1-beszi | beteg-eljov | elkab-felni | felny-halot | halva-izles | izmos-kitep | kiter-letor | lette-mosol | mosta-parbe | parfo-szarn | szarv-tekin | telik-valto | valtu-zuzma
Part
2502 11| a groom gyönyörű alakú, izmos, ideges, vékony fejű s fölnyílt
2503 9 | ébresszen, s a becsületes Jágókat leghamarább a nők ismerik
2504 7 | leghíresebb Küréné, melynek ősapja Jakab király alatt költözött Arábiából
2505 4 | idézte vissza.~A hervadt japáni rózsa azon perc benyomásait
2506 5 | leszálló köd és a felhők járása egy kevés megázást állított
2507 5 | valódi mélységek fölött vált járhatlanná, sikamlóvá, szaggatottá,
2508 5 | Egyébiránt a könnyebben járható részek szinte elég élvezetet
2509 5 | melyek az erdőnek, hol járnak, a mélységeknek, melyek
2510 3 | szeszélyeinél Virginie-t, s járt a maga utain, szilárdul,
2511 5 | felől alig száz ölre sokkal jártabb mezsgye vonul a szakadáshoz.~
2512 5 | lovagja a vidék történeteiben jártas, szünetlenül kérdezősködött
2513 3 | Kántornénak, minden emeleten jártatá szemeit, titkon kezével
2514 8 | egy gyorsan múló szeszély játéka volt, mert mintha varázsa
2515 11| csudálkozott, elrémült.~- Játékot űz-e velem Sarolta?~- Valót
2516 4 | a régi ismerős szerepét játssza Júliával, belső vonzalom
2517 11| szendén mosolyogj rám; játsszál, szeress, feledj, megint
2518 5 | midőn éppen ellenkezőjét játszá, és mint Atalanta, szabadon,
2519 8 | A gondtalan átengedés, a játszi könnyelműség, mely - mint
2520 5 | Júlia lovagja, pihenést javasolt, úgyis délután még marad
2521 2 | derék fiú, nagy talentum, a jég hátán is megél, de nincs
2522 11| én? De rettegek, szívem jégdarabbá lesz, lélegzetem és ereimben
2523 6 | fölforrhatott, de közönnyé többé nem jegedhetett meg, új tényezőket vegyített
2524 10| és sűrű köd, az ablakokon jégvirágok, a kandallóban pattogó tűz,
2525 1 | építtetnének, hogy ezek jegyei készpénz helyett fogadtatnának
2526 6 | Sarolta tréfásan, a látogatási jegyeket férje elé tolva -, nézd
2527 2 | Coranini Róbert.~Ha egy lányt jegyese könnyelműen odahagyott,
2528 13| büszke bírásodra? Királyok jegyesének, a költők ábrándképének
2529 6 | ujjai közt egybemorzsolta a jegyet.~Később arca földerült.~
2530 2 | hibája van, gondolá Róbert, a jegygyűrűváltáskor, Sarolta tetszelgő, de ártatlan
2531 5 | mindig a legérdekesebb, mi a jelenben igen alkalmatlan - regényes
2532 3 | században a szépség rendkívüli jelének tartattak, és az arcra mindig
2533 2 | gyakorlatiaknak, ha figyelmük a jelenen összpontosul, kik a külső
2534 9 | párbaj fejlődik-e a tegnapi jelenetből?~Egyik sem történt.~Tasziló
2535 6 | vegyített a hegyi kaland utolsó jelenete, és Sarolta jellemében fekvő
2536 13| találgatá a megfejthetlen jeleneteket.~Később egy alkusz a szoba
2537 8 | nyílt és bizodalmas családi jelenetre számított, leverően hatott.~-
2538 1 | késsem - szólt tudósunk a Jelenkor-t kezéből letevén, s szemüvegét,
2539 4 | nyíltan.~- Vagy legalább untat jelenléte - jegyzé meg Róbert.~- Inkább
2540 4 | útra indult.~Róbert mindig jelenlétében szellőztetteté ki.~Ügyelt,
2541 4 | tartozik, képzelé férje jelenlétét.~- Ugye, sokáig nem hagysz
2542 11| nőt üldöz.~- Hogyan? Én?~- Jelenlétével.~- Az ég legyen bizonyságom,
2543 6 | mondá Róbert -, az egész jelenlevő publikumért, tudniillik
2544 9 | poharak szelleme pedig a jelenlevőkre is eregetett egy-egy nyílvesszőt.~
2545 8 | hová lettek? Csak árnyaik jelennek meg, midőn őt karjaimba
2546 2 | nevezünk, a némbereknél e két jelenségből támad.~Sarolta, ha a legfelsőbb
2547 5 | az ő szépségének ünnepét jelenté.~Férje kocsiján, ki a lovakat
2548 4 | s kik a kútra legelőbb jelentek meg, szintén kiváló bizodalmára
2549 8 | egészen fölfogta a perc jelentékenységét, vagy előbbi kedélyhangulata
2550 11| következményeinek rémítő jelentősége miatt azóta aludni nem hagy,
2551 9 | élesebben volt vérmérséküknek jellege kinyomva, s látszott, hogy
2552 10| tartatnak; ez az évszak jelleme, s gondolhatják olvasóim,
2553 13| tán sikerülhete mérsékelni jellemednek e hibáját, de kiirtani nem.
