Part

 1 3 |       Ligety Virginie-t említi ön? Mondják, sokat szenvedett
 2 5 |       fogja. S mily szép, hogy ön minden célzás nélkül előre
 3 6 |        találkozott legelőbb.~- Ön ellen sok vádam van - mondá
 4 7 |    rokonomtól, Júliától, ki az ön régi hajlamai közé tartozik.
 5 7 |  látszik, abból indul ki, hogy ön az ő rendes divatárusnőjének
 6 7 |    feltenni - szólt Tasziló. - Ön régi hajlamának szemüvegén
 7 7 |     levélre tekintve -, itt az ön nevét látom. Csak tudnám
 8 7 |      Említi, hogy Romvay és az ön szép neje rendkívül érdekessé
 9 9 |  Melyik lemondás nagyobb?... S ön, Coranini ugye, Romvayt
10 11|     kalandokat űz, tanácsos.~- Ön - szólt Sarolta vádlón,
11 11|    minden megindulás nélkül -, ön megszegte kívánságomat,
12 11|  Kedves Saroltám, minő hang?~- Ön egy nőt üldöz.~- Hogyan?
13 11|       érdemlek-e ily bánást?~- Ön határtalanul szerencsétlenné
14 11|     irigyelt pillanatot, midőn ön közelében és tanúk nélkül
15 11|     mélyen sért a csalatkozás. Ön életét adta rendelkezésem
16 11|        ki szemeiből.~- Szóljon ön - mondá -, tudni akarom
17 11|      esdeklő arcvonásokkal?... Ön átengedő volt, amennyire
18 11|   velem e lépéseket, melyekben ön finom kacérságot keres.
19 11|   erkölcsi támaszt? Ó, Romvay, ön nem akarhat engem semmivé
20 11|   Romvay - mondá Sarolta -, ha ön így nyilatkozik, akkor nemcsak
21 11| enyémhez kötötte, boldog? S az ön társasági helyzetét nem
22 11|        És a légyott?~- Csak az ön közönye ingerelt. Elvesztém
23 11|        irántam. Karján nyugodt ön? Az enyémen is. Csókjaival
24 11|     miért vitázzunk a múltról? Ön most csak tréfált velem.
25 11|          Az istenért! Mit tett ön?~- Komornámat hívtam be.~
26 12|     tevé azokat.~- Tudom, hogy ön hallgatni fog a történtekről,
27 12|      önre köszöntök poharat, s ön az én egészségemre.~Ezzel