1-beszi | beteg-eljov | elkab-felni | felny-halot | halva-izles | izmos-kitep | kiter-letor | lette-mosol | mosta-parbe | parfo-szarn | szarv-tekin | telik-valto | valtu-zuzma
Part
3002 8 | a viszonzott szerelemnek kiterjedett joga van. Tulajdona a szív,
3003 3 | mindenfelőlről látcsöveknek van kitéve.~Midőn Sarolta a jelenetek
3004 2 | átvállalta a zavart viszonyok kitisztázását, mégpedig igen nagylelkű
3005 6 | emlékezete a percek ürességének kitöltése végett vázolt. S pedig a
3006 8 | átengedésben, mi ösztönzi viharos kitörésekre? Miért vonul vissza tőlem?
3007 11| kell, hogy féltékenysége kitörési ponton áll, s hogy a történtekről
3008 9 | ügyes tapintattal elhárítá a kitörést...~Megint nyílttá, fergeteg
3009 13| Saroltám, hallgass tovább! Kitörő érzésed figyelmedet megzavarja.
3010 7 | S találja csak Coranini, kitől?... Na, kedves rokonomtól,
3011 9 | lelkesedés hevít, versenyzenek a kitüntetésért, hogy a védiratból valamit
3012 3 | leghibátlanabb családúnak s kitűnő tulajdonúnak találtam. Kíváncsi
3013 1 | beszélgetésnek.~- Megnéztük már, kitűnőleg szépek - mondák többen.~-
3014 8 | társalgásnak, hogy végre a kitűzött tárgyhoz értek.~- Igen,
3015 11| lehetne. Eltaszítana magától, kiűzne lakából. S hova lennék a
3016 4 | legelőbb jelentek meg, szintén kiváló bizodalmára tarthattak számot;
3017 8 | tetszett, hogy erőlködésig kíván kedvébe járni.~Valami mesterkélt
3018 13| trombitája! Egybecsődíti a népet, kíváncsiakat gyűjt. S hogy léphessen
3019 3 | éves Harrisson? - tudakolá kíváncsian Sarolta.~- Túl van a hatvanon,
3020 8 | Nyíltnak, tudakolónak, kíváncsinak kellett volna lennem. S
3021 3 | megnyerőbb alakúakat.~De kíváncsisága mégsem hagyá nyugodni.~Látcsövével
3022 4 | csillagok az ismeretlenek kíváncsiságát, s az ismerősek örömét eléggé
3023 9 | a félittasak, gyermeki kíváncsisággal néztek rá.~Csak Romvay volt
3024 10| vándorlegényre, vagy ha kíváncsiságuk ki van elégítve, fejüket
3025 2 | csodaszép virág színét, s kívánd Saroltától, hogy ne vágyjék
3026 7 | adja, hogy társaságunkba kívánna lépni, s kér, üdvözlete
3027 11| semmivé tenni! S én csak azt kívánom, hogy kerüljön, hogy tekintse
3028 11| Könnyű feladatok, csekély kívánságok! Feledni önt és kerülni;
3029 11| megindulás nélkül -, ön megszegte kívánságomat, s nem teljesíté lovagi
3030 2 | megdöbbentett, minden, mi őt kivételes lénnyé, élő talánnyá tette,
3031 4 | a sétány úgy lett volna kivilágítva, mint ahogy nem volt, a
3032 8 | Saroltáról.~A dicséretet kivonatban közleni és oly zsén közt,
3033 9 | csak Coranini házas. Mi, kívüle, Romvaynak mind igazat adhatunk.
3034 2 | megszűntek igen szűkek és kizárók lenni.~Úgyannyira, hogy
3035 4 | s látszott, hogy mindent kizárólag azon nőnek mond, kivel beszél.~
3036 3 | modort, mely a női újságvágy kizsákmánylására látszik számítani.~- Nagysád
3037 2 | hangulatoktól, melyek a kizsákmányolt vagy kielégítetlen szívre
3038 3 | szerencsétlenség történt, iszonyú, klasszikus, nyomtatni való szerencsétlenség.
3039 8 | kelyhe porban hevert, a hű klemátisz elvált támaszától, mely
3040 9 | Miért volna az ő szíve kőből? Nem látom át. Szóval, Coranininek
3041 10| előttem maradni. A sors kockája el van vetve. Isten veled
3042 13| hánytam el sorsom felett a kockát. Veszték s érette csak magamat
3043 11| házi boldogságát, vagyonát kockáztatá, s a legcsekélyebb gyanúra
3044 2 | került minden alkalmatlant és kockáztatót, s hogy mélységek felett
3045 5 | De néhány lépés, melyet kockáztatott, mutatá, hogy többé lebegni
3046 4 | Tasziló, az utolsó vendég is, kocsira ült, és Sarolta férjének
3047 5 | lóidomár és hasonlíthatatlan kocsis, a bakról nemsokára le fogjuk
3048 3 | Saroltának, ha soha Pestre sem kocsiznék is, gyakran kelle régi udvarlóival
3049 13| társaságában, aztán Pestre kocsizott.~A házban a cselédség összedugta
3050 2 | Oszkár a télen annyiszor kocsiztatott... Aztán Sarolta, mint látszott,
3051 5 | tették a vidéket, melynek kődarabokkal szeldelt ösvényein a kis
3052 5 | intve.~Néha leült a mohos kődarabokra, s figyelőn hallgatá Romvayt,
3053 13| lehetett, de később, mint ködképeket látta a bősz történet jellemzőbb
3054 7 | alatt költözött Arábiából a ködös Albionba, s egyike volt
3055 9 | eredményhez, mint gondolám.~- Kölcsey áttekintése nagyszerű volt.~-
3056 9 | miatt sem boldogulhatna Kölcseynk ellenében.~- Én alaposnak
3057 5 | szava elállott, s legalább kölnivízre volt szüksége, míg behunyt
3058 3 | utánozhatatlan, irigyelt és leigéző költészetévé vált.~E bűbájt növelték
3059 5 | hosszú sorban haladt, mint a költöző darvak szokása.~Többnyire
3060 7 | ősapja Jakab király alatt költözött Arábiából a ködös Albionba,
3061 2 | érzé a rémületest, mint a költőit, az ablakhoz lépett, hogy
3062 13| Királyok jegyesének, a költők ábrándképének beillettél,
3063 5 | szánni magát.~Egyébiránt a könnyebben járható részek szinte elég
3064 7 | dugta.~- Rokonom - szólt könnyeden - olyat ír, mit már a verebek
3065 13| Minő látvány volna ez!... Könnyeid megint zavarják figyelmedet.
