis Judit
87 1, 15 | kandallóba dobott.~Ah, e bűnös s megbánt levél kevésbé
88 1, 15 | vádat nem emel.~Talán mégis e két dolog egy. Talán vannak
89 1, 15 | szívére, mint hisszük? - E gondolatra a csinosabb kelméket
90 1, 15 | bírnám elhatározni, hogy e percben minő szívességéért
91 1, 15 | sejtelmeim súgták, hogy e háznál valami kivételesnek
92 1, 15 | vénember.)~- Nem mertem volna e kényes kérdést érinteni,
93 1, 15 | kezeskednek arról, mit még e részben kétség alatt hagynának
94 1, 15 | volt elő. Ráismervén pedig e jelből a hangra, mely pihenéséből
95 1, 15 | széttörik. Melyik fél dől fel? E kérdés érdekesnek látszott
96 2, 1 | gúnyosan az erdőmester.~E percben szarvas csörtetett
97 2, 2 | is alig tudna átugrani.~E rés fenekét málnabokor és
98 2, 2 | A természettől alkotott e kis színpadon, különböző
99 2, 2 | reményei sem szárnyaltak e szerencse szédítő magasságáig.
100 2, 2 | látszott.~Még sokat lehetne e két érdemes férfiúról mondani,
101 2, 2 | korlátnokunk lőtt, dícsérje meg e bátorságért a mi fejedelmi
102 2, 2 | idegen.~Alig ejtette ki e szót, s már a kíváncsiság
103 2, 2 | tudtul adatott a hely, hol e fontos hivatalnokok állást
104 2, 2(109) | Eleázer az Izráelt i. e. 201-135-ig hatalmában tartó
105 2, 2 | annak, kit ő pártfogol. S e pártfogolt Rákóczi György
106 2, 3 | lépcső vezet a püspökségig, s e lépcsők mindenike a fejedelem
107 2, 3 | őtisztelendősége, midőn e megjegyzést kockáztatá,
108 2, 3(116) | hódító babiloni király (i. e. 605-562) emelte trónra,
109 2, 3 | s hívjad rögtön át, hogy e fontos ügyben az ő tanácsát
110 2, 3 | által.~Csulai szerette volna e frissítést Kapronczai György
111 2, 3 | hallgass meg engemet."128~~~~~~E percben közeli fegyverdurranás
112 2, 3 | kevéssé térnem, mielőtt e kalandot tovább szőném.~
113 2, 4 | egy más medve, kit senki e sétára nem kényszeríte,
114 2, 4 | kitörte, s derékon ragadá, és e durva ölelésre a szegény
115 2, 4 | egynémelyik. - Álljátok útját! - E nógatás gyakorlati fontossággal
116 2, 4 | üdvözölhesse.~Percek teltek el e hideg közönye alatt.~De
117 2, 4 | alsó medve elleni tódulást. E tény merész, de pontosan
118 2, 4 | kiszakadt rongált testéből.~E parancs az üres kulacsos
119 2, 4 | szerencsés, melyik nem? E kérdést a mai napig nem
120 2, 4 | szemébe. Lehajlott tehát e kétséges hasznú s eléggé
121 2, 4 | Kapronczai is, ki éppen e pillanatban érkezett meg.~
122 2, 4 | verseket készíttessek önnel e medvéről, melyet a vadásztársaságnak
123 2, 4 | sajátságos igézettel bírt e szilárd és szerény hang.
124 2, 4 | összeolvadása s kibékülése: e tulajdonok, melyek az idegent
125 2, 4 | gyűrűt vont le ujjáról, s e szavakkal adá ismeretlen
126 2, 4 | alapítvány válnék gyűrűmből.~E szavakat élesebb hangon
127 2, 4 | zendült meg a rengetegben, s e jeladásra a "nemes társaság"
128 2, 4 | előkelő családból vétettek e testület zászlói alá. Aki
129 2, 4 | kötelezi hű jobbágyát fenséged e határtalan kegy által -
130 2, 5 | kinek ő életét köszöné.~E távozást csak a sátornál
131 2, 5 | galambom! S Móric fiunk éppen e rendbe akart csak lépni.~-
132 2, 5 | galambom, régóta teljesíti e szent parancsot, s úgy beletanult,
133 2, 5 | ellenkeznék.~- Ah, félek e naptól!~- Én teljes boldogságunk
134 2, 6 | ábrándok raja zsibongott e kérdések körül.~- Majd meg
135 2, 6 | kárhoztasson; de ha nem élt e remény szívében, úgy ne
136 2, 6 | nélküle? Nem anyját vádolom e kemény szavakkal; csak magamat
137 2, 6 | Vigyenek tüstént haza!~E fölkiáltások közt hátrált
138 2, 6 | vigyenek, vigyenek! Átok e küszöbön, melyen áthurcoltak!
