Fejezet

 1 I   |     emelkedett egyre följebb, míg végre most, már vagy tíz év óta,
 2 I   |      mintha fáznék a dologtól. De végre úgy látszott, hogy minden
 3 I   |  addig-addig járom a tengert, míg végre is bele fulladok! Tudom,
 4 III |        fölfordították a csónakot. Végre magasra tartotta fejét és
 5 IV  |       szalamanderhez hasonlított.~Végre 1875-ben, húsz mérföldnyire
 6 V   |     vissza a hajóra.~Május 7-ikén végre odaértek a Margit-öböl torkolata
 7 V   | ki-kirándult vadászni a partokra.~Végre, három napi keresgélés után,
 8 VII |         ki s azokba kapaszkodtak.~Végre, az augusztus 10-ikéről
 9 VII |         hadnagy is kérni kezdték, végre beleegyezett, hogy két csónakot
10 VIII|    harminczhat napi hajózás után, végre elért a rég óhajtott szibíriai
11 VIII|           akarta hagyni a bálnát.~Végre a hullámzás alább hagyott,
12 X   |          pillantásokat váltottak.~Végre, október 20-ikán, úgy látszott,
13 XII |    Saint-Enoch meg sem mozdult...~Végre, valamivel hét óra előtt,
14 XII |  tanácstalanul nézett tisztjeire. Végre Heurtaux kapitány megszólalt.~-
15 XIII|          neki vágni az óczeánnak!~Végre, hosszas csönd után, Filhiol
16 XIV | hófergeteget zúdított a hajóra... Végre, este hét óra tájban, a
17 XV  |    mihelyt valaki üldözni akarta.~Végre, október 28-ikán, készen
18 XV  |              Megpihenünk! - szólt végre Bourcart kapitány.~Fölütötték