3066 11| ablakokat. Isten önnel örökre! Könnyeimet látja... távozzék.~Oly gyermeteg
3067 13| földúlt, szemhéjain égő könnyek friss nyomai! Kedélye csordultig
3068 2 | Róbert.~Ha egy lányt jegyese könnyelműen odahagyott, vagy önzésből
3069 11| egy ballépésből, melybe könnyelműsége vonta, alig menekülhet új
3070 9 | nevelése volt elhibázva. Ha könnyelműségei jönnek napvilágra, megmutatom,
3071 8 | jegyzé meg Sarolta rendkívüli könnyelműséggel és keccsel. - Azonban -
3072 11| lágy hangon.~Sarolta egy könnyet törölt ki szemeiből.~- Szóljon
3073 3 | kegyed, hogy ő csakugyan könnyezni fog nőjén. Hiszen az ördög
3074 4 | sóhajtá ragyogó arccal, könnyült kebellel, s vele sétált
3075 4 | egy matrónával, simán, de könnyűség nélkül.~Kellemes és kifejezésdús
3076 3 | Ah, az lehetetlen! Ő könnyűvérű, gyulladozó és fogékony
3077 13| vérvörös arccal.~Felső meleg köntösben is hideg alkony vala.~A
3078 6 | nyoma.~Sarolta sértett lábát köntöse alá húzta, csodálatos prüdériával,
3079 4 | lépcsőről bevonta, s maga körül köntösének szegélyeit tündér kis kezével
3080 13| után akart rohanni. Kezét, köntösét akarta megragadni, lépései
3081 13| Ezen asztalra támasztá könyökét Coranini, midőn vad tekintetével
3082 11| kérni fogom: taposs le, könyörülj; alázz meg, emelj magadhoz;
3083 8 | kellett olvasnia.~E csinos kis könyvecskének utolsó lapjain két név gyakran
3084 10| példás szorgalommal iratják könyveikből a kontókat, az utcán félig
3085 9 | hangzott az előteremig.~Víg kör az asztalnál s földöntött
3086 1 | hévvel foly, hogy a másik körből, mely az anyagi kérdésektől
3087 4 | villanyozottság, mely a szép némberek körében, kivált ha idegenek, még
3088 1 | figyelmünket a Széchenyi körétől nem messze egy más csoportozat
3089 2 | s jószága az uzsorások körmei közé volt esendő, megtörtént,
3090 5 | esése nemigen merész, de környéke kevés változtatással tündérországnak
3091 4 | temérdek dolgai miatt Pest környékét, azonban ígéré, hogy szeretett
3092 2 | lakása s a vidék, mely azt környezé, sokkal idillibb volt, hogysem
3093 1 | óta mulat Pesten s a felső körökben, bár családviszonyai iránt
3094 3 | szorosabban köté őt a felső körökhöz.~Csinos kastélya az angol
3095 9 | régi magyar szokás szerint, körömig üríteni poharainkat.~Tasziló
3096 2 | Sarolta, ha a legfelsőbb körű társasággal találta Róbertet,
3097 1 | az experimentációkat.~A körülállók arcáról látszott, hogy Róbert
3098 2 | mert kivált a gazdaság körüli eszközmintákat apró föltalálásaival
3099 8 | nevetésbe olvasztá, talán oly körülmények, miket Róbert nem sejthetett,
3100 11| magyarázhattam ezt? Az én körülményemben egyik udvarló a fürdői távozástól
3101 7 | Elhallgatja a fő dolgot, s körülményes az apróságokban. Egész jellemének
3102 3 | ki gyengülő egészségéért körünkben hosszasabban mulatott. A
3103 6 | s hallá, hogy mi mindent köszönhet neki, igen természetes volt,
3104 6 | kérdé Sarolta.~- Neki köszönheted.~- Életemet? - közbevágott
3105 10| Wurm-kávéház előtt az üzéreknek köszönni, jótékony célokra a koldulás
3106 8 | a kérdés: miért?~Róbert köszönő s majdnem hálás tekintetet
3107 4 | mindeniknek előzékenyen köszönt, némelyikkel néhány szót
3108 2 | az égből könnyű fellegek köszönték, a patakok rengő hullámai
3109 12| még el nem késtünk, önre köszöntök poharat, s ön az én egészségemre.~
3110 5 | elmés, kíváncsi s néha a kötekedésig víg volt.~Midőn tapasztalá,
3111 6 | Saroltát egy rövid, egy köteles bókkal üdvözlé, s megint
3112 5 | beszélt, és az udvariasság kötelességein túl semmire sem kívánt még
3113 5 | hírek, s mint érzéseink és kötelességeink közti apró harcaink, melyek
3114 11| s nem teljesíté lovagi kötelességét.~- Kedves Saroltám, minő
3115 7 | barátom! Igen le vagyok kötelezve. És hasonlíthatatlan ízlésű
3116 13| karszékről Romvay írta a kötelezvényeket! Ezen asztalra támasztá
3117 13| visszaadni.~Ekkor Romvay tíz kötelezvényét egyenként áruba bocsátotta.~
3118 2 | ha ennyi szórakozás, ha a kötés, hurkolás és hímzés is,
3119 9 | egyes szavaknak.~Társalgásuk kötetlenebb, érzésük áradozóbb. S az,
3120 4 | szenvedély nem vakítja, érdek nem köti, s így teljes részvétlensége,
3121 12| alázattal Romvay.~Midőn tíz kötlevél elkészült, Coranini egyenként
3122 13| többé. Midőn Coranini a kötlevelekkel zsebében az ajtónál volt,
3123 11| nő, ki sorsát az enyémhez kötötte, boldog? S az ön társasági
3124 3 | Virginie nevét egy sóhajjal kötötték össze, mely őszintébb, mint
3125 8 | nem zúg a lég, le vannak kötve az elemek, melyek rombolni
3126 6 | rohanását, akkor az éles köveken egészen összetörhetted volna
3127 11| lássam, ne ismerjem, ne kövessem sehova, s melyben különösen
