Fejezet

 1 I   |   rostokolunk.~- Ej, ej! Ez már csakugyan kellemetlen.~- Bizony az! -
 2 I   |         kapitány. - Így hát, ha csakugyan összekerülünk, kölcsönösen
 3 II  |    fogunk elszalasztani.~S hogy csakugyan el ne szalasszanak egyet
 4 IV  |      Bourcart kapitány: - aztán csakugyan hiszi, hogy van ilyen szörnyeteg?~-
 5 IV  |     kételkedett, hogy ez a hajó csakugyan angol hajó!~ ~
 6 V   |        ez idő alatt a legénység csakugyan el is ejtett néhány bálnát,
 7 VIII|     fejcsóválva dörmögte:~- Hát csakugyan rosszra fordul a dolog?~
 8 IX  |     mihamar tettek váltják föl.~Csakugyan: a Repton félig részeg hajóácsa
 9 IX  |       föltétlenül elhitte, hogy csakugyan a tengeri kígyó úszkál az
10 X   |       fordította az orrát.~- Ha csakugyan bálna és alszik, - mondta
11 X   |        Allotte hadnagy bámulva.~Csakugyan az volt!... És Heurtaux
12 XI  |   francziák.~Úgy látszott, hogy csakugyan nincs más mód, mint erőszakkal
13 XI  |        mindenki hallgatózott... Csakugyan hallani lehetett a víz locsogását...
14 XI  |        kötél-létrákon, s a szél csakugyan föl is támadt, még pedig
15 XI  | messzelátóján a hajót.~A Repton csakugyan vitorláit bontogatta: csak
16 XIV |     szörnyeteg... feltéve, hogy csakugyan szörnyeteg ragadta meg...
17 XV  |       Cabidoulin János Máriának csakugyan ez volt az utolsó útja.~~-&-~