Part

  1 3 |            Miért nem jött a hajhára Romvay - kérdék többen Taszilótól,
  2 3 |       történetesen férjnél nincs.~- Romvay - szólt Tasziló - fogadást
  3 3 |              S miért nem siet tehát Romvay Angliába? Hiszen most van
  4 3 |            A te szavadra sokat hajt Romvay.~- Tegnap említém ezt neki,
  5 3 |            versenyre.~- Aligha abba Romvay részt fog venni - szólt
  6 3 |          fordult, már el is feledte Romvay nevét. De később a fiatal
  7 3 |        férfi ruhadivatról volt szó, Romvay tekintélyére hivatkoztak;
  8 3 |         lenni gondolta.~- De hiszen Romvay csak nem tudhat minden titkot -
  9 3 |            különösnek tartá, miképp Romvay nála még be nem mutattatá
 10 3 |            Nénje vigasztalhatatlan, Romvay midőn meghallá elhalványult,
 11 3 |             és mellőzve volt, midőn Romvay Pestre érkezett. Én bemutattam
 12 3 |        ragaszkodásra vala szüksége; Romvay szórakozást óhajtott. Virginie
 13 3 |              Félreértések támadtak. Romvay a kisírt szemeket kevésbé
 14 3 |             modorú és kényes ízlésű Romvay végképp visszavonuljon.
 15 3 |    fegyverét elővette. Hasztalanul! Romvay érzéketlen maradt. Egy versen
 16 3 |             kaméliához hasonlított, Romvay pedig vidám volt, ideges
 17 3 |          karjai közé vetette magát; Romvay pedig minden affektáció
 18 3 |        csalódom - könny csillogott; Romvay pedig az átelleni szegleten
 19 3 |             emlékül megtartani.~- S Romvay? - kérdé Sarolta.~- Ő nincs
 20 3 |             társalgást sző vele, ki Romvay hódolatait élvezi, mindenfelőlről
 21 3 |            második felvonás közepén Romvay saját páholyába ment vissza,
 22 3 |           óranegyeddé változtak, és Romvay még egy futó tekintetet
 23 3 |             után is? Az lehetetlen.~Romvay vállat vonva szólt: - Ha
 24 4 |             erkélyén egy karszékben Romvay ült, kötött sipkával fején,
 25 4 |           ház körül processziót.~De Romvay makacs türelemmel olvasott.~
 26 4 |          kíséretében a kútnál volt.~Romvay többször haladt el mellette,
 27 4 |  versenyzének magukat bemutattatni: Romvay, Júlia grófnővel - ki eddig
 28 4 |      Könnyen észrevehető volt, hogy Romvay csak a régi ismerős szerepét
 29 4 |         némi ingerültséggel gondolt Romvay közönyére, unta udvarlóit
 30 4 |             és viszonozni tudta.~De Romvay, a hideg Romvay, mégis kezdé
 31 4 |           tudta.~De Romvay, a hideg Romvay, mégis kezdé foglalkoztatni
 32 4 |        csodálatosan igézővé lőn.~De Romvay nem látszott azt észrevenni.~
 33 4 |  kedélyűeket sem hagyja egészen el.~Romvay hideg udvariassága, a benyomás
 34 4 |         veszélyes.~- S hogy tetszik Romvay? - kérdé Róbert Saroltát,
 35 4 |             sem tehetném róla. Hisz Romvay nemcsak módos, de kedélyes
 36 4 |         szigorú nemed iránt!~- Csak Romvay iránt nem akartam túl magasztaló
 37 4 |        vágytam e kirándulásra.~- De Romvay is velünk fog jönni.~- Romvay? -
 38 4 |       Romvay is velünk fog jönni.~- Romvay? - kérdé a nő nyugtalan
 39 5 |            társalgás közösen folyt.~Romvay szavai és ötletei a két
 40 5 | hasonlóságaik miatt hamar untatnak.~Romvay az egész vidék mondáit tudta.~
 41 5 |             meredekebb lőn, Sarolta Romvay karjára fűzte magát.~S megint
 42 5 |    szünetlenül kérdezősködött tőle.~Romvay pedig tisztán, világosan
 43 5 |            Sarolta szemei előtt, de Romvay szíve fölmelegedni, arca
 44 5 |    helyzetben.~- Ki hihetné - szólt Romvay -, hogy itt a múlt század
 45 5 |         vonakodni, ő bátran jön át.~Romvay e megjegyzéssel fölkelt
 46 5 |   szélesebbnek és épebbnek látszék.~Romvay, míg a nők egymást biztaták
 47 5 |            Virginie-re talált. Hisz Romvay szívtelen férfi. Vagy nem
 48 5 |             víg fecsegések közt, de Romvay tájismerete rövid idő alatt
 49 5 |           is beillenék - jegyzé meg Romvay.~- Keressük tehát föl -
 50 5 |          kékellő füstje - említette Romvay, a közel fekvő malomra mutatva,
 51 5 | kikerülhettük a megázást - folytatá Romvay -, a fellegek, kivált fönn
 52 5 |           barlangot nézzük meg, hol Romvay báró elbeszélései szerint
 53 5 |      találnak.~Sarolta követeléseit Romvay, ki Júlia mellett látszott
 54 5 |             bámulatra ragadta.~Csak Romvay maradt egykedvű, s később
 55 5 |             vala.~A szép nő, hogy a Romvay által regélt bűbájos kilátást
 56 5 |          történt később?... Sarolta Romvay karjai közt ébredt fel szédüléséből.
