Fejezet

 1 I   |      kapitány... De bizonyos, hogy nagyon sürgős és fontos beszédje
 2 I   |            elindultam ön után...~- Nagyon derék, Heurtaux... akkor
 3 I   |         tudakozódtam ön felől...~- Nagyon helyesen tette, fiatal barátom! -
 4 I   |            habozva, - a mi életünk nagyon sanyarú, tele fáradsággal,
 5 I   |         ráadásul a mi útjaink néha nagyon bizonytalanok és hosszúak...
 6 II  |       rossz vége lesz?~- Még pedig nagyon rossz vége! - felelte a
 7 II  |           Bourcart kapitány, mivel nagyon sietett és semmi újságot
 8 II  |         napra Fokvárosban, de most nagyon sietett, s mivel különben
 9 III |         baj csak az, hogy a czetek nagyon szétszórtan élnek és fölötte
10 III |        legénysége megszökik, mivel nagyon drágán megfizetik a munkást: -
11 III |         Ollive mester?~- Azt, hogy nagyon jól van! S ha a czetek éjszak
12 III |         felé.~Új-Zeeland környékén nagyon sok a bálna, s mivel a bálna
13 IV  |            hogy pórul járunk?~- De nagyon is hiszem! - felelte a kádár
14 IV  |             hát arra való, hogy ne nagyon ijedjenek meg, ha találkozunk
15 V   |    megkezdi a vadászatot. Egyúttal nagyon szigorúan lelkére kötötte
16 V   |          Azért, mert az anya-bálna nagyon dühös állat. Jaj a szigonyosnak,
17 V   | kikötőjében, Victoriában. Ott most nagyon keresik a halzsírt, s jó
18 VI  |          és hermelinek is, de ezek nagyon vigyáztak magukra és gyorsan
19 VI  |         észre ön is, hogy a bálnák nagyon nyugtalanok voltak a Margit-öbölben,
20 VII |            maradunk se bánom, mert nagyon megszerettem a Saint-Enochot.~
21 VII |        hogy a heves nyugati szelek nagyon fölkorbácsolják a tengert
22 VII |          kádár bölcsen. - Most még nagyon is messzire vagyunk hazulról!~-
23 VIII|         volna el őket.~A legénység nagyon bosszankodott, de bosszankodtak
24 IX  |            az oroszok birtoka. Nem nagyon népes, minden négyzet km-re
25 IX  |      emberek voltak, pofacsontjaik nagyon kiállók, az orruk tömpe
26 X   |           Bourcart kapitány, a kit nagyon bántott, hogy csak harmadrészben
27 X   |      ujjongva.~- Sőt, úgy látszik, nagyon is fürge! - jegyezte meg
28 XI  |            mester Cabidoulinnel.~- Nagyon áll, - felelte a kádár: -
29 XII |     hallgatózott. A kiabálás, mely nagyon messziről hangzott, ismétlődött...
30 XIII|          munkája volt-e mind ez?~- Nagyon valószínű, hogy az volt! -
31 XIV |          jégsarki zátonnyal!...~Ez nagyon is érthető és valószínű
32 XIV |          tőlük, s a tenger itt már nagyon háborgott, úgy hogy a hullámok
33 XV  |           s mivel a csikorgó hideg nagyon elővette őket, Bourcart
34 XV  |        kapitánya Morris volt, a ki nagyon szívesen fogadta a szerencsétleneket.