139 2, 6 | még ma megláthatja. De e kedvetlen érzést, mely lélekváddal
140 2, 6 | kiadni. Személyesen fogom e pör megkezdését és vitelét
141 2, 6 | nyergeljetek!~A cseléd sietett e parancsot a lovászlegénynek
142 2, 6 | Zsigmond úr.~- Mert megveti e hajlékot - mondá Ágnes asszony.~-
143 2, 7 | Távozzunk innen. Szabadítson meg e rémítő helytől. Itt visszaélnek
144 2, 7 | megfogta karját:~- Menjünk! E házban az árulás lakik,
145 2, 7 | Sárát.~Zsigmond úr hallá e tanácsot már nejétől is;
146 2, 7 | orrukat. Pusztulj ki!... Még e kölyök is gyanít valamit -
147 2, 7 | legkülönösebb természetű. S minek e gyors távozása? Megkövetem
148 2, 7 | fiamat? Helyes-e Máriától e mohó, e falánk hév, mely
149 2, 7 | Helyes-e Máriától e mohó, e falánk hév, mely a szülék
150 2, 8 | vaspáncélján törtem át.~E szavakkal dőlt Sára a kerevetre...~
151 2, 9 | másnak, úgy alkalmasint e keresztyéni és szelíd figyelmeztetésnek
152 2, 9 | leányomat választottad eszközül e hitetlen család semmivé
153 2, 9 | fölmagasztaltál engemet e kegyelem, e kitüntetés által!~
154 2, 9 | fölmagasztaltál engemet e kegyelem, e kitüntetés által!~Míg az
155 2, 9 | egy kalmár bepörleni, s e vád elnyomása végett ment
156 2, 10 | Képzelhettem-e valaha, hogy e pápista házában fogok hálni -
157 2, 10 | tagadni mégsem lehet, hogy e percben csakugyan több elfogultságot
158 2, 10 | fogadtatás nem bántotta.~Szeretem e büszkeséget - gondolá -,
159 2, 10 | kíséret közül azoknak, kikre e kegyelem, irigységből vagy
160 2, 10 | volna Móriccal értetni, hogy e rend ellen szigorú törvényeink
161 2, 10 | fogva örökre száműzve van e hazából.~- Ő elszántan szakította
162 2, 10 | mellemről - gondolá Zsigmond úr, e szorongatások miatt rákvörös
163 2, 10 | Seregeknek Istene! Megbabonázta e család a fejedelmet - súgá
164 2, 10 | szigorral az udvari káplán.~Míg e halk társalgás néhány főbb
165 2, 11 | gonosz között!... És tetszék e beszéd az Úr előtt. Mondá
166 2, 11 | mert az anya beleegyezését e szerencsétlen bonyodalom
167 2, 11 | nagyon tudnak szeretni!~E sóhaj emelkedék Haller Péter
168 2, 12 | hogy tüstént távozhassam e helyről.~- Tehát elraboltattál!