2554 7 | körülményes az apróságokban. Egész jellemének hű arcképét adja e levél.~-
2555 9 | akar nyerni, kell a férj jelleméről, hibáiról, jótulajdonairól,
2556 9 | kik ismerik viaszhajlékony jellemét, s tudják, mily gyönge testalkatú,
2557 9 | folyamodva.~- Sok függ a nők jellemétől.~- De mégis, általában mit
2558 9 | szerezzenek, és a félénk jelleműeket is nyilatkozatokra bírják.~
2559 4 | volt, ki a visszatartózkodó jelleműekkel, ha különben becsülésre
2560 3 | szenvedély és visszatartózkodás jellemzik őt, midőn együtt lehettek;
2561 13| ködképeket látta a bősz történet jellemzőbb részleteit szeme előtt átvonulni.~
2562 11| karjaink közé, vagy a légyottra jelölt óra nem akar ütni, s minden
2563 8 | két különböző indulatot jelölve: a ragaszkodást és haragot.~
2564 2 | kopogásaival a harkály, neki adott jelt füttyével a rigó, megtört
2565 9 | rábeszélő, s mert Ákos a jóbarát álarcával fedi el az udvarló
2566 9 | hogy az udvarló a férj jóbarátjának mutassa magát, ez eléggé
2567 13| nézni akarják őt. Idegen is jöhetett. Ah, a rossz hírnek szárnya
2568 1 | szemöldökkel mondá: - Hiszen te nem jöhetsz velem.~- Na hogyan, kedves
2569 13| mulatnom, bevárlak. S te jöjj, hogy késedelmed fel ne
2570 9 | elhibázva. Ha könnyelműségei jönnek napvilágra, megmutatom,
2571 13| dolgok kezdődtek.~Zsidók jöttek ki, a téli takarmányt megnézni.~
2572 2 | ábrándozóknak látszanak, ha a jövendőre vetik tekintetüket, gyakorlatiaknak,
2573 10| meggyőződés, a tisztába jövetel.~- Nőm elsápadt, midőn először
2574 2 | annyi keccsel gyakorolt jog, melynek isteni eredetét
2575 9 | ollójának a fanyesés, a férjek jogainak megnyirbálása. Ez ellen
2576 11| idomárok egyletébe, hogy jogos okom legyen a kelenföldi
2577 8 | senkit merészebb vágyakra jogosítani, szívességeiben is bizonyos
2578 13| kedélyed, minő álmokra nem jogosíthattak fel? És ki nem lehet vala
2579 8 | nőt, ha reményre nem is jogosított, s ha szenvedéllyel nem
2580 9 | szemeivel hunyorítva és jogtalan önérzettel ürítve ki a fölemelt
2581 8 | van ily bizalomra, mint joguk - jegyzé meg Sarolta rendkívüli
2582 9 | megnyirbálása. Ez ellen jóízlésűnek alig lehet panasza. De mit
2583 6 | később szomját az előtte álló jóízű gyümölccsel enyhítve. -
2584 8 | keresed, gyaníttatja, miként jókedvemen kívül van még, mi apadhat...
2585 9 | Gazsi barátunkat az anyagi jólét is úgy a kapufélfánál fogja
2586 13| örökli, s te kényelemhez, jóléthez vagy szokva. Gyönge alkatod
2587 3 | ugyan, de Pesthez közel.~A jószág, melyet haszonbérbe vett,
2588 12| híres tervkovács, híres jószág-ranzsírozó, és híres kártyás, de hogy
2589 2 | adósságokba süllyedt, s jószága az uzsorások körmei közé
2590 9 | fölszólított: beszélném rá önt jószágainak rendezésére, melyek most
2591 9 | fáradságával arányban vannak - a jószágrendezést, de minden a hitelezőkre
2592 1 | melyeket körüle mindenik jót tud ugyan, de azért mégis
2593 5 | nem gondoskodó, s magával jótehetetlen. Sötét szobában nem mert
2594 10| előtt az üzéreknek köszönni, jótékony célokra a koldulás szépen
2595 9 | férj jelleméről, hibáiról, jótulajdonairól, gyengeségeiről vélekedni?~-
2596 9 | idejük.~Azonban valamint józan, úgy ittas sem volt közöttük.~
2597 3 | finom ízlésű Coranini e józansága, s a világismerők - kiknek
2598 7 | Mennyi álnokság rejlik Júliában - sóhajtá Tasziló -, s mégis
2599 8 | távozni.~- Ah, ő nem neheztel Júliára! Más oka lehet.~Számot nem
2600 7 | versenyeztek is egymással.~- Júliáról nem mernék ily vakmerőséget
2601 7 | Na, kedves rokonomtól, Júliától, ki az ön régi hajlamai
2602 1 | egy tudós táblabíró, ki jurátuskora óta lóra sem ült.~- Gróf
2603 10| színházban nincs üres pad, a jurátusok kezdenek a Wurm-kávéház
2604 13| hatalom és a legmélyebb kedély jutalmul óhajthatott téged.~Csak
2605 7 | egy kis szerep nekem is juthat. A könnyelműség és szerelem
2606 11| volna erőhöz és hanghoz jutni? Csak szíve dobogott, s
2607 11| által annyi bátorsághoz jutnom, amennyi megmenthet a süllyedéstől.~-
2608 9 | a tizenkettőt. Hamarább jutottunk eredményhez, mint gondolám.~-
2609 2 | ekkor többnyire Coraninit juttatá eszébe, mintha őt várná,
2610 3 | Algirba, hogy időtöltésből a kabilokkal harcolhasson. Izgalmakra
2611 3 | vártak új fordulatot; ha egy kabinettitok szivárgott a kelenföldi
2612 11| Az enyémen is. Csókjaival kábítá? Ajkaim is érezték azok
2613 6 | kirándulásunk alatt csakugyan kacérabb voltam, mint máskor?~- Nem
2614 5 | ellenhatásul percenként kacérabbá tette.~Az út pedig keskenyült,
2615 11| eszméivel űzött öntudatlan kacérkodása és a bú prüdériája önt érzékeinkbe.~
2616 4 | elragadtatásig igéző volt, s a szép kacérnak alig jutott többé eszébe,
2617 5 | a félelem legérdekesebb kacérsága űzte varázsait; szóval a
2618 7 | delikateszről kevés fogalommal bír, kacérságában a magasabb tón hiányzik,