3128 8 | és ábránd előz meg vagy követ!... Máskor pedig oly vad
3129 5 | leveleinél reszketegebb volt, követé őt mereven rászegzett szemmel,
3130 5 | pénzdarabokra találnak.~Sarolta követeléseit Romvay, ki Júlia mellett
3131 13| magát, s a porban csúszva követelni, hogy tőrével döfje át szívét,
3132 11| levelét komolyan írta. Én nem követém rögtön önt, mert ez a különben
3133 3 | siettem más szobába. Virginie követett, s már megfordulék, hogy
3134 12| elég kizárólagosak. Lám a következés! Ah, ki adja vissza nekem
3135 13| szívre, a szerelemre, minő következést nem idézhetne elő?~Saroltát
3136 3 | a maga utain, szilárdul, következetesen. S minthogy kicsiny dolgokból
3137 11| folytatni oly viszonyt, mely következményeinek rémítő jelentősége miatt
3138 3 | árkádiai hasonlításból ne következtessék olvasóim, hogy egy fővárosban
3139 8 | modoromból és beszédemből következtetni.~Sarolta vagy egészen fölfogta
3140 5 | sőt, ha azon indiszkréciót követné el, hogy nem rejtőznék,
3141 2 | midőn magányosan, minden követő nélkül sétált a parkkal
3142 3 | nyugodni.~Látcsövével néha követte őt.~S így hamar észrevevé,
3143 2 | kedvenc udvarlók botrányokat követtek el, melyekről homályos értelmű
3144 4 | esetben irántad bêtise-t követtem el.~- Hogyan?~- Elfogadtam
3145 7 | gondolataiban is akkora köz van, s oly sok kihagyás,
3146 11| lélegzete.~Sarolta kezét veté közbe.~Romvay fölnyúlt, hogy eltaszítsa
3147 6 | keresztülvitel részletei felől és a közbejöhető módosításokról ki kezeskedhetnék?
3148 3 | hajlamára, mely maga idejében közbeszéd tárgya volt, minden hangnyomat
3149 6 | köszönheted.~- Életemet? - közbevágott Sarolta.~- Ha nem is azt,
3150 9 | Oszkár.~- S íme, a férj közbosszúságra hűtlen oldalbordájának megbocsát! -
3151 2 | 2~ ~Ily részvét a közdologban üdítőleg hatott a közvigalmakra
3152 5 | erdővel borított hegyek és közéjük szőtt völgyek, a világítás,
3153 11| irigyelt pillanatot, midőn ön közelében és tanúk nélkül vagyok!
3154 13| henyéi és unatkozói nem közelítenek, s hová magyar turistáink,
3155 10| zivatart látnak, melynek közelítésétől tartanak. A megaláztatás
3156 12| beszélgessen.~A tanyához közelítettek.~Hideg szél fújt, azonban
3157 1 | ívhez kíséretünk nélkül közelítni, mert figyelmünket a Széchenyi
3158 4 | meghódítására néha csak létezés és közelség kell.~- Ne légy, Sarolta
3159 11| állottam, a boldogság kellő közepébe ragadtál, mert végtére s
3160 3 | szigorú jellemű férfiút is.~Középnagyságú, karcsú, hajlékony, lebegő
3161 12| hogy mit hebeg, de szemével középujjára tekintett, hol címeres gyűrűje
3162 3 | lelkesedéssel bírt, és a közérdekért örömmel feledé saját hasznát,
3163 1 | helyett fogadtatnának el, és a közforgalomba átmennének.~- Még vasútakról
3164 5 | vízzuhatagról volt szó, mely közhiedelem szerint nem lehetett távol,
3165 7 | vezetheti egyéb érdek is közinkbe - jegyzé meg az előbb szóló.~-
3166 7 | részvétet gerjesztett. De a közkíváncsiság hihetetlen magasságra volt
3167 1 | olcsóbban nem lehetne a közlekedés e módját életbe léptetni,
3168 4 | a kút előtt, és nyájas, közlékeny modora mellett sem tanúsíta
3169 8 | hosszasan elbeszélni. A közlött titkok megtették hatásukat.~
3170 6 | gyűlöletté is fölforrhatott, de közönnyé többé nem jegedhetett meg,
3171 3 | a színpad és a színházi közönség iránt.~- Láttad-e az isteni
3172 11| visszaemlékezni. Vagy egy közönséges rouéért áldoztam volna-e
3173 6 | kedvesem!... Hisz a nagy közönségtől nem szoktuk nőnket félteni.~-
3174 4 | ingerültséggel gondolt Romvay közönyére, unta udvarlóit és az egész
3175 7 | célszerűbb kedélyhangulat lehet a közönynél. Pedig ez iszonyú tévedés.
3176 3 | vérmérsékűnek, s a hidegséget és közönyt, mi néha arcvonalain uralkodott,
3177 3 | semmi kíváncsiságot mutatni, közönyünk állandó, s hasztalan törekvés
3178 11| lealáz félelme! Kivel érzésem közös, nem az-e vagyonom is? Ne
3179 2 | Tehát Sarolta udvarlói között most is akadt, mint a múlt
3180 9 | józan, úgy ittas sem volt közöttük.~Oly hangulatra voltak fokozva,
3181 5 | érzéseink és kötelességeink közti apró harcaink, melyek a
3182 2 | rámáiba fértek be, bár, köztudomás szerint, hozománya kevés
3183 10| szaporodott a társaság.~Köztük Romvay tűnt fel.~Az ifjak
3184 9 | néptörvényszék tagjai voltak, akkor a közvádló csak a nyelvhibák miatt
3185 2 | közdologban üdítőleg hatott a közvigalmakra is.~Fényes bálok és estélyek
3186 6 | lenni, akar is... még a kokettéria segítségét sem utasítva
3187 2 | bevégzett. Hagyjuk tehát kedves kokettériáinál, melyek úgysem fognak az
3188 7 | sorokat: "Coranininé utálatos kokettériájával egészen behálózta Romvayt.