169 2, 12 | sikoltva rogyott össze.~E véletlen változást nála
170 2, 12 | reám! - nyöszörgé Sára.~- E leány nemes lelkű, és sajnálja,
171 2, 12 | hogy így megváltozott; e pazarlás után nem élhet
172 2, 12 | Örömet akartam hozni e házba, s gyászt hagyok! -
173 3, 1 | reájuk! Késő éjig táncoltak e hitetlen család cimborái
174 3, 1 | lelkesedésbe jött, mintha e percben szorosabb szövetségbe
175 3, 1 | fogsz indulni, a vajdától e szökevények kézbe szolgáltatását
176 3, 1 | vissza.~- Mi lappanghat e küldetés burkában? - töprenkedett
177 3, 1 | hogy őfensége örvendene e nőrablók kiadatásán? - tudakolta
178 3, 1 | említ, oly kicsiny, hogy e had harmadát sem fogadhatná
179 3, 2 | avagy nem pártfogója-e az e rendnek, ki Loyola képét
180 3, 2 | lócáról mondá: "Csengetnek!"~E jelszóra felnyílt az ajtó,
181 3, 3 | fizetett a molyoknak, s e szerencsétlenségen az árva
182 3, 3 | Igen jól áll fürteiden e fejék. Ágostából hozták
183 3, 3 | szerencsétlen lány alig hallá már e szavakat; szédülten borult
184 3, 4 | otthon nem bánta meg hamar e tettét?~- Hiszem, hogy bolond
185 3, 5 | kifőzhessük, szálljunk meg e korcsmában.~- Nem bánom -
186 3, 5 | szólt Kapronczai.~- S mi e kíséret véleménye? - kérdé
187 3, 5 | megcsalatva gyűlöl. Ki meri e felséges érzést pazarolni
188 3, 5 | Kapronczai! Tépjétek le rólam e ruhát, mely a lovagokéhoz
189 3, 6 | a helyzeten, még mielőtt e pontról, hol most ebédelni
190 3, 6 | Döme diák hallgatásával e részben nyílt tért hagy
191 3, 6 | elől. Miután pedig őket e percben egyenlőknek vehetem,
192 3, 6 | vajon okvetlenül szükséges-e e derék anyának kétségbeesve
193 3, 6 | asszonyom könnyei szolgáltattak e levél megírására ösztönt,
194 3, 6 | pecsét feltörője, mihelyt e levelet elolvasta, ha lovag,
195 3, 6 | Sült törökké szegődöm.~E kétségbeejtő eszmével ült
196 3, 6 | testőr hadnagyot boldogítni. E részben tehát valódi veszteségről
197 3, 7 | Csak a vidám tücsök unta e hallgatást meg, s rejtekéből
198 3, 7 | Én még az éjjel itthagyom e csendes hajlékot, mely kedélyemre
199 3, 7 | el különböző öltözetben e papok a mi hazánkat. Egyik
200 3, 8 | hajlékunkból is! Mit ér e rozzant fal és rongyos fedél?
201 3, 8 | mondá Ágnes asszony -, hogy e vidéken jól ismered az időjárást,
202 3, 8 | mint te. Sohasem lesz vége e világnak, annyira szilárd
203 3, 8 | nem lehet titok. Nyisd fel e szekrényt.~Ágnes teljesíté,
204 3, 9 | ellátni, de végre az ábrándok e gazdag forrása is apadozott;
205 3, 9 | apadozott; mert, kivált e hosszú és magányos őszi
206 3, 9 | némi vonakodással, igent.~E szóra a terembe lépett az
207 3, 10 | Ó, anyám, ne említse e gyűlöletes gazdagságot.~-
208 3, 10 | számára.~Judit hozzá volt már e képhez szokva, s mégis,
209 3, 10 | Igen elmés ötletem van e célra, s Istennek hála,
210 3, 10 | huszonnégy órával az ítélet után e nyugtával együtt megérkezik
211 3, 11 | az ő urának törvényétől."~E szövegben a körülmények
212 3, 11 | van ő!~Oly suttogó volt e hang, oly önkéntelen, oly
213 3, 11 | egy beárnyalt pontra?~Ó, e szemek mereven, mozdulatlanul,
214 3, 12 | elfogtak egy jezsuitát, ki e szerzethez tartozását büszkén
215 3, 12 | nekem, egyszerű embernek, e fontos ügyben csekély nézetemet
216 3, 12 | kívánságának engedtem, bízván e gyűrű erejében, melyet,
217 3, 13 | volt hivatva.~Ábrándjai e kép körül lebegtek.~Keveset
218 3, 13 | hetek múlva érkezik meg e körútból.~Midőn János Szebenben
219 3, 14 | alig egy parittyadobásra e helység utolsó házától,
220 3, 14 | hajadon a szerelem vezetett e szent hajlékba", mintha
221 3, 14 | nem testőrtársa tevé!~Aki e szavakat ejté, s fenyegetését
222 3, 14 | kegyelmed, Vosodi Döme diák, e szökevény honárulót nem
223 3, 14 | börtönbe, mint engem fognak, ha e vadállatot főbe lövöm.~-
224 3, 14 | hahotával fog nevetni, ha e szegény és alázatos Döme
225 3, 15 | első habba ismét bemerül!~E gondolat untató változatokban
226 3, 15 | ez? Halott fog-e halottal e keskeny úton találkozni? -
227 3, 15 | nem tagadja meg kocsiját e rövid útra?~Horváth leemelvén
228 3, 15 | fázik egy keveset.~Horváth e hangra az árokba hajtotta
229 3, 16 | hálószobájának falán függött, s kinek e szerzethez tartozása kétségtelen,
230 3, 16 | lelki szemeit hosszasan az e kategóriába tartozó példákon.
