Fejezet
1 I | elutazás.~- Nos, Bourcart kapitány, hát nem ma indulunk?...~-
2 I | bólintott rá Bourcart kapitány bosszúsan. - A Saint-Enochnak
3 I | kádár! - felelte Bourcart kapitány élénken. - Kádár nélkül
4 I | nem követelné.~- De ugyan, kapitány! - kiáltott föl Brunel úr: -
5 I | neki, - felelte Bourcart kapitány komoly meggyőződéssel: -
6 I | van! - erősítette Bourcart kapitány komolyan: - sőt orvos nélkül
7 I | megkívánja! - dörmögött Bourcart kapitány, és bosszúsan vállat vont. -
8 I | Ez a párbeszéd Bourcart kapitány és Brunel úr közt folyt
9 I | jó ismerős volt. Bourcart kapitány, javakorbeli, vagy ötven
10 I | felé, s e közben Bourcart kapitány irigyen, sóvárogva nézte
11 I | békételenkedett Bourcart kapitány. - Csak hát Sinoquet orvos
12 I | én! - viszonzá Bourcart kapitány bosszúsan. - Megbénult a
13 I | sínylődik!~Mielőtt Bourcart kapitány tiltakozhatott volna e sértő
14 I | Lehet, hogy jó szél, kapitány, - felelte Heurtaux: - mert
15 I | Bourcart hirtelen.~- Nem tudom, kapitány... De bizonyos, hogy nagyon
16 I | Csak menjen, kedves kapitány, - felelte a révkalauz: -
17 I | orvos, vagy kádár!~A két kapitány elbúcsúzott a révkalauztól,
18 I | visszament a hajóra. Bourcart kapitány lement szobájába, mely a
19 I | uram! - sóhajtott Bourcart kapitány.~- Az én nevem Filhiol,
20 I | Sinoquet orvosnak.~Bourcart kapitány élesen megnézte a fiatal
21 I | fiatal barátom! - szólt a kapitány. - Így hát, ha csakugyan
22 I | ön a tengeren?~- Keveset, kapitány... Néhányszor átkeltem a
23 I | Hanem, - folytatta Bourcart kapitány habozva, - a mi életünk
24 I | haza?~- A mikor, akkor, kapitány, - felelte a fiatal orvos: -
25 I | indulhatnánk, - felelte a kapitány, - s ha a kádáromnak is
26 I | tette hozzá élénken a kapitány.~- Azt hiszem, uram, - felelte
27 I | kiáltott föl Bourcart kapitány örömmel.~S már-már áradozva
28 I | hökkent vissza Bourcart kapitány. - Cabidoulin János Mária,
29 I | Mária! - ismételte Bourcart kapitány csüggedten. - S honnan ismeri
30 I | tűnődött magában Bourcart kapitány. - De ha ön is úgy ismerné
31 I | nem hiszem, hogy akadna kapitány, a ki föl merné venni a
32 I | vele...~- De ha nincs más, kapitány?...~- Igaz... Ha ló nincs,
33 I | Cabidoulin! - ismételte Bourcart kapitány: - Isten ments!~- Hát ha
34 I | tanácsolta az orvos.~A kapitány habozva, tűnődve járt föl
35 I | mester, - felelte Bourcart kapitány.~- És nincs orvosa?~- Hogyne
36 I | öreg, - szólt most Bourcart kapitány. - Vagy nem csábító-e, derék
37 I | No, ezt ugyan nem vártam, kapitány! - felelte a kádár, fejét
38 I | mester, - vágott közbe a kapitány: - hát itt akar megpenészedni
39 I | felelt:~- Hallgasson rám, kapitány s ön is, orvos úr... Van
40 I | az? - kérdezte Bourcart kapitány.~- Az, hogy addig-addig
41 I | hökkent meg Bourcart kapitány.~- Pedig úgy van, a hogy
42 I | mester! - szólt Bourcart kapitány.~- Nem is tréfálok én!...
43 I | mellett, midőn Bourcart kapitány egyre sürgősebben unszolta,