3189 11| haragudjék, most egy kevés kokettériát sejtek bennük.~- Ah, ég,
3190 10| köszönni, jótékony célokra a koldulás szépen terjed, a kalendáriumok
3191 11| Nézzen reám, Romvay! Tudnék-e koldusnő lenni? Fázom, fagyok, künn
3192 13| hordhatnád az életnyomor koldusruháját. Minő látvány volna ez!...
3193 4 | voltak a széparányúság és komfort iránt, hogy a megérkezés
3194 7 | Váci utcát fogom róni. Ezer komisszió!... Ah, most látom, hogy
3195 9 | művészibb fogások közül, melyről kommentáraink hallgatnak és a gyakorlati
3196 8 | akart lenni.~Szellemének komolyabb tartalma, mint egy nyitva
3197 8 | visszanyerni, gondolá s komolyabbá lőn.~Tasziló Párizsból megtért,
3198 3 | emléke iránt - szólt Tasziló komolyabban.~- S Virginie?... Tán csak
3199 11| hibáztat, akkor legalább vádjai komolyaknak fognak előttem is látszani.~-
3200 9 | tevé, arcán majdnem tanári komolyság ült.~Vendégei, a félittasak,
3201 11| egész magatartása, szemének komor kifejezése és hideg, majdnem
3202 11| s az ajtó felnyílt, és a komorna helyett belépett a férj.~
3203 8 | homlokát vékony redőkbe vonta. Komornak és enyelgőnek látszott ugyanazon
3204 11| istenért! Mit tett ön?~- Komornámat hívtam be.~Egy másodperc,
3205 6 | volt itt Romvay? - kérdé a komornát.~- Tüstént, hogy nagysádék
3206 7 | csillapulnia.~Eközben Tasziló komornyikja a postáról leveleket hozott.~-
3207 6 | aránylagos igényeit, nem kompromittálja a szemérmet, mely a nők
3208 3 | ellenkezőjére ment át. Egy reggel kőműveseket hívatott, s bevakoltatá
3209 10| szorgalommal iratják könyveikből a kontókat, az utcán félig megfagyott
3210 10| sertésólban kevesebb röfögés, a konyhán feltűrt karú leányok, abárlókéssel
3211 5 | szédelg, a szív sebesen ver, s kopár bércekre, mely tamariska
3212 2 | méhek, őt figyelmezteté kopogásaival a harkály, neki adott jelt
3213 1 | alakulása végett, mely angol kopókat volt hozatandó.~- Megint
3214 4 | nem hízelgett...~Ő másnap korán egypár pesti ismerős kíséretében
3215 5 | varázsait; szóval a szekér kőről kőre vettetett, a tájék regényessége
3216 9 | pedig ittasan jön haza, korhely barátjaira hárítom a bűnt,
3217 5 | partra hajlék, hátát egy kőris sudár derekához támasztván,
3218 8 | ezentúl? Állhat-e közöttünk korlát a legkisebb tény vagy érzés
3219 11| Romvayt büntetni vagy az illem korlátaira figyelmeztetni akarta, nem
3220 11| varázs is, mely az illem korlátait fönn tudja tartani, és minden
3221 7 | szívéhez pedig, hol Sarolta kormányoz, közelíteni sem mer.~Mikor
3222 1 | átlépni, melyben szelleme kormányozza a kedélyeket, melyben ő
3223 5 | varázsait; szóval a szekér kőről kőre vettetett, a tájék
3224 4 | egy magányos pálma zöld koronáján - a szerelem örömein s a
3225 7 | már a kelenföldi puszta új korszakot fog a lónemesítés körül
3226 3 | küzdhessenek sikerrel.~E korszerű intézkedés is állandó érintkezésben
3227 9 | nyilatkozatokra bírják.~Az érettebb korúak pedig Wesselényihez tanácskozmányra
3228 5 | pusztába hangzó szavakkal.~A kősziklák, a rét közepén magára felejtett
3229 2 | alakjait gyakran lehetett egy koszorúba fűzve látni.~Ki a legszebb
3230 2 | a legszebb virágszála e koszorúnak, nehéz elhatározni, mint
3231 5 | visszavonulni, mások kis kotériákba zárkózni, a fürdői szellem
3232 5 | csak a rossz szellem által kővé varázsolt pénzdarabokra
3233 2 | az egyik Pirco, a másik Kuchenreiter volt -, s midőn vadásza
3234 6 | kétségbeejtő vala.~Mi egy hadvezér kudarca? Mi az ünnepelt író hideg
3235 13| forint volt zárva, Romvayhoz küldötte e két szó mellett: férjem
3236 5 | szakácsnője előre ki volt küldve.~- Különben is az idő még
3237 2 | legnagyobb áldozat, melyet a külilledelemért tőn.~De ha már egyszer falun
3238 11| mérsékelje, s hogy jobban különböztethesse meg a távoli lódobogás neszét,
3239 7 | nemzedékeknél feltetsző különbségig fajulhat - szólt Coranini.~
3240 4 | az azok által előidézett különc vágyakat és szédelgős eszméket.~
3241 9 | barátságot és régi ismerőseinek különcségeit szóba hozni; midőn örömest
3242 6 | vázolt. S pedig a nő, kit különválaszt, azt előre szokta állítani,
3243 3 | vetnek.~Saroltát legalább külsejénél fogva senki sem hihette
3244 3 | könnyen ráakadtak szemei.~Külsőjét rendkívül szépnek nem találta.~
3245 3 | ennyit mondhatsz?~- Kellemes külsőjű, de...~- Na!~- Mint a déli
3246 10| emléke nyomta, bár az, a külszín után ítélve, legkevésbé
3247 3 | a boldogságért feledi a küzdelmeket, melyekbe érzéseinek levívása
3248 13| nyugodt.~Nem látszott vonalain küzdés, bánat vagy harag, de az
3249 8 | az úti törődés, talán a küzdésben kifáradt indulatok mákonyként
3250 3 | a díjakért minél többen küzdhessenek sikerrel.~E korszerű intézkedés
3251 2 | egyedül csak Hunyadi gróffal küzdött.~Róbertért bizonyos angol
3252 8 | párbeszéd alatt keblében küzdöttek, míg arcán enyelgőn játszott
3253 8 | kedveseink szívéhez más kulcs, mint az, hogy annak nem