2619 6 | hét a legszebb nő finom kacérságaiból ezen eredménybe összevonva
2620 13| ismertem a nőszívet, tudtam, kacérságodnak mekkora hordereje lehet,
2621 3 | emlegették, hogy azt még öreg kakadúja is megtanulta, pedig a jámbor
2622 2 | Őt szólítá meg a rejtőző kakukk, neki zsongottak a mező
2623 11| egy világfinak, ki csak kalandokat űz, tanácsos.~- Ön - szólt
2624 3 | egy-két romlott jellemű, talán kalandori célokkal is hozta kapcsolatba.~
2625 5 | kik a XV. században idáig kalandoztak, vagy a törökök, kiknek
2626 4 | Egy florenzi kerek nyári kalap s a balzacon felejtett batiszt
2627 10| koldulás szépen terjed, a kalendáriumok megjelentek, az Auróra már
2628 2 | vidékére utazott, hogy a kamarauradalmakban együtt horgásszanak pisztrángra.~
2629 3 | fürtjei közé tűzött fehér kaméliához hasonlított, Romvay pedig
2630 1 | fogadtatott.~Széchenyi, ki a kandalló előtt - honnan a többi mocsárszárítók,
2631 10| ablakokon jégvirágok, a kandallóban pattogó tűz, a városi hintók
2632 4 | s a szép idegen iránti kandiságuk, amennyire csak az illem
2633 2 | tenorját szerették, vagy akik Kántorné magas tragikai és Lendvayné
2634 3 | ülőhelyéhez.~Tapsolt Megyerinek és Kántornénak, minden emeleten jártatá
2635 3 | kalandori célokkal is hozta kapcsolatba.~Már ennyiből is eléggé
2636 4 | erősebben akarná saját szívéhez kapcsolni.~- S menjünk-e holnap? -
2637 9 | Romvay - kiáltá Tasziló -, kapitális fiú! Ma délután érkezett
2638 2 | délesti imára az udvari kápolnába elkísérni, sőt gyógyszertárral
2639 9 | az anyagi jólét is úgy a kapufélfánál fogja hagyni, mint a lelki
2640 2 | elkészült, mindig lehetett a kapuívek mellett, a teraszon vagy
2641 7 | elégülten.~- Pótolhatatlan kár mind hazánkra, mind társaságunkra
2642 5 | szeldelt ösvényein a kis karaván haladt.~Fönnebb szép kilátásokra
2643 9 | melyek most nem a legjobb karban vannak, s ha biztos kéz
2644 5 | pallón lebegett át, melynek karfája nem volt, s különben is
2645 11| boldog óráig bírtam önt. Karjaim közt vala szerelemmel, feledőn,
2646 8 | árnyaik jelennek meg, midőn őt karjaimba szorítva tartom, alakjuk
2647 4 | egyszer kebléhez szorítani, karjain tartani, csókjaival arcát,
2648 5 | meredekebb lőn, Sarolta Romvay karjára fűzte magát.~S megint kifejlett
2649 1 | kísérleteket előszeretettel karolják fel.~- Végre is - mentegetőzék
2650 1 | vitatkozásban vala Róberttel, most karon fogván őt, a terem ajtaja
2651 9 | Taszilóhoz - szólt az utóbbi, karonfogva Coraninit.~- Mindenesetre,
2652 8 | egy kéjperctől szerezzünk kárpótlást. Mi háborítja őt? Mi gátolja
2653 12| Coranini az asztal előtti karszékre mutatott.~Romvay gépileg
2654 13| minden bútor üldözni. Ah, e karszékről Romvay írta a kötelezvényeket!
2655 13| lelkiismeretem. Ha, ha, mennyi kárt okoztam neki sokáig óvott
2656 4 | appetitust kívánt, kik a kártyaasztalnál élvezték a fürdői szezont,
2657 2 | párbajokban sérthetetlen, a kártyán, ha a társaság kedvéért
2658 12| jószág-ranzsírozó, és híres kártyás, de hogy híres escamoteur
2659 10| röfögés, a konyhán feltűrt karú leányok, abárlókéssel kezükben,
2660 6 | kik a nyári szezon alatt kastélyaikban és a csehországi fürdőkön
2661 13| Senki sem jött a kelenföldi kastélyba, maga a férj sem.~- Mi vár
2662 10| láthatárnak ólmos színe van, a katangkórókat már mind letördelte a szél,
2663 4 | ragyogó arccal, könnyült kebellel, s vele sétált a kertben,
2664 8 | mivel tudtam eljátszani kebled vonzalmát? - sóhajtá ez. -
2665 8 | vad szenvedéllyel csüng keblemen, mintha az elválásnál állanánk,
2666 11| remélett öröm majd megrepeszté keblemet, már nem ellenzéd többé,
2667 7 | reszketeg hangon férje meleg keblén.~- Hogyan?~- Néném megérkezett...
2668 8 | gyakran a csekélység is a nő keblét szertelenül nyomja - leemelni.
2669 13| pörrendszerünk senkit sem kecsegtetett tőkepénzét másoktól megvásárlott
2670 5 | s Coranini neje megint a kecseire hiú, a hódításainak élő
2671 5 | hogy nem rejtőznék, és kecseit minden kíváncsi előtt könnyen
2672 8 | kergetett, az utánozhatlan kecsű tetszelgési vágy, mely -
2673 13| titokszerű volt.~És Sarolta kedélyébe is az új változások új benyomásokat
2674 8 | hátra ily nagy benyomást kedélyében?~A férj megkönnyült egy
2675 13| elméd s alapjaiban nemes kedélyed, minő álmokra nem jogosíthattak
2676 3 | ottléte forradalmat csinált a kedélyekben, a földszinten és páholyokban
2677 7 | szem már többé nem látja, kedélyének fenekén csak bősz emlékként
2678 8 | jelentékenységét, vagy előbbi kedélyhangulata csak egy gyorsan múló szeszély
2679 6 | izgatta. Azon nyugtalan kedélyhangulatba, mely táplálatát legalább
2680 2 | elvitatja.~S mit meghasonlott kedélynek nevezünk, a némbereknél
2681 4 | idegenek, még a blazírozott kedélyűeket sem hagyja egészen el.~Romvay
2682 8 | hogy erőlködésig kíván kedvébe járni.~Valami mesterkélt
2683 2 | a kártyán, ha a társaság kedvéért játszik, többnyire nyertes.