 57 5 |        akart leszállni.~Parancsának Romvay vonakodás nélkül engedelmeskedett.~
 58 5 |  meggyőződhetett - szólt udvariasan Romvay -, hogy így nem fogunk a
 59 6 |             az oly meredek, hogy ha Romvay, ki az alsó ösvényen veled
 60 6 |          képzelete sem volt róla.~- Romvay - folytatta Coranini - őrangyalod
 61 6 |            vezeté neje képzelődését Romvay felé, kevesebb diplomáciai
 62 6 |             udvarlók közt megjelent Romvay is, a nem-udvarló... s tán
 63 6 |             a hideg és kérges szívű Romvay végtére is egészen más lény,
 64 6 |             tehát Sarolta Róberttől Romvay ügyességét hallá emlegettetni,
 65 6 |           élesebbé váltak. Volt-e a Romvay iránt támadt indulatok közt
 66 6 |         reggeli pongyolában ült ott Romvay, könyvet tartva kezében,
 67 6 |            tervet tűz megoldásul...~Romvay már láthatta, hogy Sarolta
 68 6 |        szerez? Ő soká nem késhetik.~Romvay azonban késett.~Még két
 69 6 |           majdnem kész, az asztalon Romvay jegyét látja.~- Ah, ő kileste
 70 6 |    kielégíthető.~- S mikor volt itt Romvay? - kérdé a komornát.~- Tüstént,
 71 6 |            kedvezőleg fejthette meg Romvay tettét, nem keresett valószínűbb
 72 7 |         lord bizonyosan meghalt, és Romvay barátunknak fogadása többé
 73 7 |              Íme - szólt Tasziló -, Romvay e levélben tudtomul adja,
 74 7 |       Pesten fogja tölteni. Ismerem Romvay hatalmát a nőszívek fölött.
 75 7 |      Tasziló. - Különben hogy lépne Romvay a mi egyletünkbe, holott
 76 7 |      vitatta hévvel Tasziló -, hogy Romvay gróf Hunyadynál idomíttat
 77 7 |           csiripolnak. Említi, hogy Romvay és az ön szép neje rendkívül
 78 8 |                Talán szívét egészen Romvay foglalta el?~- Hihetőleg -
 79 8 |            ragaszkodást és haragot.~Romvay és Sarolta nevét értjük.
 80 9 |             ízlésére...~Coranini és Romvay a késő éjig tartó értekezleten
 81 9 |               S meggyőzőnek - szólt Romvay.~- Az esküdtszékeknél -
 82 9 |    ürítésével.~- Isteni gyerek ez a Romvay - kiáltá Tasziló -, kapitális
 83 9 |      Romvayt tartja áldozóbbnak? De Romvay önt fogja... Ah, a sok fecsegés
 84 9 |             mellyel Virginie, kit a Romvay iránti szeretet áldozatának
 85 9 |         nógatá Coraninit, míg aztán Romvay arca, melyet előbb vékony
 86 9 |        negédes célzás villámlásává.~Romvay is annyira elégült volt
 87 9 |       szárnyalásokra az elméket.~De Romvay a finom rágalmakat szerette
 88 9 |      eregetett egy-egy nyílvesszőt.~Romvay a nővilágról általánosan
 89 9 |      kíváncsisággal néztek rá.~Csak Romvay volt nyugodt hangulatban
 90 9 |         kevés e tulajdonból - szólt Romvay.~- És éppen ezért - mondá
 91 9 |           győzelmem biztos.~- S te, Romvay, ezt helyesled-e? - kérdé
 92 9 |            Az egész asztal elismeré Romvay eszméjének lélektani mélységét.~
 93 9 |            mozdult ülőhelyében meg.~Romvay pedig sötét arccal hajolt
 94 9 |           Coranini ajkába harapott.~Romvay most nyugodt kedéllyel fordult
 95 9 |             sem történt.~Tasziló és Romvay hallgattak, s barátjaik
 96 9 | találkozának.~Ah, gondolá Coranini, Romvay nem félénk, Taszilót bátornak
 97 9 |            egész éjjel piquant volt Romvay iránt, mit máskor senkivel
 98 9 |          nem volt-e Júlia levelében Romvay neve is említve? Emlékszem,
 99 9 |        legközönyösebb? Ég és pokol! Romvay a fürdő alatt nőmnek udvarolt,
