Fejezet
1 I | kiáltott föl Brunel úr: - hát neki merne vágni a tengernek
2 I | orvos nélkül?~- Orvos nélkül neki, - felelte Bourcart kapitány
3 I | tengeri levegő megártott neki.~- Dehogy az, dehogy az! -
4 I | kérdezte Brunel úr: - mi baja neki, hogy nem mehet önnel?~-
5 I | arcza legott megtetszett neki. Megtudta, hogy Filhiol
6 I | orvos: - húzza föl és vágjon neki a tengernek!~Cabidoulin
7 III | jókedvűen, reménykedve vágott neki. A kezdet eredményeivel
8 IV | kapitány rögtön ajándékozott neki egy tarka inget, a melyet
9 IV | hozzá, kötelet hajíthat le neki, a melyen fölhúzhatják.~
10 IV | mentő-öveket dobáltak le neki; de mivel szél alatt esett
11 IV | s kérdéses volt, hogy ha neki duzzadnak, a hirtelen lökés
12 IV | nyögve, recsegve lódult neki abban az irányban, a merre
13 IV | mentő-övbe.~Rögtön lehajították neki a kötelet; Gastinet elkapta
14 IV | legénységnek több esze van, mint neki, s azért csak nevet a meséin.~-
15 V | szekercze-csapás véget vetett neki: - fél óra múlva a zsákmány
16 V | Vancouverben s aztán rögtön neki indul a Csöndes-tenger éjszakkeleti
17 V | lándzsákkal, szigonyokkal: a neki vadult állatot mi sem tartóztathatta
18 V | csónak. Segíteni akartak neki a mentés munkájában, de
19 VI | vörösbőrűek nem igen tetszettek neki. Az odavaló fajta valóban
20 VII | lehetne kora tavasszal újra neki vágni a Csöndes-tengernek.~-
21 VII | kádárral.~- No, öreg, - mondta neki gúnyosan: - hát kimásztunk
22 VIII| kapitányhoz és mondja meg neki, hogy jöjjön el értünk.
23 VIII| volna ily sokáig. És aztán, neki legalább, úgy rémlett, hogy
24 X | úgy látszott, hogy minden neki ad igazat. A bálnák helyett
25 X | francziák teljes erejükből neki feküdtek az evezőknek s
26 XI | Saint-Enoch szívesen elégtételt ad neki.~Mind a mellett, miután
27 XI | füttyentett... Úgy tetszett neki, hogy nyugat felől szokatlan
28 XII | nem oly nagy út, hogy neki ne vághatnának!~Bourcart
29 XIII| Istenkísértés lett volna csónakon neki vágni az óczeánnak!~Végre,
30 XIII| kapitány azonban nem is felelt neki, hanem Ollive mesterhez
31 XIV | Ollive mester azt mondta neki, hogy elvesztette a pint
32 XIV | siklott s aztán összetöredezve neki vágódott a zátony jéghegyeinek.~ ~
|