2684 8 | elhidegülni, s mily nehéz egy kedvelt nőt, ha reményre nem is
2685 4 | tárcájában közleni; később a kedveltebb divathősöktől sem titkolhatta
2686 8 | szóljunk komolyan. Jó kedvem nincs, vagy mint te mondanád
2687 13| Én szánnálak tégedet, te kedvemet keresnéd, hízelgenél, rabnőm
2688 2 | feláldoza, ha a zajos orgiákon a kedvenc udvarlók botrányokat követtek
2689 8 | Egyébiránt Sarolta rossz kedvére nézve többé panaszra oka
2690 4 | benne, támaszkodott reá. Kedvese, barátja, védje volt Róbert,
2691 8 | szeretve vagyunk, miért kellene kedveseink szívéhez más kulcs, mint
2692 6 | visszaállítsa.~- Ah, te eddig oly kedvesen szoktál nekem hízelegni,
2693 11| 11~ ~A várás!~Midőn kedvesünk nem siet karjaink közé,
2694 8 | tapogatózásra választott név. Arcán kedvetlenség vagy harag árnyai nem borongtak.~-
2695 8 | ha a társalgás odatévedt.~Kedvetlensége volt a fürdőn - gondolá
2696 2 | szobák sötét és meleg lege kedvetlenül hatott reá, bár a legcsekélyebb
2697 6 | szeszélyeinek hízelg, vágyainak kedvez, ínyét, ízlését és szemeit
2698 8 | hiúságomnak az s...i fürdő kedvezett legkevésbé, s tudod, én
2699 7 | bírált egyént, annyi más kedvező tulajdont fedezett fel benne,
2700 4 | remélem, hamar fog iránta kedvezőbbé változni.~- Gondolod? -
2701 6 | Sarolta.~S mihelyt hiúságának kedvezőleg fejthette meg Romvay tettét,
2702 3 | benyomás szerint, mely egészen kedvezőnek nem mondható, Sarolta a
2703 13| Istenem! Hogy merjek szólani? Kegyelem, vígy magaddal!~- Magammal,
2704 13| Légy nagylelkű barátodhoz, kegyelmes ellenségedhez, hitvesedet
2705 13| hála, meghalok, a természet kegyelmesebb, mint ő... ah, bágyadás
2706 3 | helyzetben vala, mint a titkos kegyelt, kinek a rokonszenvet elárulni
2707 11| inkább varázsol le a nők kegyetlensége, mint olvadékony érzelme,
2708 13| nem a tántorgás az élet kéje, és sárban fetrengés hivatásunk!~
2709 4 | akarta visszapótolni.~Mily kéjes emlékek!~Ah, az eltávozott
2710 8 | hosszas távollétért egy kéjperctől szerezzünk kárpótlást. Mi
2711 5 | másnap reggelig általános kéjsétává növekedett.~Kik nem leltek
2712 4 | nejét és a leírhatatlan kéjt, mely ennek lényével egyesült,
2713 3 | hitte érdekeseknek, mint a kéjtől és megelégedéstől sugárzókat.
2714 5 | bensőség nélkül.~A nevető, kék szemű, piros ajkú és életvidor
2715 8 | melyekkel együtt alszik, együtt kel föl, a szeszélyek; s még
2716 3 | sem kocsiznék is, gyakran kelle régi udvarlóival találkozni.~
2717 3 | örökölte, s így most bírt azon kellékekkel, melyek mellett, mint maga
2718 4 | közelíteni.~Pedig szívét a kellemdús lény, kinek kart szokott
2719 2 | magányt, mennyire csak lehet, kellemessé tenni.~Gonddal öltözködött,
2720 9 | tekintetén látszott, hogy valami kellemetlent hallott.~Tasziló víg és
2721 3 | pedig nem hiányzottak ama kellemgödrök, melyek a múlt században
2722 3 | operákat és estélyeket föl kellessék áldozni.~Társaság alakult
2723 11| szélén állottam, a boldogság kellő közepébe ragadtál, mert
2724 6 | zárt, anélkül, hogy ezért a kellőnél többet leplezne el a szem
2725 3 | termetén az az öltözék - a kelmék és színek változtatása által,
2726 8 | melyek rombolni szoktak, és a kelő nap derült arccal néz alá.
2727 13| úrnőjénél új fájdalmat keltett, ha hallgatott, új gyanút
2728 8 | leszakassz, a liliom tiszta kelyhe porban hevert, a hű klemátisz
2729 5 | hagytak hátra nemcsak a kelyhesek, kik a XV. században idáig
2730 10| pedig a gazdasszony szemét a kémény visszavert füstje gyakran
2731 4 | be.~A vetkezőasztalon a kendőzés titkai mellett Az áhítat
2732 3 | mint Yorkshire-ban, mint Kentben, és mint a szigetkirályság
2733 13| nénédet más örökli, s te kényelemhez, jóléthez vagy szokva. Gyönge
2734 11| vagyonom is? Ne tudnám-e annyi kényelemmel venni önt körül, amennyit
2735 1 | palotáikat még fényesebbé és kényelmesebbé alakítják.~Széchenyi gróf
2736 4 | számára fölajánlva. Igen kényelmesen bútorozott szobákat talált,
2737 13| boldogságot, de legalább a kényelmet nem. A hajótörésből, mely
2738 9 | előidézett helyzet minden kényességét fölfogta, más irányt adott
2739 11| van a különbség? Vagy tán kényszerhez nyúltam? A csábítás mesterségeit
2740 3 | mosolygó arccal fogadni a kénytelenséget, nem kívánt - mint szokás -
2741 9 | természeti fogyatkozásért nem képes isteni nejét imádni. Ha
2742 9 | álarcával fedi el az udvarló képét - válaszolta Tasziló.~-
2743 8 | kérlek, ujjaimat, hisz képtelenül szorítod. Aztán foglalj
2744 7 | tizenhét markos vadászfaj derék képviselője, elkísérte a felsőbb származású
2745 9 | pedig, főleg Tasziló által képviseltetve, a szépnemből gyakran egyes
2746 4 | égnek hálával tartozik, képzelé férje jelenlétét.~- Ugye,
2747 8 | benyomások közt hagyád el.~- Képzeled.~- Látom, kedvesem - szólt
2748 6 | megmentették. E percig legtávolabbi képzelete sem volt róla.~- Romvay -
2749 5 | fürdőtársaság landpartizni ment, képzelhetik olvasóim, hogy regényes
2750 3 | le. Barátom, mint könnyen képzelhető, engedte szeszélyeinél Virginie-t,
2751 3 | növelte mai magaviselete. Csak képzelje nagysád, a sóháztól eddig
2752 2 | férfi alakja nem jelent meg képzelmeinek, mihelyt erélyt, szilárdságot
2753 2 | más és mélyebb alapúnak képzelné rokonszenvét, mely egyébiránt
2754 13| tárgyak is mit nem beszéltek képzelődésének, minő emlékekkel nem rémítették?
