Part
1 2 | ha nagynénje meghal, vagy Tasziló, ha a majorátust megkapja.
2 3 | nincs.~- Romvay - szólt Tasziló - fogadást tett, hogy addig
3 3 | részt fog venni - szólt Tasziló -, mert rövid kirándulást
4 3 | naponként veszti.~Sarolta, midőn Tasziló mellől más udvarlóihoz fordult,
5 3 | mutattatá magát.~Egy reggel Tasziló a vadászatról elkésett,
6 3 | ötvenkilenc másodperc - szólt Tasziló megszorítva s lassan ajkához
7 3 | Szegény Virginie!~Sarolta, míg Tasziló rémítő egzaltációval és
8 3 | feledte Virginie-t? - szólt Tasziló. - Ő Vértesy Gábor neje,
9 3 | igen megkülönböztettek.~Tasziló e célzást Sarolta egyik
10 3 | minden ok nélkül - válaszolá Tasziló, jól tudván, hogy ő van
11 3 | barátnőjének emléke iránt - szólt Tasziló komolyabban.~- S Virginie?...
12 3 | érzések nélkül. Szóljon, Tasziló! Ő nem eshetett annyira
13 3 | megelégedve - válaszolta Tasziló, és székéről fölkelt, hogy
14 3 | több páholylátogatást tett, Tasziló leírásából könnyen ráakadtak
15 3 | kérdé a kaszinóban Romvaytól Tasziló.~- Igen.~- S hogy vélekedel
16 4 | alkony emléke volt, midőn Tasziló, az utolsó vendég is, kocsira
17 4 | fürdő királynője volt, s bár Tasziló unokahúgai közé tartozott,
18 4 | barátnémnak, Júlia grófnőnek, Tasziló unokahúgának, ki veled megismerkedni
19 7 | 7~ ~Tasziló Pesti szállásán vagyunk.~
20 7 | lónemesítés körül nyitni - szólt Tasziló elégülten.~- Pótolhatatlan
21 7 | kellett csillapulnia.~Eközben Tasziló komornyikja a postáról leveleket
22 7 | tudakolák többen.~- Íme - szólt Tasziló -, Romvay e levélben tudtomul
23 7 | mint a nagyatyám - mond Tasziló. - Különben hogy lépne Romvay
24 7 | legjobban tudja - vitatta hévvel Tasziló -, hogy Romvay gróf Hunyadynál
25 7 | más levelet szakított fel Tasziló.~- Ah, megint az s...i fürdőből! -
26 7 | Hallgassa csak, Coranini.~Tasziló, miután szokott modora szerint
27 7 | vakmerőséget feltenni - szólt Tasziló. - Ön régi hajlamának szemüvegén
28 7 | Júliának határozottabb keze!~Tasziló mélyebben merült a hieroglifok
29 7 | hosszak lennének.~Ezzel Tasziló többi barátaihoz fordult,
30 7 | kedv zajosan tört ki.~De Tasziló szórakozottnak látszék.~
31 7 | vendégek hamar távoztak.~Tasziló pedig megint elővette Júlia
32 7 | rejlik Júliában - sóhajtá Tasziló -, s mégis a főkérdésre
33 7 | Lényegesen éppen semmi.~De Tasziló szemeire mégsem jött álom.~
34 8 | eszébe jutott Róbertnek, hogy Tasziló, midőn Júlia leveléből töredékeket
35 8 | figyelemre nem vett, hogy Tasziló arcán zavar mutatkozott,
36 8 | gondolá Róbert. Különben is Tasziló nőm lovagja, nőm szép tulajdonainak
37 8 | gondolá s komolyabbá lőn.~Tasziló Párizsból megtért, útját
38 8 | hogy rejteget, takargat.~Tasziló egész bizodalmában részesült.~
39 8 | titkok megtették hatásukat.~Tasziló, midőn Pestre érkezett,
40 9 | gyerek ez a Romvay - kiáltá Tasziló -, kapitális fiú! Ma délután
41 9 | körömig üríteni poharainkat.~Tasziló izgatott vonásain a bor
42 9 | visszautasítá az ajánlatot.~De Tasziló sehogy sem akarta az elkövetett
43 9 | pajzán szeszélye pedig, főleg Tasziló által képviseltetve, a szépnemből
44 9 | itt-ott suttogni - említé Tasziló.~- És én már kíváncsi voltam,
45 9 | oldalbordájának megbocsát! - szólt Tasziló.~- Mekkora gyávaság!~- Nem
46 9 | Oszkár.~- Igaz - jegyzé meg Tasziló -, közöttünk csak Coranini
47 9 | udvarló képét - válaszolta Tasziló.~- Többen értünk e fogáshoz -
48 9 | Önként értetik - válaszolá Tasziló. - Hivatástok, mint a kertész
49 9 | kétségbeesésig tele van önváddal.~Tasziló fölemelt kezével tapsolt.~-
50 9 | pedig sötét arccal hajolt Tasziló füléhez.~- Ez tőled nem
51 9 | valamivel emeltebb hangon Tasziló.~- Nyomorult mentsége egy
52 9 | valami kellemetlent hallott.~Tasziló víg és szeszélyes maradt,
53 9 | jelenetből?~Egyik sem történt.~Tasziló és Romvay hallgattak, s
54 9 | Emlékszem, hallám akkor Tasziló ajkairól Romvayt. És miért
55 10| hétnek kellett eltelni.~Tasziló csak egy rövid látogatásra
56 10| Coraninit érdekelhette.~Tasziló helyét azonban sokan pótolták.~
|