3254 8 | mint nevelőnőmtől tanultam, kunyhóban lakott, s nem volt oly borzasztólag
3255 2 | helyre meg egy csendes svájci kunyhót nem képzelni. Néha elővette
3256 5 | erre tévedt, vagy pedig a kurucok, kik zavargásaikkal - minthogy
3257 4 | fürdőközönség egy része érette jár a kúthoz aránylag távol fekvő ház
3258 4 | többé ezen örömhírt, s kik a kútra legelőbb jelentek meg, szintén
3259 11| nincs mozgás, az udvaron a kutyák már rég nem csaholnak, a
3260 10| farkasnyomról beszél, s kuvaszai az ablak körül ugatnak,
3261 11| láthassalak, beleegyeztél, hogy lábaid előtt önthessem ki szívemet,
3262 5 | merészen lebegett tovább, lábaival alig érintve a földet, s
3263 5 | többé lebegni nem lehet.~Bal lábán rándulás történt.~Legkisebb
3264 3 | karszékben ült, kis lábának atlasz papucsa előtt szétfoszlott
3265 6 | félénken ereszkedett sértett lábára, azonban midőn látta, hogy
3266 6 | magában Sarolta, kis beteg lábával dacosan tapintva a szőnyegre!~
3267 7 | értesíteni. Ah, Evelina, a szép lady, a jövő farsangot özvegyi
3268 11| szavamért - esdeklék Romvay lágy hangon.~Sarolta egy könnyet
3269 7 | Sándor grófnak van, ki a Lajtán túl fog vele brillírozni -
3270 3 | fogadta, mégpedig saját lakában. Ebből skandalum támadt,
3271 11| Eltaszítana magától, kiűzne lakából. S hova lennék a széles
3272 3 | akarjuk nevezni Coranini lakhelyét.~Természetes, hogy Saroltának,
3273 1 | meleg részvétre találtak.~A Lánchíd terve elől az akadályok
3274 5 | menetelt meg sem engedte.~A landpartie személyzete tehát hosszú
3275 5 | Minthogy a fürdőtársaság landpartizni ment, képzelhetik olvasóim,
3276 5 | bámultatott; Romvayért szívesen landpartiztak szépeink, s Júlia udvarlói
3277 11| szeretem önt. Csak ez válaszom.~Lángolón ragadta meg a szép nő kezét.~-
3278 4 | a férjet hőbben, mint ő? Lángolt érette, bízott benne, támaszkodott
3279 11| meggyújthassa, s a kacér dohányárus lánnyal elfecsegi az időt...~A várás!~
3280 3 | földszinten egy csinos alakú lánykának, de a szépség királynője
3281 2 | barátnőt?~Egyiket sem.~Mert a lánynak, ki tetszelgeni akar, szíve
3282 2 | ingerleni szokta; de csakugyan a lányok közt Gévay Sarolta kisasszonynak
3283 2 | Coranini Róbert.~Ha egy lányt jegyese könnyelműen odahagyott,
3284 8 | kis könyvecskének utolsó lapjain két név gyakran fordult
3285 8 | belső életében? Mi titok lappang előttem? Mit kellett neki
3286 8 | bizonyos visszatartózkodás lappangott, került mindent, mi férjének
3287 11| melyben kér: feledjem el, ne lássam, ne ismerjem, ne kövessem
3288 3 | szólt Tasziló megszorítva s lassan ajkához vonva a szép háziasszony
3289 11| s minden másodpercének lassúságával a szív gyors dobogását gúnyolja...~
3290 9 | Ha a nő fogyatkozásokat lát benne, védelmem alá veszem
3291 3 | hódolatait élvezi, mindenfelőlről látcsöveknek van kitéve.~Midőn Sarolta
3292 2 | cserélte - fordítja szemét s látcsövét is az arszlánvilág felé,
3293 3 | kíváncsisága mégsem hagyá nyugodni.~Látcsövével néha követte őt.~S így hamar
3294 11| többé, hogy tanúk nélkül láthassalak, beleegyeztél, hogy lábaid
3295 8 | halvány világa mellett is láthatá a szunnyadó nőnek majd nyugtalan,
3296 10| fehérebb köntös után vágyik, a láthatárnak ólmos színe van, a katangkórókat
3297 5 | természet-jelenetekre büszke láthatárra, mely végetlenig vonul,
3298 4 | fiatal urat, sőt még nőket is láthatni.~Mert a haszonbérlő, ki
3299 5 | és bokrok sátra miatt még látható nem vala.~A szép nő, hogy
3300 7 | közelíteni sem mer.~Mikor láthatom meg kedves feleségemet? -
3301 6 | megoldásul...~Romvay már láthatta, hogy Sarolta nincs többé
3302 7 | ünneplendjük meg. Szívesen látlak egyenként. Ugye, vendégeim
3303 4 | helyett egy ismert tárgyat látna, mely nem érdekli, például
3304 6 | ég tudja, miért? Aki most látná Saroltát, megesküdnék, hogy
3305 10| tiszta égen is zivatart látnak, melynek közelítésétől tartanak.
3306 8 | nyugtalan kifejezést nem látnék tekintetén, melyet mélabú
3307 6 | súgta Sarolta tréfásan, a látogatási jegyeket férje elé tolva -,
3308 10| Tasziló csak egy rövid látogatásra jött Coraninihoz, s megint
3309 5 | kizárólagosak.~A férj sok látogatást tőn, a nő bámultatott; Romvayért
3310 11| önt körül, amennyit itt látok? Házamnál ne lehetne egy
3311 11| észrevenném azon. Álmomban látom-e ezt vagy ébren, vagy homályos
3312 2 | nélkülözhetetlenek, kik ábrándozóknak látszanak, ha a jövendőre vetik tekintetüket,
3313 11| komolyaknak fognak előttem is látszani.~- S most nem? - kérdé Sarolta
3314 8 | hegyi kaland alatt, mint láttuk, meggyőződött, hogy a két
3315 2 | pár év óta oly úrnőket is láttunk Pesten, kik eddig a Párizson
3316 1 | is - mentegetőzék Róbert, látván az általa okozott kellemetlen
3317 13| életnyomor koldusruháját. Minő látvány volna ez!... Könnyeid megint
3318 8 | Idegei túlingerültek, üterei lázasak valának. Talán az erős indulatok,
3319 11| Csak szíve dobogott, s oly lázasan! Romvay elrémíté, megsemmisíté.