2755 5 | határtalanul vonzott, ingerlé a képzelődést, incselgett az érzékeknek,
2756 3 | tettek, megragadták a hideg képzelődésű és szigorú jellemű férfiút
2757 12| varázsolni, ezt csakugyan nem képzeltem volna. Százezer pengő! Diavolo!
2758 3 | jött a hajhára Romvay - kérdék többen Taszilótól, ki már
2759 9 | sikerrel. A múlt tavaszon is kérdém tőle: láttad-e az isteni
2760 9 | közönségnek, mely az egész kérdésben semmi részt nem vehetett,
2761 2 | mint a politikai és anyagi kérdésekről, mint Széchenyi munkáiról
2762 1 | másik körből, mely az anyagi kérdésektől volt megkapatva, mindig
2763 1 | a mulatság, a szórakozás kérdésének tartá, míg az angol hajhában
2764 1 | állandó nemzeti színház kérdését, és szavai meleg részvétre
2765 2 | mint általában sok más kérdést, mely a kíváncsiságot ingerleni
2766 9 | két órai látás után is, kérdezém ismét. Ha nekem nem tetszett
2767 13| komornája be fog jönni, s kérdezheti őt, rátekinthet.~Végre halk
2768 4 | megbántott volna-e ő? - kérdezi gyöngéd hangon.~- Ah, nem -
2769 8 | felhagyott minden további kérdezősködéssel.~Egyébiránt Sarolta rossz
2770 7 | Mennyit szeretett volna Róbert kérdezősködni, mennyi elmondani valója
2771 5 | történeteiben jártas, szünetlenül kérdezősködött tőle.~Romvay pedig tisztán,
2772 8 | engem, Sarolta?~- Hogyan kérdheted? - felelt ez zavarral, de
2773 4 | S menjünk-e holnap? - kérdi lassú, rezgő hangon Sarolta.~-
2774 5 | férjét a kocsi megállítására kéré, úgyis a társaság többi
2775 4 | mozdíttassék.~Egy florenzi kerek nyári kalap s a balzacon
2776 11| jegyzé meg ez.~- Tegye, kérem!~- Jól van. Tehát egy boldog
2777 11| melyekben ön finom kacérságot keres. Nem volt semmi utógondolatom
2778 5 | hogy Júlia grófnőt semmi kérés vagy bátorítás a pallóra
2779 4 | magányosan vagy nőkkel, s nem keresé, nem kerülé tekintetével.~
2780 8 | visszajövetelem óta hibáimat keresed, gyaníttatja, miként jókedvemen
2781 3 | szövetkezett, mert ismételt kéréseinek ellene nem állhatott.~-
2782 9 | ugyan a vádakat, de mégis keresek egy gyarló mentséget. Ha
2783 11| gyöngédségére, mennyire vártam öntől kérésem teljesítését, s mily mélyen
2784 11| Sarolta fájdalma, hogy aki kérésének ellenállana, a szemérmet
2785 3 | homályban borongtak, a könnyű, keresetlen társalgási modor, mely az
2786 3 | életben és művészetben is igen keresettek arra, hogy eléggé érdekelhessenek.~-
2787 8 | hideg világ sejtelmével sem kereshet föl, anélkül hogy meg ne
2788 9 | szerelem éje... s ő barátait keresi fel a kalandok helyett.
2789 5 | szerint a kincsásók évenként keresik Pongrácznak, a híres rablóvezérnek
2790 13| hasznot vonjon bűnömből, kereskedelmi cikknek nézte erényemet,
2791 2 | a szobában körül, mintha keresne valakit, kire gyöngesége
2792 13| szánnálak tégedet, te kedvemet keresnéd, hízelgenél, rabnőm volnál.
2793 11| ajánlatában kétértelműséget keressen. Megszégyenülve volt tehát,
2794 5 | beillenék - jegyzé meg Romvay.~- Keressük tehát föl - sürgeték többen.~-
2795 8 | nem maradt, férjét gyakran kereste fel, számára több időt szentelt,
2796 8 | nő dévajan tette karjait keresztbe, s homlokát vékony redőkbe
2797 3 | de a távozók helyét más keresztnevek töltötték be, vegyítve egészen
2798 6 | nem jut eszembe, melyik keresztnévig. S a szép delnő most sokkal
2799 6 | Romvayt. Ez volt terve. De a keresztülvitel részletei felől és a közbejöhető
2800 5 | magára felejtett élőfa, a keresztutak, a vízzuham által fedett
2801 5 | tájképekre, melyek szűk keretükben bűbájaik által fogva tartják
2802 11| karszéken helyet, míg maga nem a kerevetre, nem a taburettre, díványra,
2803 13| zsebében az ajtónál volt, a kerevetről egy mély sóhaj hatott füléig,
2804 6 | tagadhatá, hogy a hideg és kérges szívű Romvay végtére is
2805 7 | hosszasan, hogy neje lóháton ne kergesse a rókákat. Béke a nemes
2806 8 | lepkét - tündérszeszélyeket kergetett, az utánozhatlan kecsű tetszelgési
2807 3 | legmeredekebb oldalain ismét nem kergethet rókákat a szép Evelina kíséretében.~-
2808 3 | paripákon halálra oly dicsően kergetni, mint itt, mégpedig anélkül,
2809 3 | csak ártatlan anekdoták keringettek a szép Saroltáról, s ez
2810 11| esem piciny lábai elé, s kérni fogom: taposs le, könyörülj;
2811 3 | akadályoknál fogva késtek el a kérői szereptől.~Volt ugyan, ki
2812 2 | s Leó bizonyosan meg is kérte volna őt, ha szülei nem
2813 8 | feltűnnének.~A szélvész végigdúl a kerteken, széttépi a lombokat, melyek
2814 9 | Tasziló. - Hivatástok, mint a kertész ollójának a fanyesés, a
2815 2 | mellett, a teraszon vagy kertösvényen egy vándort, egy művészt
2816 4 | nőkkel, s nem keresé, nem kerülé tekintetével.~Arcán közöny,
2817 10| ha nem távozom és mégis kerüli Romvayval magára maradni.
