Part
1 2 | joga a férfiszívek felett - ah, ezen annyi keccsel gyakorolt
2 2 | bálványkép körül - de... ah, e de-t miként tudjam úgy
3 2 | Coraninihez köté sorsát?~Ah, ha ő tisztában volna szívével!~
4 2 | idegeit reszketteté meg;... ah, Sarolta az ily percekben
5 2 | féltékenység. Első szerelmemkor - ah, azóta a megbánás tíz sanyarú
6 3 | fekszik szélgyors vágtatása. Ah, szegény Virginie! Nagy
7 3 | szerencsétlen történetet. Ah, Virginie, ki gondolta volna,
8 3 | változtatja a színét. Mi az élet? Ah, Virginie! S tudja-e nagysád,
9 3 | eléggé érdekelhessenek.~- Ah, ne legyen kegyetlen egykori
10 3 | Virginie?... Tán csak nem... Ah, az lehetetlen! Ő könnyűvérű,
11 3 | Az országbírói estélyt - ah, mily jól töltöttük az időt
12 3 | töredékeny alkatnak látszék! Ah, mennyire vágytam volna
13 4 | visszapótolni.~Mily kéjes emlékek!~Ah, az eltávozott nő magánszobái,
14 4 | kérdezi gyöngéd hangon.~- Ah, nem - válaszolta a szép
15 5 | hasonlít... És az enyém? Ah, csak másoknak szereztünk
16 5 | csak tétovázás nélkül! Ah, mint örvendenének félelmén!
17 5 | és határozott lépéssel.~Ah, gondolá Sarolta, ő egészen
18 6 | tudniillik a férfiakat értve.~- Ah, eretnek, ki igaz hitedet
19 6 | összhangzását hamar visszaállítsa.~- Ah, te eddig oly kedvesen szoktál
20 6 | nem érdekeltetve semmitől, ah, éppen semmitől.~A különbség
21 6 | asztalon Romvay jegyét látja.~- Ah, ő kileste az időt, melyben
22 7 | Coranini barátunkat értesíteni. Ah, Evelina, a szép lady, a
23 7 | szakított fel Tasziló.~- Ah, megint az s...i fürdőből! -
24 7 | róni. Ezer komisszió!... Ah, most látom, hogy az Anna-bálért
25 7 | szépízlés körül vetélytársa... Ah - folytatá a levélre tekintve -,
26 8 | újít és teremt.~Máskor, ah, máskor, az idő csendes,
27 8 | volna oly véletlenül haza. Ah, e forró ragaszkodásnak
28 8 | közt, mintha gáncs volna, ah, ez nem szokás, gondolá
29 8 | keresett a szobából távozni.~- Ah, ő nem neheztel Júliára!
30 8 | érzéseit hozta napfényre, ah, mindezek hová lettek? Csak
31 8 | Érdemeltem-e bizalmatlanságot? Ah, Sarolta, aki eddig csak
32 8 | számított, leverően hatott.~- Ah, mivel tudtam eljátszani
33 9 | De Romvay önt fogja... Ah, a sok fecsegés közt majd
34 9 | mit is akartam mondani? Ah, most már eszembe jutott:
35 9 | senkivel sem találkozának.~Ah, gondolá Coranini, Romvay
36 9 | hasonlított. Minő téveg ez! Ah, nem, mily fonálszál a tévegben!
37 10| Oszkár - ...mily különös!~Ah, a férj egyebet vélt különösnek.~
38 10| másik arcon villan fel... Ah, nőm nem boldog, nem szerelmes...
39 10| veszve. Szegény Sarolta!... Ah, a férfibüszkeség és önérzet!...
40 11| kenyeret rakosgat...~A várás! Ah, a várás, a tragikai és
41 11| egyszerű toalettjét hordja.~Ah, de arckifejezése... azt
42 11| Romvayt is zavarba hozta.~- Ah, imádott Saroltám - sóhajtá -,
43 11| kokettériát sejtek bennük.~- Ah, ég, ennyire süllyedtem
44 11| lehet egyszerűbb, nemde? Ah, Sarolta, kevéssé ismerte
45 11| bősz álomképekkel üldöz. Ah, ha férjem gyanítaná? S
46 11| gyanút nem gerjesztettem... ah, végveszélyem lehetne. Eltaszítana
47 11| Szerettetni Saroltától, ah, mennyi büszkeség és üdv
48 11| omlottak, térde reszketett.~- Ah - sóhajtá -, miért kell
49 11| mint egy leszakadt felhő.~- Ah, átok! - sóhajtá.~Romvay
50 12| Ismét le kell másolni.~- Ah!~- Kész?~- Leírtam.~- Újra.~-
51 12| a jövő percre nézve; de ah, az ájult Sarolta férjének
52 12| hirtelen föllázadhatnak. Ah, már torkig ülök a pénzzavarban.
53 12| kizárólagosak. Lám a következés! Ah, ki adja vissza nekem a
54 12| Szegény, tört liliom!~- Ah visszaérkeztetek - kiáltá
55 13| csakugyan nem volna való; ah, de férjének és Romvaynak
56 13| kegyelmesebb, mint ő... ah, bágyadás tagjaimban, elalszom,
57 13| kezdé minden bútor üldözni. Ah, e karszékről Romvay írta
58 13| őt. Idegen is jöhetett. Ah, a rossz hírnek szárnya
59 13| lovas alakok vonultak... ah, hála az égnek, Pest felé.~
60 13| vetettek, új titkokat szőttek.~Ah, mennyit élt ő öt nap alatt,
61 13| sokáig óvott hűségemmel! Ah, őrülés, részegítsd meg
62 13| idő telik, Isten hozzád.~- Ah Istenem! Hogy merjek szólani?
|