3320 11| megszégyenít aggodalma, mint lealáz félelme! Kivel érzésem közös,
3321 4 | tanúsít, e tetszelgő nőt lealázta, mert szépízlési bírálatnak
3322 7 | megérkezett, de nem Péneiosz leánya, kit Apollón Afrikába szöktetett,
3323 4 | eláradt összhangzás, üdeség és leánydad kellem.~Szalonja ablakához
3324 2 | mostani tél különösen kecses leánykákat vitt a gyermekszobákból
3325 3 | Sarolta ragyogóbb vala, mint leánykorának legvirágzóbb éveiben.~Kéjtelt
3326 10| a konyhán feltűrt karú leányok, abárlókéssel kezükben,
3327 2 | lehetetlennek. S tudjuk, hogy a szép leányoknál, kik tetszelgéshez szoktak,
3328 7 | ürítettek, s beszéltek a leányokról, a hazáról s legtöbbet a
3329 5 | Sarolta elemében volt.~Tündéri lebegéseivel az udvarlókat, kik kísérni
3330 2 | szerencsecsillaga körül ködök és árnyak lebegnek, bár puszta szemmel alig
3331 5 | kockáztatott, mutatá, hogy többé lebegni nem lehet.~Bal lábán rándulás
3332 3 | Középnagyságú, karcsú, hajlékony, lebegő termetén az az öltözék -
3333 2 | most a kaszinó tánctermében lebegtek el szemeink előtt - mint
3334 4 | első percekben elnyomta, lebilincselé a számító tetszelgést, s
3335 3 | legkevésbé tudja férje szívét lebilincselni, ámbár megfoghatónak látszott
3336 6 | felügyeletet tűrni.~Most a lob már lecsillapult, s azon bájteli percek következtek,
3337 11| bűnömről az utolsó fátyolt is leemelnem. Szánjon meg! Távozzék!~-
3338 8 | keblét szertelenül nyomja - leemelni. Nyíltnak, tudakolónak,
3339 4 | szólt mélán Sarolta.~- Módod leend jobban ismerni őt, minthogy
3340 2 | az ablakhoz lépett, hogy leeressze a függönyöket, s ekkor a
3341 4 | előtt a függönyök még félig leeresztve, s ő maga kedves reggeli
3342 6 | Megnéztem a helyet, honnan leestél, s az oly meredek, hogy
3343 5 | mint egy bábot a hegyi úton lefelé.~Sarolta, mihelyt a véletlen
3344 11| arckifejezése... azt nincs időnk lefesteni, mert már közel az erkélyhez
3345 8 | utolsó együttlétünk óta lefolyt időt illethetné.~E talányon
3346 3 | vártam Priamustól. Becsét legálabb négyszáz pengővel növelte
3347 3 | kastélya az angol hajhára legalkalmasabb puszta közepén feküdt.~Az
3348 8 | széttépi a lombokat, melyek legárnyasabbak voltak, viráglevél-felhőt
3349 3 | előtte sokáig eldugva, mert a legbefolyásosabb delnőkkel áll rokonsági
3350 3 | levélhullásoknak képzelte, melyek a légben hervadásról suttognak. Önbizalma
3351 9 | kiszemelendők a legszebbet és legcélszerűbbet.~Természetes, hogy ily mód
3352 9 | tanulni. Eszemben van a legcsekélyebbnek látszó megjegyzése is. Mennyi
3353 2 | ablakú szobák sötét és meleg lege kedvetlenül hatott reá,
3354 1 | hír bő anyagot nyújtott a legélénkebb értekezletekre, s Wesselényi
3355 8 | udvarlókat fogadja, mint most.~A legelevenebb társalgás közt, a legszeszélyesebb
3356 4 | került volna Róberttől való legelső hosszabb elválása.~Így megindulással,
3357 13| mint beszélt.~Végre szabad légen, a kertben lehetett Sarolta.~
3358 5 | hagyományokat, mondákat és legendákat, melyek az erdőnek, hol
3359 5 | férfiak gyarlóságaiban tarták legérdekesebbnek, s mi másnál nevetségig
3360 4 | A hideg szívek ritkán a legerősebbek, és a nők meghódítására
3361 6 | kihajlék, hogy a szabad leget élvezhesse.~A napsugaras
3362 2 | jelenségből támad.~Sarolta, ha a legfelsőbb körű társasággal találta
3363 1 | parforce vadászatra, mely legférfiasabb élvezet és a lótenyésztéssel
3364 13| ábrándképének beillettél, a legfőbb hatalom és a legmélyebb
3365 3 | végképp visszavonuljon. A leggyöngédebb tapintattal szakított tehát
3366 9 | fokozva, midőn az ember leghajlóbb idegenekkel kötni barátságot
3367 9 | s a becsületes Jágókat leghamarább a nők ismerik meg, mert
3368 3 | szép Saroltáról, s ez a leghatározottabb dicséret, melyre a mai időben
3369 3 | Láttam egypár lovát, s a leghibátlanabb családúnak s kitűnő tulajdonúnak
3370 3 | kelenföldi pusztára, az a leghitelesebb források dacára is misztifikációnak
3371 9 | rendezésére, melyek most nem a legjobb karban vannak, s ha biztos
3372 7 | harmadik.~- Pah! Coranini legjobban tudja - vitatta hévvel Tasziló -,
3373 3 | szívéhez csatolta, de a legkedveltebb sem hetykélkedheték sokkal
3374 8 | Sarolta, te az s...i fürdőt a legkedvetlenebb benyomások közt hagyád el.~-
3375 7 | összeköttetést folytat, hogy általuk legkönnyebb megtudnom a grófnő toalettművészeit,
3376 9 | leginkább emlegeti, s mégis legkönnyebben mellőzi.~Harsány üdvözléssel
3377 9 | élcek villany-anyagai a légkörben szét voltak szórva, s hosszasan
3378 9 | Ki volt egész nap hozzá legközönyösebb? Ég és pokol! Romvay a fürdő
3379 3 | vadász, míg Godwin-Schasm legmeredekebb oldalain ismét nem kergethet