2818 4 | figyelmedet a legkisebb dolgok sem kerülik ki.~E szavakat Sarolta némi
2819 11| kívánságok! Feledni önt és kerülni; mi lehet egyszerűbb, nemde?
2820 1 | szépen csendesen a hídra kerülök, te pedig az akadályoktól
2821 9 | én, ha nőkkel vagyok, kerülöm az álnokságot. Jobb a merész
2822 11| istennője!~Romvay óvatosan kerülte ki a válás említését és
2823 13| bevárlak. S te jöjj, hogy késedelmed fel ne tűnjék, hamar külföldre.
2824 11| várt, aggódva várt, s a késedelmen csodálkozott.~A nap már
2825 4 | figyelemmel várt vendég volt.~Késése nyugtalanságban tartá a
2826 10| is be talált csúszni, nem késhetett sokáig a meggyőződés, a
2827 6 | elismerés szerez? Ő soká nem késhetik.~Romvay azonban késett.~
2828 11| a férfi, kit vár, azért késik, mert útközben egy boltba
2829 5 | kacérabbá tette.~Az út pedig keskenyült, s néha valódi mélységek
2830 11| megnyugtatja? Miért ne tartanám későbbre az utolsó szót?~A leírt
2831 1 | hogy az aláírással el ne késsem - szólt tudósunk a Jelenkor-t
2832 3 | különös akadályoknál fogva késtek el a kérői szereptől.~Volt
2833 12| vadászebéden, melyről még el nem késtünk, önre köszöntök poharat,
2834 3 | főváros legszebb termeit készítették volna el a személyesen megjelenő
2835 1 | építtetnének, hogy ezek jegyei készpénz helyett fogadtatnának el,
2836 5 | ritkaságokat mutogató tolmács hideg készségével beszélt, és az udvariasság
2837 3 | szegleten teát ivott, s kesztyűjének két ujja hegye közt egy
2838 11| remény már örökre elhagyni készült, erélyem, hitem megtört.
2839 3 | mihelyt valaki Romvayt a kételkedők részén lenni gondolta.~-
2840 11| hogysem Romvay ajánlatában kétértelműséget keressen. Megszégyenülve
2841 5 | tamariska és harasztok fölött kétes távolságból hófuvatokhoz
2842 5 | ért célt. Végre a társaság kétfelé szakadt, tudniillik Róbert
2843 13| mindinkább hallá, s nem kétkedhetett többé. Midőn Coranini a
2844 3 | bátyjánál, az ezredesnél. S ne kétkedjék kegyed, hogy ő csakugyan
2845 10| el, vad eszmék! Mért ne kétkedjem a valóságban? Mért ne hunyjam
2846 8 | téged, mint végső okra, hogy kétkedni kezdek tükrömben, mely most
2847 8 | elrejteni nem tudsz, föltárni kétkedsz.~- S mily neműnek hiszed
2848 3 | Ő nem eshetett annyira kétségbe...~- És mégis tény, hogy
2849 6 | összevonva borzasztó, hallatlan, kétségbeejtő vala.~Mi egy hadvezér kudarca?
2850 11| rabjaiddá tevél! Midőn a kétségbeesés szélén állottam, a boldogság
2851 9 | legvonzóbb, ha karjaink közt kétségbeesésig tele van önváddal.~Tasziló
2852 11| botránytól, örömet mutatni, kétségbeesést érezni, s ezen ellentmondások
2853 8 | e szavaira vad, majdnem kétségbeeső kifejezés terjedt szét. -
2854 11| eszközölne. S mindkét esetben nem kétségtelen-e, hogy nincs udvarló, ki
2855 5 | félig fekvő, félig ülő, de kétségtelenül festői helyzetben.~- Ki
2856 5 | szokása.~Többnyire csak ketten vagy hárman jártak együtt,
2857 12| a legkisebb szennyfoltot kettőnk vére fogja lemosni. Ez önként
2858 4 | Inkább ingerel.~- Miért?~- Kevélynek, önhittnek tartom őt.~-
2859 2 | megmagyarázni, hogy se többet, se kevesebbet ne mondjak, mint amennyit
2860 5 | őrzött oly titkot, melyet kevesek ismertek ugyan, de ha szellemdús
2861 3 | Az úrhölgyek a többiekre keveset figyelnek s a darabra sem.~
2862 6 | nem méltányol tökélyt s kevéssel kielégíthető.~- S mikor
2863 8 | beszélt, hogy Róbert tartani kezde, miként aggodalmai valóban
2864 6 | hitedet bennem már veszteni kezded! - sóhajtá tréfásan Sarolta.~-
2865 8 | végső okra, hogy kétkedni kezdek tükrömben, mely most is
2866 3 | fecsegések Sarolta hiúságát kezdék sérteni. Ő úgy megszokta
2867 1 | sikerű vállalatokhoz lehet kezdeni. Bízzuk másokra az experimentációkat.~
2868 3 | az egész dologról. Furcsa kezdete egy házassági regénynek,
2869 2 | Úgyannyira, hogy beszélyünk kezdetekor már Budapest bájosb alakjait
2870 3 | hogy vele beszélgetést kezdjek, midőn a főterem ajtója
2871 8 | elő? S mégis érezzük, hogy kezdődik a hervadás, jön a tél.~Sarolta
2872 13| Coranini házánál különös dolgok kezdődtek.~Zsidók jöttek ki, a téli
2873 6 | üdvözlé, s megint folytatni kezdte a félbe nem is hagyott lektűrt.~
2874 3 | Ekkor a Wiener Zeitung-ot kezébe vette, s a hirdetéseket
2875 2 | volt.~Sarolta fehér kis kezeivel a virágokat nemcsak le tudta
2876 7 | utánjárathatok mindennek. Nőm a divat kezelőivel annyira élénk összeköttetést
2877 8 | nyugodtnak tetsző hangon, bár kezén a férj némi reszketést s
2878 1 | vágya, a siker által, bal kezének hüvelykét egyik mellénygombja
2879 11| szennyet. Midőn szemem néha kezére vetem, úgy rémlik, mintha
2880 5 | grófnő! Nincs mitől tartani. Kezeskedem.~Ezzel ujja végét Júliának
2881 6 | közbejöhető módosításokról ki kezeskedhetnék? Legkevésbé a nő, ki ily
2882 2 | későbbi diadalmuk iránt a kezesség éveikben van.~Ő tudniillik
2883 7 | Coranini tekintélye, hogy ki-ki az eszményi vonalt, melyre
2884 7 | sőt némely annyira vitte kiábrándulását, miszerint rögtön eldönteni
2885 7 | megint az s...i fürdőből! - kiálta vidoran. - S találja csak
2886 9 | megszorítás nélkül.~- Hogyan - kiálták többen Romvaynak, ki ezen
2887 7 | meggyújtott mécse.~- Mi az? - kiáltott Róbert bámulattal, és megsarkantyúzva
2888 11| perzsa királlyal fel ne kiáltsunk: egy országot egy pohár
2889 6 | gáncsolnálak most téged, kiben eddig csak tökélyeket láttam?
