Part

 1 1 |           nem lehetne a közlekedés e módját életbe léptetni,
 2 1 |      mágnás. - S te is ígérkeztél?~E kérdés Róberthez volt intézve.~-
 3 2 |           Ki a legszebb virágszála e koszorúnak, nehéz elhatározni,
 4 2 |       bálványkép körül - de... ah, e de-t miként tudjam úgy megmagyarázni,
 5 2 |     Coranini Róbertnek adta kezét.~E hír, melyet az esküvő előtti
 6 2 |            nevezünk, a némbereknél e két jelenségből támad.~Sarolta,
 7 2 |      hónapig magához szokta vinni.~E hónapok éles ellentétben
 8 2 |    barátnői rendre férjhez mentek.~E tapasztalat sérté hiúságát,
 9 2 |            hivé, hogy rendeltetése e férfiúhoz ragaszkodni, mint
10 3 |      többen küzdhessenek sikerrel.~E korszerű intézkedés is állandó
11 3 |         leigéző költészetévé vált.~E bűbájt növelték még ideges
12 3 |     különben finom ízlésű Coranini e józansága, s a világismerők -
13 3 |           jegyzé meg Coranini, kit e bálványzás ingerelt.~- Bizony
14 3 |          önnek legelőbb elbeszélni e szerencsétlen történetet.
15 3 |         megkülönböztettek.~Tasziló e célzást Sarolta egyik hajlamára,
16 3 |          óhajtá a szegény Virginie e célra felhasználni. A kokettériának
17 4 |  tudniillik a fürdőtulajdonosé, ki e nyarat a Rajna vidékén tölté,
18 4 |          Coranininé iránt tanúsít, e tetszelgő nőt lealázta,
19 4 |         Szórakozott lőn.~Bosszantá e férfi modora.~Pedig melyik
20 4 |    Romvaytól jön, eloszlatta volna e varázst, azonban a közöny
21 4 |   legkisebb dolgok sem kerülik ki.~E szavakat Sarolta némi fölindulással
22 4 |          is.~- Kedélyes! - ismétlé e szót a nő csípős hangnyomattal.~-
23 4 |           Róbert, ki meg nem tudta e hangot fogni.~- Ma - szólt
24 4 |            regényes, s rég vágytam e kirándulásra.~- De Romvay
25 4 |           tölteni.~- Szeretném, ha e terv elmaradna.~Sarolta
26 5 |    hátterébe.~Saroltának hízelgett e búcsújárat, mely végre is
27 5 |       szereztünk volna-e alkalmat?~E sejtelemre a tetszelgési
28 5 |            hirdetői alig volnának.~E figyelmeztetésünkből gyanítni
29 5 |            ő bátran jön át.~Romvay e megjegyzéssel fölkelt Sarolta
30 6 |  veszélyről, melyből megmentették. E percig legtávolabbi képzelete
31 6 |         vett volna észre.~Különben e rövid párbeszéd, melyben
32 6 |       hatok reá, mert rabom lehet, e magyarázatot adta Sarolta.~
33 7 |            szólt Tasziló -, Romvay e levélben tudtomul adja,
34 7 |      részvétével nyer majd ügyünk.~E rövid vita után más levelet
35 7 |        jellemének hű arcképét adja e levél.~- Ha önnek tetszik,
36 7 |            én a teljeskort elérem. E napot világos-virradtig
37 7 |       levelét, s többször elolvasá e sorokat: "Coranininé utálatos
38 7 |           vendégen.~Féltékenysége, e veszélyes szenvedély, rég
39 7 |          meg kedves feleségemet? - E kérdés foglalta el Róbertet,
40 7 |            A férj igézőnek találta e szende szemérmet...~Mennyit
41 8 |        összeszaggatva látod, mégis e veszteségekért nem akarod
42 8 |           oly véletlenül haza. Ah, e forró ragaszkodásnak nem
43 8 |           lefolyt időt illethetné.~E talányon töprenkedett Róbert.~
44 8 |         ily ellentmondások? Honnan e kevés összhangzás belső
45 8 |         most!~Sarolta arcán Róbert e szavaira vad, majdnem kétségbeeső
46 8 |  Szemrehányásokat vár! Hogy jutott e gondolatra? S miért éppen
47 8 |         sorát el kellett olvasnia.~E csinos kis könyvecskének
48 9 |           Tasziló.~- Többen értünk e fogáshoz - szólt Oszkár
49 9 |         nem nyújt.~Taszilónak, míg e megjegyzést tevé, arcán
50 9 |          elánnal nem bír, s csupán e természeti fogyatkozásért
51 9 |            is mindig van egy kevés e tulajdonból - szólt Romvay.~-
52 11|          És szünetlen eszünkbe jut e vers:~Ó, ha a lelki üdvösségért~
53 11|     eszközeit igénybe tudná venni.~E helyzet, e tartózkodó modor
54 11|            tudná venni.~E helyzet, e tartózkodó modor a gyakorlott
55 11|        ragadtál, mert végtére s ó, e nem remélett öröm majd megrepeszté
56 11|          most, mert véletlenül ért e szerencse, boldogságom talán
57 11|       miatti szégyen tétette velem e lépéseket, melyekben ön
58 11|        miatt botrány támadhatna, s e célzatban maga részére reményt.
59 11|        mennyi büszkeség és üdv van e szavakban! Miért tehát minden
60 11|       eszményeddé! Mily szép a nők e hatalma, s mint hízelg hiúságuknak!~
61 11|     fölnyúlt, hogy eltaszítsa azt.~E mozdulatra Sarolta félig
62 12|        ártatlan. Nem lehetett keze e nyomorú spekulációban. Kecses
63 13|          minden bútor üldözni. Ah, e karszékről Romvay írta a
64 13|       Romvay, amott vonta keblére; e csengettyű-zsinór adott
65 13|         Vajon nem beszéli-e a lég: e nőért adtak pénzt... pénzt?~
66 13|  mélységeit.~De egy vihar fölnyitá e tengert, s most fenékig
67 13|       hosszas fontolás után tettem e lépést. Fényesebb szerencse,
68 13| sikerülhete mérsékelni jellemednek e hibáját, de kiirtani nem.
69 13|           össze erődet. Ülj mellém e székre. Hadd folytassam.~
70 13|         hidd! Őt csak megbüntetém. E nyomorult elragadta tőled
71 13|      nélküli éveket igen. Sarolta, e szekrényben, melyet asztalodra
72 13|    özvegynek, mert kevés nap múlva e név: Coranini megszűnt az
73 13|          zárva, Romvayhoz küldötte e két szó mellett: férjem
74 13|    teljességgel nem tudta fölfogni e nagylelkű szeszélyt.~Sarolta