3380 4 | s kiknek ő távozásakor a legnyájasabb arccal "csendes jó éjszakát"
3381 11| melyeket nyalábbal lehet a legsilányabb regényből is átkölcsönözni,
3382 9 | megfontolás után kiszemelendők a legszebbet és legcélszerűbbet.~Természetes,
3383 3 | egyszerűsége mellett, a legszellemibb kokettériának utánozhatatlan,
3384 8 | legelevenebb társalgás közt, a legszeszélyesebb pillanatokban Sarolta éber,
3385 3 | hogy a kelenföldi pusztán legszorgalmasabban vadásztak és idomíttatták
3386 6 | melyből megmentették. E percig legtávolabbi képzelete sem volt róla.~-
3387 7 | leányokról, a hazáról s legtöbbet a ma érkezett szép telivérek
3388 1 | véleményével bánni, kik a legújabb eszméken lovagolnak, és
3389 5 | hárman jártak együtt, s a legutolsó csoportozat Róbert vala
3390 3 | vala, mint leánykorának legvirágzóbb éveiben.~Kéjtelt mozdulatai,
3391 9 | Különben is a nő akkor legvonzóbb, ha karjaink közt kétségbeesésig
3392 8 | rokonát tette nemcsak shawlja, legyezője, burnusza, de reményei,
3393 3 | ahhoz, ki egy alig reméllett légyotton a boldogságért feledi a
3394 11| siet karjaink közé, vagy a légyottra jelölt óra nem akar ütni,
3395 7 | minket szeretne a versenyen legyőzni.~- Bármiért szerencséltet
3396 9 | folytonos hatásaival lassanként lehangolta a többieket is.~Másnap Coranini
3397 8 | tavasz visszapótolni? Egy lehelete, egy harmata újít és teremt.~
3398 3 | lóra ültem, hogy szerencsés lehessek önnek legelőbb elbeszélni
3399 2 | azért, hogy azon színházban lehessenek, hol az első emeleti páholyból
3400 7 | igénybe venni nem akarná, lehet-e a társaságnak Cato által
3401 4 | hagysz el?~- Még három napig lehetek boldog - válaszolá Róbert,
3402 3 | érzéseivel az élethez simulni. Lehetetlent kívánt Romvaytól, miáltal
3403 13| csavargó, figyelő cselédek lehetnek, kik sejtik, mi történt,
3404 11| gondolá, s jövendőjét minden lehetőség közt biztosítani akarja.~
3405 3 | jellemzik őt, midőn együtt lehettek; oly kellemes önérző, oly
3406 9 | miként éppen ezáltal nem lehetvén érdekes, annál hűbb. Ha
3407 3 | zavarja felhőszakadástól lehordott iszap.~Ez árkádiai hasonlításból
3408 5 | azokat sem fenyegetné, kik lehullanának, de mindemellett előtte
3409 5 | rugékonyságával akarván leigázni.~Mennyi csábot tárt föl
3410 8 | meggyőződve nem volt, de leigézve.~Kevés idő múlva a szép
3411 3 | páholylátogatást tett, Tasziló leírásából könnyen ráakadtak szemei.~
3412 13| Magammal, Sarolta? - kérdé leírhatlan fájdalom közt Coranini,
3413 11| későbbre az utolsó szót?~A leírt eszmék egy másodperc alatt
3414 12| másolni.~- Ah!~- Kész?~- Leírtam.~- Újra.~- De Coranini úr!~-
3415 5 | kívánt még csak gondolni is.~Lekötelező, de passzív volt.~Figyelmes,
3416 6 | kezdte a félbe nem is hagyott lektűrt.~Négy hosszú hét a legszebb
3417 3 | bár a világ szeme előtt leküzdé érzéseit, oly boldog volt,
3418 4 | nyitott, nőmunka mellett lelé, második Penelopeként.~A
3419 11| szívem jégdarabbá lesz, lélegzetem és ereimben a vér megáll.
3420 11| Sarolta nyugtalan volt. Néha lélegzetét is föltartóztatta, mintha
3421 12| mondom én.~Romvay nagyot lélegzett.~Egy tízezer forintos adósságlevél
3422 10| Mozdulatlan arcvonásokkal, de a lélek hiúz-szemeivel kísérte Romvay
3423 11| hogy a bűn által nemcsak a lélekcsend vész el, de azon varázs
3424 11| öröméért életemet, nyugalmáért lélekcsendemet, megelégedéséért üdvömet
3425 11| figyelmeztetni akarta, nem vezetnék a lélekismerőt sokkal határozottabb, sokkal
3426 2 | keccsel, szívingerlőn, lélekreszkettetően.~Tündéreink száma naponként
3427 9 | elismeré Romvay eszméjének lélektani mélységét.~De Coranini nyugtalanul
3428 8 | már célnál, már egy titok leleplezése előtt áll.~Sarolta folytatá: -
3429 9 | ellenzék vezetője iránti lelkesedés hevít, versenyzenek a kitüntetésért,
3430 3 | szokás.~Coranini, ki valódi lelkesedéssel bírt, és a közérdekért örömmel
3431 5 | pallóra lépés vakmerőségéig lelkesíteni nem tudná.~- Ne várjuk-e
3432 1 | hall.~Az egész csoportozat lelkesülve, felvillanyozva van, s a
3433 13| véteksúlyáról, az az én túlérzékeny lelkiismeretem. Ha, ha, mennyi kárt okoztam
3434 7 | feledtető időnek, Róbert lelkiismeretét is háborítani megszűnt,
3435 5 | kéjsétává növekedett.~Kik nem leltek ürügyet és módot Coraniniékhoz
3436 9 | hogy a védiratból valamit lemásolhassanak, vagy azon távol fekvő megyén,
3437 4 | hűs árnyaiban bámulták a lemenő napot és Bihari zenebandáját,
3438 2 | vagy Gyula, ha sarzsijáról lemond, vagy Endre, ha nagynénje
3439 7 | okkal fogok reményeimről lemondani. S mi különbség a két helyzet