44 I | már teljes volt Bourcart kapitány legénysége.~ ~
45 II | sötét föllegeket.~Bourcart kapitány hajója hatodfélszáz tonnát
46 II | oldalpárkányához, a két kapitány és a két hadnagy számára;
47 II | parancsnok, Heurtaux második kapitány, Coquebert az első, Allotte
48 II | szél! - mondta Bourcart kapitány kezét dörzsölve Filhiol
49 II | jót ígér!~- Hála Istennek, kapitány, - felelte az orvos: - de
50 II | minden esetre jó előjel, kapitány... De vajjon nem késtünk-e
51 II | szalasszanak egyet se, Bourcart kapitány mindjárt a második héten
52 II | La Manche-csatornából s a kapitány nyugat felé fordította a
53 II | pontja, a melyet Bourcart kapitány és Filhiol orvos vágyódva
54 II | viszontlátásra! - kiáltott föl a kapitány.~- A viszontlátásra! - ismételte
55 II | kiáltott föl Bourcart kapitány elégedetten: - csak így
56 II | meg Heurtaux, a második kapitány.~- Oh, nem csak én miattam! -
57 II | mindegy, - felelte Bourcart kapitány: - a fő az, hogy itt van
58 II | hagyta helyben Bourcart kapitány. - De hát mi nem félünk
59 II | meggyőződéssel beszélt a kapitány.~Az utazás kedvező és kellemes
60 II | utat választotta Bourcart kapitány is; s mihelyt túl volt a
61 II | hajóval is; de Bourcart kapitány, mivel nagyon sietett és
62 II | Jó-reménység-fokon túl.~- Vigye a patvar, kapitány! - dörmögött néha Cabidoulin
63 II | majd lesz! - biztatta őt a kapitány.~- Máskor tizével-húszával
64 II | Jó-reménység-fokhoz. Bourcart kapitány máskor mindig meg szokott
65 II | ringott a vízen és Heurtaux kapitány meg Allotte hadnagy csónakra
66 III | kedvez, - magyarázta Bourcart kapitány Filhiol orvosnak, - pár
67 III | a kikötőbe! - nevetett a kapitány.~- S most egyelőre nem pihenünk
68 III | fönnhatósága alatt.~Bourcart kapitány pótolta a hiányt, a mi hajója
69 III | a munkást: - de Bourcart kapitány jól ismerte az embereit
70 III | kitisztították, fölsikálták, Bourcart kapitány fölhúzatta a vasmacskákat
71 III | Alig hiszem, - felelte a kapitány. - A bálnák ilyenkor már
72 III | vetélykednek? - nevetett Bourcart kapitány. - Csak aztán el ne ragadtassák
73 III | Tehát ismétlem, - mondta a kapitány: - előbb itt próbálunk szerencsét,
74 III | Ollive mester, - szólt a kapitány, megveregetve a marczona
75 III | legokosabb, - hagyta helyben a kapitány: - csak hadd beszéljen,
76 III | mérföldnyire a hajótól.~Bourcart kapitány azonnal keresztbe feszíttette
77 III | Saint-Enoch födélzetén Bourcart kapitány s a legénység lázas izgatottsággal
78 III | vonszolja az üldöző csónakot, a kapitány lassankint az üldözők után
79 III | hozzá is kötöztek. Bourcart kapitány s a legénység ujjongó szerencsekívánatokkal
80 III | dörzsölte a kezét Bourcart kapitány: - még egy tuczat ilyen
81 III | Majd holnap! - mondta a kapitány. - Ma már oly késő van,
82 III | szűrve a hordókba, Bourcart kapitány megkérdezte a kádárt, hogy
83 III | csalatkozott-e számításában.~- Nem, kapitány, - felelte Cabidoulin mester -
