Part
1 1 | készpénz helyett fogadtatnának el, és a közforgalomba átmennének.~-
2 1 | Róberthez volt intézve.~- El fogok menni - válaszolta
3 1 | Sietek, hogy az aláírással el ne késsem - szólt tudósunk
4 2 | kaszinó tánctermében lebegtek el szemeink előtt - mint egy
5 2 | irigyelt udvarlóit fogadta el, kik a gazdagság varázsával
6 2 | mélységek felett száguldjon el, vagy egy nagyobb árkot
7 2 | tetszelgési vágy hamar altatá el azon benyomásokat, melyek
8 2 | udvarlók botrányokat követtek el, melyekről homályos értelmű
9 2 | legtöbb eredmény éretik el, s hogy rövid idő alatt
10 2 | lenne-e anélkül ő? Vedd el egy csodaszép virág színét,
11 3 | tisztán és vidáman folyt el, mint a csörgő patak, melynek
12 3 | termeit készítették volna el a személyesen megjelenő
13 3 | Coranini annyira nem árult el féltékenységet, úgy örvendett,
14 3 | akadályoknál fogva késtek el a kérői szereptől.~Volt
15 3 | félisteni örömek édjével borítá el.~Annyi kedély és ügyesség,
16 3 | udvarlóihoz fordult, már el is feledte Romvay nevét.
17 3 | ötvenkilenc másodperc alatt repült el! Mintha sejdítette volna
18 3 | azt már sokszor beszéltem el!... Férje csak egy hét múlva
19 3 | számítani.~- Nagysád tán el is feledte Virginie-t? -
20 3 | éljen, s miért is nem jött el nagysád? -, mondom, az országbíró
21 3 | színpadon jelenetek végződtek el, hosszú párbeszédek közt,
22 3 | vonásait: mióta vesztettétek el varázsaitokat? Méla borongások
23 4 | hetekre nem hagyhatta ugyan el temérdek dolgai miatt Pest
24 4 | fürdő sétánya előtt robogott el.~Csaknem tizenegy óra lehetett
25 4 | tevékenysége okát büszkén beszélte el előbb a Regélő levelezőjének
26 4 | némi megdöbbenést árultak el.~Az első önkéntelen tett
27 4 | csinosan öltözött urak mentek el, s üdvözlék Romvayt bizodalmasan
28 4 | áthaladók nem mulaszták el kíváncsi szemeket vetni
29 4 | Romvay többször haladt el mellette, magányosan vagy
30 4 | közel társalgott, nem árult el semmi igyekezetet felötleni,
31 4 | megkülönböztet, nem foglalta el.~Könnyen észrevehető volt,
32 4 | némasága hatott.~Pár nap telt el.~Sarolta sokat volt otthon,
33 4 | Ugye, sokáig nem hagysz el?~- Még három napig lehetek
34 4 | kedélyűeket sem hagyja egészen el.~Romvay hideg udvariassága,
35 4 | irántad bêtise-t követtem el.~- Hogyan?~- Elfogadtam
36 5 | azon indiszkréciót követné el, hogy nem rejtőznék, és
37 5 | gyík lába előtt nyargalt el, térdei reszkettek, szava
38 5 | megindulást árult volna el? Virginie árnya nem háborgatja!~
39 5 | ragadott meg, ez recsegve tört el, mi által a visszatartóztatott
40 6 | kellőnél többet leplezne el a szem és sejdítés elől.
41 6 | tökéletesen nem találta el öltözékét, pedig ő ezt mindig
42 7 | Furcsa! Hogy igazíthassam el? Az öltözködő-szoba legkisebb
43 7 | beszélhessek. Pedig, hidd el, szeretem Saroltát. Ő jószívű
44 7 | irigy és oly gőgös, hidd el, oly gőgös, mintha férje
45 7 | feleségemet? - E kérdés foglalta el Róbertet, míg magányos házához
46 7 | minden órán vártuk, ő kíséri el.~- S te, kedvesem használtad
47 8 | megdöntött csemetékkel tölt el minden ösvényt és utat.
48 8 | táncolhat. S most úgy jött el, mintha a bál elől távoznék.~
49 8 | felügyelet nélkül hagyta el beteg anyját.~Ez csak szeszélyből
50 8 | egészen Romvay foglalta el?~- Hihetőleg - válaszolta
51 8 | rejteget tehát, mit hallgat el? Érdemeltem-e bizalmatlanságot?
52 8 | legkedvetlenebb benyomások közt hagyád el.~- Képzeled.~- Látom, kedvesem -
53 8 | Szent ég, hogy váltunk el hat héttel előbb, s hogyan
54 8 | nevető arccal mondá: - Ereszd el, kérlek, ujjaimat, hisz
55 8 | volt igazam, egyszersmind el kell ismernem, miként határtalanul
56 8 | vala, melynek minden sorát el kellett olvasnia.~E csinos
57 9 | hiszen csak most ütötte el a tizenkettőt. Hamarább
58 9 | át. Szóval, Coranininek el kellene vállalni, természetesen
59 9 | tavaszon egyszerre tűnt el Pestről Ákos barátunkkal -
60 9 | én már kíváncsi voltam, el fogja-e a csábítottat Ákos
61 9 | a jóbarát álarcával fedi el az udvarló képét - válaszolta
62 9 | vannak, de nem hallgatom el, miként éppen ezáltal nem
63 10| maradni. A sors kockája el van vetve. Isten veled öröm,
64 10| férfibüszkeség és önérzet!... El, el, vad eszmék! Mért ne
65 10| férfibüszkeség és önérzet!... El, el, vad eszmék! Mért ne kétkedjem
66 11| hátra, melyben kér: feledjem el, ne lássam, ne ismerjem,
67 11| nemcsak a lélekcsend vész el, de azon varázs is, mely
68 11| mély nyugtalanságokkal tölt el. Néha hinnem kell, hogy
69 11| Férje csak úgy hiheti el, hogy őt szereti, mint én,
70 11| karjai közé szorította.~- El innen!~Romvay közelebb vonta
71 12| vadászebéden, melyről még el nem késtünk, önre köszöntök
72 13| fölébredni! Ő pénzt vett el értem, pénzt!~Midőn Sarolta
73 13| percek!~S ő hogyan ne árulja el magát és helyzetét? Ha betegséggel
74 13| megnézni.~Kereskedők hajtottak el ökröket falkákban.~Gyönyörű
75 13| és bankjegyeket fogadott el, de a leghíresebb bécsi
76 13| tudtam, mennyi csalódást bír el keblem, s hol a határ, melyen
77 13| ki számításomból, hánytam el sorsom felett a kockát.
78 13| vonakodjál, Sarolta! Fogadd el! Anyád szegény, nénédet
79 13| csak szeresd, vagy taszítsd el magadtól! Ez az igaz szenvedély
|