3440 9 | éjfélt és hajnalt. Melyik lemondás nagyobb?... S ön, Coranini
3441 10| huszonhat éves, s már a lemondót akarja játszani - gondolá
3442 11| reggeli pongyola előnyéről lemondott, s egy háziasszonynak, ki
3443 12| szennyfoltot kettőnk vére fogja lemosni. Ez önként értetik. Mosolyogjunk,
3444 11| úgy rémlik, mintha egy lemosott vérfolt helyét még észrevenném
3445 7 | Coranini -, örvendjünk a lendületen, melyet részvétével nyer
3446 2 | Kántorné magas tragikai és Lendvayné gyermeteg szerepeiben gyönyörködtek,
3447 5 | Sarolta szerette volna lenézni Romvayt, de... csak bosszankodott
3448 11| kifejezése és hideg, majdnem lenéző tekintete, mellyel Romvayt
3449 5 | kifejlett abból, tovább lengett, megállott, visszatért egy
3450 2 | ártatlan modorban. S érdekes lenne-e anélkül ő? Vedd el egy csodaszép
3451 11| nőkért,~Valóban angyalok lennénk.~Míg ellenben az imádott
3452 5 | lovagjává Romvaynak kell lennie.~Mosolyogva nyújtá tehát
3453 2 | minden, mi őt kivételes lénnyé, élő talánnyá tette, a kacérság
3454 11| volt, s így a párbeszéd lényegesebb részét hallhatta.~Saroltának
3455 7 | különbség a két helyzet közt? Lényegesen éppen semmi.~De Tasziló
3456 2 | válták fel egymást.~Igéző lények, kiknek mosolya a mennyország
3457 4 | leírhatatlan kéjt, mely ennek lényével egyesült, mint a szívvel
3458 2 | sokkal valószínűbb, Artúrt, s Leó bizonyosan meg is kérte
3459 11| vezet, s Romvay a szalonba lép.~Sarolta komolyan mutatott
3460 4 | vetett, midőn jobb lábát is a lépcsőről bevonta, s maga körül köntösének
3461 13| köntösét akarta megragadni, lépései elé akarta vetni magát,
3462 10| Sarolta tekintetét, szavát, lépését, érzéseit.~Mély elméje,
3463 7 | bűbája bírta az egyletbe lépésre Romvayt, de ő úgy hozzászokott
3464 13| hosszas fontolás után tettem e lépést. Fényesebb szerencse, mint
3465 2 | találkozni, mintha általa lepetnék meg véletlenül.~A falu,
3466 13| kíváncsiakat gyűjt. S hogy léphessen Sarolta az ablakhoz? Künn
3467 8 | mint a gyermek a tarka lepkét - tündérszeszélyeket kergetett,
3468 3 | levívása került.~De vonjunk leplet a házi örömek rejtelmeire,
3469 9 | szóba hozni; midőn örömest leplezget föl titkaiból, de magába
3470 6 | ezért a kellőnél többet leplezne el a szem és sejdítés elől.
3471 7 | Tasziló. - Különben hogy lépne Romvay a mi egyletünkbe,
3472 13| megismerhetnének, úgy nem lépnek be mint a Noé bárkájába.
3473 4 | midőn férje, ki meg akarta lepni érkezésével, reménytelenül
3474 7 | hogy társaságunkba kívánna lépni, s kér, üdvözlete mellett
3475 5 | csipkézet, a por, mely öltözékét lepte, s keze, melyről a bőr fölsértve
3476 5 | a szemérem bájkörét nem lépte át, s inkább gyermeteg,
3477 4 | zsibongták körül minden lépteit, lesték mosolyát, bálványozák
3478 6 | sportsmani ruhában szeme elé léptek ezek, Taszilótól kezdve,
3479 11| amiatt volna gátolva lassú lépteket hallani, néha szívére nyomta
3480 1 | közlekedés e módját életbe léptetni, mint nálunk.~Most többen
3481 10| a család fiatal reményei lépvesszőt akasztanak, s nyugtalanul
3482 2 | növényeket, ha megtetszettek, lerajzolá, észrevétlenül lassanként
3483 8 | Engedd meg - szólt komolyan - lerajzolni a benyomást, melyet visszajöveteled
3484 5 | országgyűlési végzések parancsolák lerontatni, bár többnyire pusztába
3485 5 | eredményűnek a pallóról lesiklást. Egyébiránt Júlia grófnő
3486 13| szerethetett igazán. Mindig leste, hogy hasznot vonjon bűnömből,
3487 4 | zsibongták körül minden lépteit, lesték mosolyát, bálványozák szeszélyeit;
3488 3 | pillái - kivált, ha szemét lesütötte - álmodók, élvetegek. Orcáján
3489 11| bűn egész súlya, mint egy leszakadt felhő.~- Ah, átok! - sóhajtá.~
3490 8 | rózsatőről most nincs mit leszakassz, a liliom tiszta kelyhe
3491 5 | okvetlenül a földre akart leszállni.~Parancsának Romvay vonakodás
3492 5 | a hegyekre vonult, bár a leszálló köd és a felhők járása egy
3493 5 | társaság többi tagjai mind leszállottak, és a gyalogösvényeken sétálnak.~
3494 4 | őt, minthogy csak négyen leszünk, s az illem szabályai szerint
3495 4 | másról nem tudott.~Később letevé az olvasmányt, és szobájába
3496 1 | tudósunk a Jelenkor-t kezéből letevén, s szemüvegét, mielőtt tokjába
3497 8 | Sarolta, s hímzőtűjét kezéből letévén, alkalmat keresett a szobából
3498 4 | meghódítására néha csak létezés és közelség kell.~- Ne légy,
3499 5 | szellemüknél fogva, de testileg sem létezhetnek örökös támaszkodás nélkül.~
3500 5 | gyöngeségek!~De ha már egyszer léteztek, meg kell vallani, miként
3501 10| a katangkórókat már mind letördelte a szél, a csárdában biztosan
3502 8 | távoli vidékre hordja, s letört ágakkal, megdöntött csemetékkel
|