2890 7 | nevét látom. Csak tudnám kibetűzni. De nem. Csalódtam. Nejéről
2891 9 | később a pezsgő egészen kibillentheti eszemből? Tehát emlékszik-e
2892 4 | benyomásait őrzé, melyben Sarolta kibontott fürtjei vállára omlottak.~
2893 9 | kellett, az orgiák minden kicsapongásait.~- Micsoda finom kérdés
2894 13| vad tekintetével a pénzt kicsikarta! És a többi tárgyak is mit
2895 11| tekintett maga körül, az ablakon kidugta fejét, átment a szalon melletti
2896 2 | igézők, hogy a tündérkép kiegészítésére lehetetlen volt Saroltának
2897 3 | sikerült - az egész alak kiegészítője lőn, s minden egyszerűsége
2898 9 | Pesten maradt, várva, hogy kiegyenlítés vagy párbaj fejlődik-e a
2899 8 | a hang is, mellyel azok kiejtvék.~Ez megfogta kezét, s kezében
2900 2 | melyek a kizsákmányolt vagy kielégítetlen szívre vonatkoznak.~Ő nem
2901 6 | méltányol tökélyt s kevéssel kielégíthető.~- S mikor volt itt Romvay? -
2902 6 | ínyét, ízlését és szemeit kielégíti.~Róbert semmit sem kímélt,
2903 1 | ezen új neme a szállításnak kielégíti-e a reményeket, melyek hozzá
2904 11| kedélyt, mely megnyugtatni és kielégítni vágyik.~Sarolta Romvay nyilatkozatára
2905 2 | volt, hogysem szelíd és kiengesztelő hatását ne éreztetné még
2906 6 | legyen - szólt Coranini.~- S kiért versenyeztem volna Júliával? -
2907 8 | megzavarodott, hogy sodrából egészen kiesve, magában félhallhatón mormogá: -
2908 11| nyújt Saroltának. Az elválás kieszközölhető. Miért ne legyen hát, ha
2909 8 | törődés, talán a küzdésben kifáradt indulatok mákonyként hatottak
2910 3 | lehetett, midőn porosan és kifárasztott lóval vágtatott Coranini
2911 4 | szeme Saroltára tévedt, oly kifejezéssel bírt, mintha a szép nő helyett
2912 8 | félénk, bizonyos nyugtalan kifejezést nem látnék tekintetén, melyet
2913 12| kész volt.~- Szerencsés kifejlődés - gondolá Romvay, a tollat
2914 9 | nejét elégületlenné teszi, kifejtem, hogy csak nevelése volt
2915 12| De Coranini úr!~- Semmi kifogás.~Rövid szünet.~- Megvan?~-
2916 7 | szalonhölgyeinknek óriás kifogásai vannak.~- De Júlia grófnő -
2917 7 | akkora köz van, s oly sok kihagyás, hogy az embernek saját
2918 6 | annak vánkosaira támaszkodva kihajlék, hogy a szabad leget élvezhesse.~
2919 10| tette fel magában, mit a kihűlt szív könnyen teljesít, de
2920 12| Coranini az asztalhoz lépett, kihúzta fiókját, papírt, tollat,
2921 4 | és mellszalagokon valami kiigazítandót talált, meggyőzék, hogy
2922 3 | az épületen csak egy kis kiigazítás eszközöltetett volna. Vértesy
2923 13| jellemednek e hibáját, de kiirtani nem. Én ismertem a nőszívet,
2924 7 | féltékenység, egy utált bűn, egy kiirtott érzés, egy szétoszlott iszony,
2925 8 | a marjulásért tiltva lőn kijárnia, leginkább azon aggódott,
2926 8 | szem észrevenni, a nyelv kijelölni alig tud, s mégis nagyobbak,
2927 6 | megcsókolta a szenvedésre kijelölt halántékot s ráadásul a
2928 1 | természettől vasutakra van kijelölve, és sehol olcsóbban nem
2929 3 | történt Pesten. Nem akartam kijönni, mert sógorasszonyomat várom
2930 11| szalon melletti szobákba, kijött az erkélyig s meg visszatért.~
2931 4 | díszelgés és zajos időtöltések kikerülésével. Vendégektől ostromoltatni,
2932 5 | csoda volt, hogy eddig is kikerülhettük a megázást - folytatá Romvay -,
2933 12| legyen szabad innen már kikísérnem önt.~Coranini előparancsolta
2934 6 | biztatott, hogy holnapután már kikocsizhatsz.~Sarolta kétkedőn rázta
2935 2 | hamar tud feledni. Mekkora kilátásai voltak tehát Saroltának,
2936 5 | karaván haladt.~Fönnebb szép kilátásokra és természet-jelenetekre
2937 2 | ragaszkodhatik Coraninihoz. S mennyi kilátásról mondott le érette! Most
2938 5 | Romvay által regélt bűbájos kilátást hamarabb élvezhesse, zergeként
2939 6 | Romvay jegyét látja.~- Ah, ő kileste az időt, melyben nem valék
2940 7 | Házánál volt.~Neje fogadta kimagyarázhatatlan vegyületével az ijedtségnek
2941 11| férfiak észrevették, mindenre kimagyarázóul fog használtatni. Látta,
2942 11| hogy engedjen hallgatása és kimaradása által annyi bátorsághoz
2943 10| jött Coraninihoz, s megint kimaradt.~Úgy látszik, őt gondatlan
2944 11| amennyit tarthatna, ha házától kimaradtam volna - szólt komolyan Romvay. -
2945 6 | azonban midőn látta, hogy kímélet és illő óvakodás mellett
2946 8 | gyöngédtelen, midőn túlzó kíméletből nem segíték a titkot - hisz
2947 8 | volt azon mindig gyöngéd és kímélő szavak értelmével, melyek
2948 6 | kielégíti.~Róbert semmit sem kímélt, mert a kedves elkényeztetett
2949 8 | Mennyi kellemetlen percet kíméltem volna meg tőle és magamtól!