100 10|      szaporodott a társaság.~Köztük Romvay tűnt fel.~Az ifjak körüle
101 10|        lélek hiúz-szemeivel kísérte Romvay és Sarolta tekintetét, szavát,
102 11|        sötétsárga arabvért vezet, s Romvay a szalonba lép.~Sarolta
103 11|          Miért fogadsz oly hidegen?~Romvay közelebb tolta székét a
104 11|   kimaradtam volna - szólt komolyan Romvay. - Hallgasson meg! Ne tiltsa
105 11|      gondatlan szavamért - esdeklék Romvay lágy hangon.~Sarolta egy
106 11|          kielégítni vágyik.~Sarolta Romvay nyilatkozatára egész helyzetét
107 11|         majdnem rimánkodóvá vált.~- Romvay - szólt, felemelve kezét -,
108 11|             az erkölcsi támaszt? Ó, Romvay, ön nem akarhat engem semmivé
109 11|      ragadta meg a szép nő kezét.~- Romvay - mondá Sarolta -, ha ön
110 11|       áldoztam volna-e föl magamat? Romvay! Engedjen nekem egy kevés
111 11|       széles világban? Nézzen reám, Romvay! Tudnék-e koldusnő lenni?
112 11|         másodperc alatt futottak át Romvay agyán.~- Saroltám - mondá
113 11|        aggodalom, szívem istennője!~Romvay óvatosan kerülte ki a válás
114 11|       magáról és állásáról, hogysem Romvay ajánlatában kétértelműséget
115 11|       kiáltá Sarolta visszavonulva.~Romvay sóbálvánnyá lett.~- Én férjemet
116 11|          vonattam. Átok hiúságomra!~Romvay úgy tudhatta volna ezt,
117 11|     nevetett görcsös izgatottsággal Romvay. - Férje csak úgy hiheti
118 11|            dobogott, s oly lázasan! Romvay elrémíté, megsemmisíté.
119 11|                Ah, átok! - sóhajtá.~Romvay karjai közé szorította.~-
120 11|             szorította.~- El innen!~Romvay közelebb vonta magához.~
121 11|           Sarolta kezét veté közbe.~Romvay fölnyúlt, hogy eltaszítsa
122 11|         társaságot hagyta oda, mint Romvay; de nem hozott magával groomot,
123 11|   Saroltának köd vonult szemeire.~S Romvay?... Ő többször forgott már
124 12|          előtti karszékre mutatott.~Romvay gépileg engedelmeskedett.~-
125 12|             Majd tollába mondom én.~Romvay nagyot lélegzett.~Egy tízezer
126 12|     Szerencsés kifejlődés - gondolá Romvay, a tollat le akarva tenni.~-
127 12|      kötelezvényt, szintén aláírva.~Romvay meghökkent, de nem vonakodott.~-
128 12|                Ez is kész - sóhajta Romvay Coraninire tekintvén, hogy
129 12|           volt. Nagy Isten, gondolá Romvay, ő megőrült! Mi történik
130 12|           válaszolá egész alázattal Romvay.~Midőn tíz kötlevél elkészült,
131 12|             Coranini előparancsolta Romvay lovát és magáét.~- Most
132 12|            Mostanig tudtam, gondolá Romvay lóhátról, hogy Coranini
133 12|           vissza nekem a százezret?~Romvay mindezeken eleget töprenkedett,
134 12|            Hideg szél fújt, azonban Romvay homloka még mindig meleg.~
135 12|             a víg Coranini és a víg Romvay körül csoportosodott.~Beszéltek,
136 13|           hatott füléig, s a távozó Romvay is, bár saját gondjai miatt
137 13|      hallatszott többé. Coranini és Romvay rég elvágtattak. Az udvar
138 13|           üldözni. Ah, e karszékről Romvay írta a kötelezvényeket!
139 13|              Itt ragadta meg karját Romvay, amott vonta keblére; e
140 13|     fölbontásával visszaadni.~Ekkor Romvay tíz kötelezvényét egyenként
141 13|     kerüljön soha a világ nyelvére. Romvay nem mer pletykálni, a gyanú
142 13|       férjem megbízásából.~A bámuló Romvay teljességgel nem tudta fölfogni