Fejezet
1 I | de most már semmi baja... Aztán erős, egészséges ember,
2 I | elvesznek vele együtt... Aztán, ha elkezd beszélni a tengeri
3 I | homloka csupa ráncz lett, s aztán rekedt, komor hangon így
4 I | Filhiol orvos nevetve.~- Hát aztán mért nem?~- Mert olyan nincs!...
5 I | a hajó födélzetére. Most aztán már teljes volt Bourcart
6 II | ijesztgetni a legénységet?~- Aztán miért ne? - kérdezte a kádár
7 II | Filhiol orvos is.~De mindjárt aztán szorongva kérdezte magában: -
8 II | hordait halzsírral. A többi aztán magától jön, ha az Isten
9 II | ismét a víz alá bukott, s aztán nem is látták többé. E roppant
10 III | már ez is fogytán volt. Aztán megengedte a legénységnek,
11 III | maradunk Új-Zeeland közelében; aztán pedig tovább megyünk és
12 III | Bourcart kapitány. - Csak aztán el ne ragadtassák magukat,
13 III | szerencsét, Új-Zeeland körül, s aztán Kaliforniába megyünk...
14 III | borítsa a csónakot; s ha aztán ismét a fölszínre jött,
15 III | bukott alá, de mindjárt aztán ismét feljött a víz színére
16 III | halmokba hánytak a hajó elején; aztán lassan-lassan egészen fölbonczolták,
17 III | beszögelése, lezárása csak aztán kezdődött.~Másnap este,
18 IV | lassankint duzzadni kezdtek, s aztán az egész hajó egyszerre
19 IV | farkára is, azt is fölhúzták s aztán egy rántással a födélzetre
20 IV | most Bourcart kapitány: - aztán csakugyan hiszi, hogy van
21 IV | Charybdis legendájában... Aztán Plinius is beszél egy kétéltű
22 IV | örvény támad körülötte... Aztán keletkeztek a mesék az óriási
23 IV | farkával hajtotta magát... Aztán ott van a híres nagy fehér
24 IV | játszott zsákmányával, a melyet aztán lerántott magával a mélybe.~
25 V | nőstények megfiadzanak, s aztán tovább költöznek a Csöndes-tenger
26 V | de félelmetesebbek is. Aztán meg, ha észreveszik, hogy
27 V | ott eladom a halzsírt, s aztán megint elindulok az új vadászatra.~-
28 V | Ezt eladja Vancouverben s aztán rögtön neki indul a Csöndes-tenger
29 VI | hogy tele van-e, nehogy aztán a vevő előálljon, hogy ebből
30 VII | hogy te nem érnél haza.~- Aztán ugyan miért nem?~- Mert
31 VII | orvos sokáig merően nézte s aztán így szólt:~- Valami zátony
32 VII | őket Bourcart kapitány.~Aztán a két csónak elindult a
33 VII | nézett egy ilyen algát.~Most aztán kitört Ollive mesterből
34 VIII| hamarosan megvacsoráltak s aztán fáradtan leheveredtek a
35 VIII| tartott volna ily sokáig. És aztán, neki legalább, úgy rémlett,
36 IX | menjünk Vancouverbe; ott aztán majd végleg határozunk.~
37 IX | káromkodás hangzott el, s aztán mind a két hajó legénysége
38 IX | mi csak utazunk!~- Csak aztán meg ne bánjuk! - felelte
39 X | Heurtaux kapitány jelentését s aztán megkérdezte:~- Tehát nem
40 X | szigonyosok rögtön bele ültek. Aztán mind a három gyorsan elindult
41 X | fél óráig is eltarthat: s aztán azt sem tudhatják, hogy
42 X | csapott egyet farkával, aztán hátára fordult és mozdulatlanul
43 XI | kapitány habozott egy kicsit, aztán rekedten szólt:~- A bálna
44 XI | hadakozni, ám jó: - csak aztán meg ne bánja!~A Repton már
45 XI | csak nem is sejthették, s aztán a tenger forrni kezdett,
46 XI | korlátai szétfoszlottak... Aztán a szörnyű hullám ismét fölkapta,
47 XI | mintha zátonyra jutott volna, aztán féloldalt dűlt és mozdulatlanul
48 XII | eddig mit sem tudtak; akkor aztán majd tanakodhatnak arról
49 XII | elsütötte a két kis ágyút... Aztán puskákkal lövöldöztetett,
50 XIII| melyet előbb fölfordítottak s aztán lerántottak a mélységbe...~-
51 XIII| kétszer-háromszor gyöngén megrázkódott, aztán lassan fölemelkedett és
52 XIII| szorongó, temetői csöndben, aztán valaki elkiáltotta magát:~-
53 XIV | állapot nem tarthat soká... aztán majd meglátjuk.~- Csak el
54 XIV | parancsnok magyarázatait, s aztán halkan mondta:~- Ha ez így
55 XIV | a melyen végig siklott s aztán összetöredezve neki vágódott
56 XV | szélességében befagy, s aztán szánkóra rakva mindenüket,
57 XV | ebédjüket, vacsorájukat, aztán megpihentek... hogy az első
58 XV | kétszersültet, az utolsó falat húst. Aztán fásultan ledőltek pihenni...~-
|