84 III | mint hittük! - szólt a kapitány elégedetten. - Ez jó jel
85 III | hét alatt, mit Bourcart kapitány ezen a vidéken töltött,
86 III | el. Kettőt maga Bourcart kapitány fogott, Heurtaux, a második
87 III | fogott, Heurtaux, a második kapitány ugyanannyit, Coquebert hadnagy
88 III | kellett néznie, s Bourcart kapitány elhatározta, hogy az Island-öbölbe
89 III | Új-Zeelandból. Miután Bourcart kapitány megtudakolta, hol kaphatna
90 III | szüksége volt, Bourcart kapitány nem is időzött tovább az
91 III | mérföldnyi út volt, de a kapitány jókedvűen, reménykedve vágott
92 III | felelt:~- A kezdet az semmi, kapitány!... Végén csattan az ostor...~-
93 III | van! - viszonzá Bourcart kapitány: - várjuk meg tehát a végét,
94 IV | a hosszú útra s Bourcart kapitány elhatározta, hogy meg sem
95 IV | Csöndes-óczeán, - magyarázta Bourcart kapitány Filhiol orvosnak: - itt
96 IV | Tévedés! - mondta Bourcart kapitány: - ez a tenger sokkal mélyebb,
97 IV | sem viselt ruhát. Bourcart kapitány rögtön ajándékozott neki
98 IV | is, a melyekért Bourcart kapitány mindenféle ócska holmival
99 IV | alig lengedezett, Bourcart kapitány mégis meg akarta kísérteni
100 IV | bálnákat, - magyarázta Bourcart kapitány Filhiol orvosnak, - s nem
101 IV | következő pillanatban Bourcart kapitány már maga ugrott a kormányhoz,
102 IV | őket.~E közben Bourcart kapitány már lassan fordította a
103 IV | el. Heurtaux, a második kapitány és Allotte hadnagy ugyanis
104 IV | orvos! - szólt Bourcart kapitány.~- Micsoda? Nem dobja vissza
105 IV | meg is főzik...~- Ej, ej kapitány! - kötekedett az orvos: -
106 IV | április 27-dikén, Bourcart kapitány, a többi tisztek, Filhiol
107 IV | és beszélgettek.~Heurtaux kapitány, nyilván ugratni óhajtván
108 IV | hordó még nem kétezer hordó, kapitány, - felelte a kádár, fejét
109 IV | kérdezte most Bourcart kapitány: - aztán csakugyan hiszi,
110 IV | feddette őt Bourcart kapitány. - Mire való ilyesmivel
111 IV | mester, - szólt most Bourcart kapitány: - talán csak nem beszél
112 IV | Látta? - kérdezte Bourcart kapitány. - Hát ki látta?... és mit
113 IV | él! - kaczagott Bourcart kapitány.~- Természetesen! - felelte
114 IV | busaszökető.~Schielderup kapitány 1849-ben az Osterssen-sziget
115 IV | becsülték.~1862-ben, Bouyer kapitány, az Alecton parancsnoka...~-
116 IV | czetvadász-hajó, - mondta Bourcart kapitány, mikor a messzelátóval jól
117 IV | meglehet, - felelte Heurtaux kapitány: - csak azt szeretném tudni,
118 V | szárnyasok vannak. Heurtaux kapitány, a ki szenvedélyes vadász
119 V | homokzátonyok közt, Heurtaux kapitány, a két hadnaggyal együtt,
120 V | Késő este lévén, Bourcart kapitány azt határozta, hogy holnap
121 V | reggel hét órakor Bourcart kapitány, Allotte és Coquebert hadnagyok,
122 V | meg Heurtaux, a második kapitány, beszálltak a négy csónakba
123 V | kapott a vadászatra, Bourcart kapitány csónakjában ült.~Fél mérföldnyire
124 V | volna ejteni, de Bourcart kapitány óvatosságból megtiltotta