231 3, 16 | szavak hiányoztak rá.~Csulai e bősz teremtés igézete alá
232 3, 16(227)| feltámadott Krisztus; Saulus e látomás hatására megkeresztelkedett,
233 3, 16 | Fehérvárról Meggyesre küldék e levelet.~Az első benyomás,
234 3, 16 | a gyűrűt.~Az erdőmester e különös flegmán megijedve,
235 3, 16 | édesebb zengzetűnek hitte e komor, hideg szavakat. -
236 3, 16 | Mikes-várig meg sem állunk - e szándékkal érkezett szállására.~
237 3, 17 | szelídek volnának, mint e pap.~- Tehát komoly, magába
238 3, 17 | esküszöm, én azt hittem, hogy e családnak fiága kihalt.
239 3, 17 | uralkodóknak hasznot hajt.~Rákóczi e prókátori élcét Döme diák
240 3, 17 | bírói bizonyítványok mellett e kérdés.~- Alkalmasint a
241 3, 18 | keblében, a lelkiismeretnek, e tetszhalottnak, eddig néma
242 3, 18 | keze által el lehet érni? E kérdés merült most elő...
243 3, 18 | visszaemlékezés, mennyivel vagyok e percért adósod!... Megállj,
244 3, 18 | Én nemesasszony vagyok; e a rab pedig híres országháborító,
245 3, 19 | csillár világítja esténként e termet, melynek egyik ablakmélyedésében
246 3, 19 | talpáig.~A nő hálószobájába, e szentélybe, melyet idegennek
247 3, 19 | kart Sárának a tornácon.~E perctől kezdve Zakariás
248 3, 19 | zajától és szilaj örömeitől, e csendes hajlékban akarok
249 3, 19 | szólítá meg neje, és Sára e percig semmi jelét a vágynak
250 3, 19 | temetheted virító ifjúságodat e magányos és hideg falak
251 3, 19 | halálról beszélsz! Minek e szeszély?~- Isten kezében
252 3, 19 | és országtanácsosi rangom e házat minden kutatástól
253 3, 19 | díjul követelem, hogy még e télen a fejedelem udvarába
254 3, 20 | szabadkozott, az elsőség e házban és ily ünnepélyes
255 3, 20 | szívéhez kapott.~- Nem engedem e házat több istenkáromlással
256 3, 20 | Istvánné udvarában, akkor e szép mesterséget Judittól
257 3, 21 | csapott volna... Haller!~E nevet sikoltva mondá Judit. -
258 3, 22 | tárgyra, s külsője után ítélve e lovag nem lehetett más,
259 3, 22 | szempilláiból.~Ó, hogy bosszankodott e gyöngeségén!~Meggyesen egész
260 3, 22 | Félek, hosszasan kell e városban mulatnom - fűzé
261 3, 22 | csillogott a kocsis elé.~- E kincs a tied, s még ennyit
262 3, 22 | S hát Kornis Ágnes? Ó, e kígyónak szívós élete van!
263 3, 22 | venni a királyi pálcáját. E nagy ünnepen felségsértés
264 3, 22 | asszony?~- Virít.~- Miért hát e sokaság, e világítás?~-
265 3, 22 | Miért hát e sokaság, e világítás?~- Mert Kassai
266 3, 23 | bírálóimtól. Maradjon homályban e kérdés.~
|