Fejezet
1 II | vitorlamester s egyúttal a legénység feje, zömök, de izmos tengerész
2 III | födélzetén Bourcart kapitány s a legénység lázas izgatottsággal követte
3 III | kötöztek. Bourcart kapitány s a legénység ujjongó szerencsekívánatokkal
4 III | Alig kelt föl a nap, a legénység rögtön hozzáfogott a nehéz
5 IV | szándékozott vásárolni a legénység és a tisztek élelmezésére.~
6 IV | félbe kellett hagyni s a legénység csak a megölt busaszöketőt
7 IV | vitorlákat a széllel.~Mialatt a legénység ezzel vesződött, az egyik
8 IV | lassan fordította a hajót; a legénység emberfölötti erővel húzta
9 IV | örömére a tisztek is, a legénység is egy-egy pohár borral
10 V | hajóács és a hajókovács meg a legénység kétharmada kiment a partra
11 V | hordóját, s ez idő alatt a legénység csakugyan el is ejtett néhány
12 VII | állandó maradt a kapitány és legénység nagy örömére. Cabidoulin
13 VII | úgy lehetett járni, hogy a legénység köteleket feszített ki s
14 VII | vége lenne mindennek.~A legénység nagyot kaczagott ezen a
15 VII | mérföldnyinél messzebb, s a legénység fütyörészve, vígan végezte
16 VII | E pillanatban az egész legénység, mint egyetlen ember fölordított:~-
17 VIII| nyelte volna el őket.~A legénység nagyon bosszankodott, de
18 VIII| tenger erősen hullámzott. A legénység leeresztette a horgonyt
19 VIII| is megtámadták. Ezért a legénység, ha fáért ment az erdőbe,
20 IX | majd végleg határozunk.~A legénység, mikor megtudta Bourcart
21 IX | hogy higyjen-e, vagy sem, a legénység kilencz-tizede pedig föltétlenül
22 X | sem semmi más kikötőt!~A legénység csüggedten oszlott szét
23 XI | csónakkal s a két ellenséges legénység dühösen nézett farkasszemet
24 XI | fontos ágyúját s kiosztotta a legénység közt a puskákat.~De az éjszaka
25 XI | medve bőrére.~Mialatt a legénység dolgozott, a tisztek tanácskoztak.
26 XI | a hullámvölgybe, hogy a legénység azt hitte, minden árbocza
27 XI | lehet, hogy vihart érünk.~A legénység fölszaladt a kötél-létrákon,
28 XI | kiáltott föl Allotte hadnagy.~A legénység dühösen fölordított:~- Hadd
29 XI | eltűnt!~Bourcart kapitány, a legénység, a tisztek eliszonyodva
30 XI | kiáltotta harsányan.~A legénység rögtön a csónakokhoz rohant,
31 XII | hogy a két nap alatt, míg a legénység a bálna földarabolásán és
32 XII | vízre bocsátja s az összes legénység teljes erejéből evezve kötelekkel
33 XII | Mindent elrendeztek addig s a legénység szívdobogva, reménykedve
34 XII | De ez volt minden! A legénység kétségbeesett erőfeszítéssel
35 XII | kapitány parancsára tehát a legénység rögtön hozzáfogott a hajóteher
36 XII | mondta Coquebert hadnagy.~A legénység is abbahagyta a munkát és
37 XII | puskákkal lövöldöztetett, a legénység pedig folyton kiabált, hogy
38 XII | s ott vendégelte meg, a legénység jóltartását pedig a szakácsra
39 XIII| dolog érthetetlen volt!~A legénység összebújt a főárbocz körül
40 XIII| Csöndes-tenger fenekére!~A legénység némán nézett össze. Halotti
41 XIII| Elhallgatsz-e, vén gazember?!...~A legénység azonban morogva állta útját
42 XIII| annyira meglepte őket a legénység magatartása. Pár pillanat
43 XIII| csónakokhoz közeledik.~A legénység megdöbbent egy pillanatra
44 XIII| vele a hajó-fenékre!...~A legénység morogni kezdett, Cabidoulin
45 XIII| Igazat mondott! - kiabált a legénység összevissza.~És mintha csak
46 XIV | megállapítani a hajó irányát. A legénység eszét vesztette félelmében,
47 XIV | fölfordította az embereket. A legénység kénytelen volt lehasalni
48 XIV | tele beszélte a babonás legénység fejét!~Az éjszaka egyformán
49 XIV | melyről Cabidoulin mester s a legénység álmodozott?...~De a sűrű
50 XV | fagypont alatt, - de azért a legénység is, a tisztek is kiszálltak
51 XV | a két hadnagy, utánuk a legénység, mely fölváltva húzta a
52 XV | lövöldöztetni kezdett, míg a legénység egy része odarohant a jégmező
53 XV | Cabidoulin János Mária és a legénység nagy része meg volt győződve,
|