125 V | Tizenegy óra tájban Heurtaux kapitány csónakjából ráröpült a második
126 V | velük vesződni.~Bourcart kapitány megengedte s a spanyol elégedetten
127 V | vadászat? - kérdezte Bourcart kapitány.~- Bizony nem mondhatnám, -
128 V | Havrebe, - felelte Bourcart kapitány: - ott eladom a halzsírt,
129 V | időpazarlás, - mondta az amerikai kapitány. - A halzsírt eladhatná
130 V | ám, - tűnődött Bourcart kapitány: - de hol adjam el a rakományomat?~-
131 V | kiáltott föl Bourcart kapitány: - s köszönöm önnek, uram,
132 V | alatt oda érhet.~Az amerikai kapitány gondolata tehát igen jó
133 V | törődtek ám vele.~Bourcart kapitány tehát elhatározta, hogy
134 V | történt. Heurtaux, a második kapitány és Coquebert hadnagy kieveztek
135 V | kiáltott föl Heurtaux kapitány és rohant a csónakok felé.~
136 V | elbeszélték, hogy jártak, Bourcart kapitány megdicsérte őket, hogy segítségére
137 VI | tovább tartott, mint Bourcart kapitány számította. Victoria kikötőjében
138 VI | két kézzel kapott Bourcart kapitány ajánlatán s oly drágán vette
139 VI | adtak volna érte.~Bourcart kapitány elégedetten ment vissza
140 VI | hordókat, melyeket Bourcart kapitány az új czetvadászatra vásárolt.~
141 VI | igazán szerencsés ember, kapitány! - mondta egy este Filhiol
142 VI | semmi! - felelte Bourcart kapitány. - Hanem ha beválik az,
143 VI | Isten! - felelte Heurtaux kapitány s erre mindnyájan koczintottak.~
144 VI | is volt bőven és Heurtaux kapitány és Allotte hadnagy több
145 VI | melynek indulását Bourcart kapitány július 19-dikére tűzte ki.~
146 VI | Irwing parancsnoka, Forth kapitány azonnal meglátogatta a Saint-Enoch
147 VI | viszontagságokról és Bourcart kapitány azt is megkérdezte az amerikaiaktól,
148 VI | mondhatnám, - felelte Forth kapitány, - sőt a bálnák úgy megfogytak
149 VI | jegyezte meg Heurtaux kapitány, - mert ilyenkor már a fiók-bálnák
150 VI | szerencsésebb volt, Bourcart kapitány, mert már Új-Zeeland körül
151 VI | sincs róla! - viszonzá Forth kapitány. - Mikor én elindultam,
152 VI | szólt meglepetve Forth kapitány - önök tehát új vadászatra
153 VI | is? - kérdezte Bourcart kapitány.~- Én már elkéstem, - felelte
154 VI | elkéstem, - felelte Forth kapitány. - Három-négy hét előtt
155 VI | sajnáljuk, - mondta Bourcart kapitány. - És most csak még egyet
156 VI | Különös! - tűnődött Heurtaux kapitány, - de mi lehetett az oka?~-
157 VI | tengeri szörnyeteg...~- Ugyan kapitány! - nevetett Coquebert hadnagy: -
158 VI | akár más, - felelte Forth kapitány, - az bizonyos, hogy a bálnák
159 VI | felejtsem, - szólt most Bourcart kapitány; - hát a Repton?... Több
160 VI | vele! - mondta Heurtaux kapitány.~E közben éjszaka lett és
161 VI | közben éjszaka lett és Forth kapitány visszament hajójára. Másnap
162 VII | út van, melyet Bourcart kapitány öt hét alatt könnyen megtehet,
163 VII | a szél állandó maradt a kapitány és legénység nagy örömére.
164 VII | mondta egyszer Bourcart kapitány Filhiol orvosnak, a mint
