Fejezet
1 I | Nos, Bourcart kapitány, hát nem ma indulunk?...~- Nem,
2 I | legszebb czethalakat!~- Hát még mindig nem találta meg
3 I | fekszik a hajófenékben...~- Hát embere hány van?~- Harminczketten
4 I | kiáltott föl Brunel úr: - hát neki merne vágni a tengernek
5 I | megtalálom-e hamarjában?~- Hát Sinoquet, a régi hajó orvosa,
6 I | Bourcart kapitány. - Csak hát Sinoquet orvos nem tengerésznek
7 I | csúzom, vagy köszvényem.~- Hát a kádár, Brulard-apó? -
8 I | szólt a kapitány. - Így hát, ha csakugyan összekerülünk,
9 I | meggyógyítottam...~- Ő is beteg?... Hát kolera pusztít ezek közt
10 I | kapitány: - Isten ments!~- Hát ha elmennénk hozzá? - tanácsolta
11 I | kötekedve kiáltott föl:~- Ejhaj! Hát a Saint-Enoch még mindig
12 I | Itt van...~- Nini!... hát ön az, Filhiol orvos úr?~-
13 I | vágott közbe a kapitány: - hát itt akar megpenészedni a
14 I | temetkezni.~- Ne tréfáljon hát, Cabidoulin mester! - szólt
15 I | Filhiol orvos nevetve.~- Hát aztán mért nem?~- Mert olyan
16 II | volt hozzá:~- No, öreg, hát itt vagy?~- Itt ám, - felelte
17 II | évődött Ollive mester: - hát megint csak kedved kerekedett
18 II | kérdezte a kádár daczosan.~- Hát csak azért, - felelte a
19 II | Bourcart kapitány. - De hát mi nem félünk a holnaptól,
20 III | czetek éjszak felé szöknek, hát utánuk megyünk, ha kell,
21 IV | gyomrát, hogy mi van benne. Hát biz ott elég hely lett volna
22 IV | kérdezte az orvos álmélkodva. - Hát ugyan mit akar vele?~- Hasznát
23 IV | magos kedvében.~- No öreg, hát észre tértél? - kérdezte
24 IV | vitorlamester nevetve. - Hát már nem hiszed, hogy pórul
25 IV | már elpusztul az ember, hát inkább jó kedvűen, mint
26 IV | bálnákat az orrunk előtt.~- Hát pedig az is megtörténhetik,
27 IV | való? - felelte a kádár: - hát arra való, hogy ne nagyon
28 IV | hetven-nyolczvan centiméter lehet!~- De hát a ki látta? - szólt a kádár.~-
29 IV | kérdezte Bourcart kapitány. - Hát ki látta?... és mit látott?~-
30 V | rakományomat?~- Hol?... Hát Vancouverben!~- Vancouverben?~-
31 VI | hordókat kell kirakni.~- Hát a halcsont?~- Eladtam azt
32 VI | fenyőkkel s cziprusokkal. Itt hát könnyű volt tüzelőfát szerezni
33 VI | megrakodott halzsírral.~- Hát a többi hajók - kérdezte
34 VI | most Bourcart kapitány; - hát a Repton?... Több szerencsével
35 VII | mondta neki gúnyosan: - hát kimásztunk ebből a viharból
36 VII | el Cabidoulin mester, - hát azt akarja, hogy...~- Úgy
37 VIII| fejcsóválva dörmögte:~- Hát csakugyan rosszra fordul
38 VIII| kiáltott föl:~- Nini!... Hát ez is itt van!?~- Kicsoda? -
39 IX | felé nem biztos ilyenkor.~- Hát jobb szeretnél itt telelni
40 IX | bujkál közelünkben.~- No hát majd a szeme közé nézünk! -
41 X | szólt Heurtaux kapitány.~- Hát nem is visszük haza? - kérdezte
42 XIII| meg a zátonyról!~- Akkor hát miért ragaszkodnak hozzá? -
43 XIII| Bourcart kapitány.~- Mondja meg hát, uram, - fordult Filhiol
44 XIII| előtt elmúlt... E szerint hát...~- E szerint hát, - szólt
45 XIII| szerint hát...~- E szerint hát, - szólt Kardec, a szigonyos: -
46 XIII| hang, a kádár hangja.~- Ah, hát te hiszed, hogy megszabadulunk
47 XIV | lokomotívoknak sincs!... Milyen lehet hát egy négy-ötszáz láb hosszú
48 XIV | ihatjuk meg soha!~- Hol van hát az a szörnyeteg? - kiáltott
49 XV | tüzelő fát?...~Nem tehettek hát egyebet, minthogy megvárják,
50 XV | Bourcart kapitány.~- E szerint hát nem tartozunk egymásnak
51 XV | A hogy gondolja!~- No hát, jó napot!~- Jó napot!~Ez
|