2950 5 | minden célzás nélkül előre kimenté őt.~- Az iszap lassanként
2951 11| neje ingerült kedéllyel, de kimért és rezgő hangon mondá:~-
2952 8 | le volt csendesedve, oly kimerültnek rémlett, mintha napokig
2953 1 | mint mondatott - sarkaiból kimozdítva volt, megint visszaállítsa.~
2954 13| elköltözésemet Magyarországból atyám kimúlására hárítám. Még tehát híred
2955 5 | báró elbeszélései szerint a kincsásók évenként keresik Pongrácznak,
2956 8 | megint együtt vagyunk, s te, kinél a benyomások hamar változnak,
2957 13| Kedélye csordultig tele kínnal, s a legkisebb mozgásra
2958 11| Saroltám! Mily hosszú, mily kínos várakozás után nyerhettem
2959 11| legnagyobb mértékben akkor válik kínossá, mikor a légyott minden
2960 13| mélyebb és valódibb aggályok kínozták.~A vadászat végéhez közelített,
2961 4 | titkai mellett Az áhítat órái kinyitva hevertek, úgy mint akkor
2962 13| nyitott.~Arcának ércült kinyomata volt, szigorú és nyugodt.~
2963 5 | gyermeteg, mint kacér kedély kinyomatának látszott.~Ha a hegyi út
2964 3 | derült, hódító és beszélő kinyomatot vetnek.~Saroltát legalább
2965 9 | volt vérmérséküknek jellege kinyomva, s látszott, hogy ha gondolataiknak
2966 4 | boldogságának tanújelei közt akart kipihenni, megfrissülni...~Az elegáns
2967 4 | ellent a vágynak még egyszer kiragadni őt, a kedves bűvészt...
2968 11| öntagadásba kerül, hogy a perzsa királlyal fel ne kiáltsunk: egy országot
2969 1 | akart indulni, hová egy királyi biztos teljhatalommal sietett,
2970 7 | meg Sarolta voltak a fürdő királynői. Egy kevéssé versenyeztek
2971 13| lehet vala büszke bírásodra? Királyok jegyesének, a költők ábrándképének
2972 6 | hogy szerencsétlen emlékű kirándulásunk alatt csakugyan kacérabb
2973 2 | mintha keresne valakit, kire gyöngesége támaszkodhassék,
2974 8 | megmondhatlanul idegen és kirívó vegyült egész modorodba.
2975 2 | mit hajdan Shaftesbury kisasszony, kinek lovagja hűségjelül
2976 3 | kit most négy éve legszebb kisasszonyaink igen megkülönböztettek.~
2977 2 | lányok közt Gévay Sarolta kisasszonynak van legnagyobb udvara...,
2978 10| már elhagyta a sajtót, a kisasszonyok táncról, zenéről s partikról
2979 9 | összehasonlíták, szónoklatokkal kísérék magának a beperlettnek,
2980 3 | Élénk társalgást kezdett kíséretével. Vidor, szikrázó ötletű,
2981 1 | táblabíránkat az aláírási ívhez kíséretünk nélkül közelítni, mert figyelmünket
2982 7 | minden órán vártuk, ő kíséri el.~- S te, kedvesem használtad
2983 1 | lovagolnak, és a kétséges kísérleteket előszeretettel karolják
2984 9 | tapogatásoknál s bizonytalan sikerű kísérleteknél többet nem nyújt.~Taszilónak,
2985 5 | lebegéseivel az udvarlókat, kik kísérni alig tudák, bámulatra ragadta.~
2986 2 | árkot ugrasson át, arra sok kísérőnek kellett volna összegyűlni,
2987 4 | figyelmes ápoló tud lenni - kísérőül ajánlkozott.~Róbert több
2988 2 | merte hinni, hogy sikerrel kísérthesse meg, mit hajdan Shaftesbury
2989 10| bérkocsisok gorombábbak, a kisgyerekek az angyalt várják aranyos
2990 6 | Asztalán s körüle, mintha kisgyermek lenne, össze van hordva,
2991 3 | Félreértések támadtak. Romvay a kisírt szemeket kevésbé hitte érdekeseknek,
2992 11| szavakban! Miért tehát minden kislelkű aggodalom, szívem istennője!~
2993 6 | szemével vagy véleményével egy kissé túltévedt volna.~- Még sokat
2994 9 | hosszasan nem gyűltek össze egy kiszámított gúny vagy negédes célzás
2995 1 | szabályozásáról, mocsarak kiszárításáról és csatornákról beszél,
2996 10| dologházhoz, a hajóhidat kiszedték, a bérkocsisok gorombábbak,
2997 9 | higgadt, megfontolás után kiszemelendők a legszebbet és legcélszerűbbet.~
2998 8 | ők, mint egy eltűnt kor kitagadott istenei a mondákban! S ha
2999 11| a legcsekélyebb gyanúra kitagadottá, megvetetté és ínség martalékává
3000 7 | mélyebben merült a hieroglifok kitalálásába, világosan oly célból, hogy
3001 12| forint! Szeretném hajamat kitépni. Helyzetem iszonyúan nevetséges.
|