165 VII | bálna-tejből? - nevetett Bourcart kapitány.~- Úgy van, a bálna-tejből,
166 VII | tette! - hahotázott Bourcart kapitány. - De, hogy ott folytassuk,
167 VII | javában működött. Bourcart kapitány lehetőleg távol maradt a
168 VII | tartottak, úgy hogy Bourcart kapitány remélte, hogy két hét múlva
169 VII | áramlathoz, hogy Bourcart kapitány aggódni kezdett. Ha nem
170 VII | tűnődött magában Bourcart kapitány, - s igaza lenne annak a
171 VII | is megfordult, Bourcart kapitány elfeledte minden aggodalmát,
172 VII | hazulról!~- Ha én lennék a kapitány, - felelte a vitorlamester, -
173 VII | hajó-hídon, midőn Heurtaux kapitány hirtelen fölkiáltott:~-
174 VII | mi az? - szólt Bourcart kapitány, odanyújtva a messzelátóját.~
175 VII | zátonya, - felelte Bourcart kapitány. - Ezt bizonyosan tudom.~-
176 VII | levenni róla a szemét.~- Kapitány, - szólt most Allotte hadnagy, -
177 VII | üldözze a szörnyeteget... A kapitány habozott... De, midőn Heurtaux
178 VII | habozott... De, midőn Heurtaux kapitány és Coquebert hadnagy is
179 VII | hadnagy, a másikba Heurtaux kapitány ült. Rajtuk kívül négy-négy
180 VII | intette őket Bourcart kapitány.~Aztán a két csónak elindult
181 VIII| bosszankodtak a tisztek is. Bourcart kapitány, a ki járatos volt ezekben
182 VIII| augusztus 29-dikén értek oda s a kapitány a Finisto-öbölben akart
183 VIII| Kicsoda? - kérdezte Heurtaux kapitány.~- A Repton!~Valóban az
184 VIII| lehetett, - mondta Bourcart kapitány. - Látszik rajta, hogy majdnem
185 VIII| volna, - mondta Heurtaux kapitány - kárpótolhatnók magunkat
186 VIII| ejthetett rajta.~Bourcart kapitány azonban még nem vesztette
187 VIII| délután, a mikor Heurtaux kapitány és Allotte hadnagy czirkáltak
188 VIII| bálnákat s ezért Heurtaux kapitány kiadta a parancsot, hogy
189 VIII| pokróczokkal, de Heurtaux kapitány elővigyázatból lándzsával
190 VIII| fölbukott, már Heurtaux kapitány csónakja is odaért: a szigonyos
191 VIII| elment a hajóért, Heurtaux kapitány pedig ott maradt az elejtett
192 VIII| ért, - felelte Heurtaux kapitány. - Csak az a bosszantó,
193 VIII| tudott rá felelni... Heurtaux kapitány attól tartott, hogy valami
194 VIII| erőszakos volt, hogy Heurtaux kapitány már-már ott akarta hagyni
195 VIII| nélkül telt el.~De Heurtaux kapitány nem bírta kiverni fejéből
196 VIII| hiszem, - szólt Heurtaux kapitány szeptember 30-ikán, - hogy
197 IX | fölfedezéseik emlékét.~Bourcart kapitány csak addig akart Pietropavlovszkban
198 IX | kikötőjében? - kérdezte Heurtaux kapitány.~- Azt még magam sem tudom...
199 IX | erre is, - felelte Bourcart kapitány: - de egyelőre csak menjünk
200 IX | mikor megtudta Bourcart kapitány terveit, rögtön bele nyugodott,
201 IX | el a kikötőben. Bourcart kapitány aggodalmasan hallgatta a
202 IX | Filhiol orvos, Heurtaux kapitány, a parancsnok és Ollive
203 IX | mindegy, - mondta Heurtaux kapitány vállat vonva: - akár igazán
204 IX | róla! - felelte Bourcart kapitány: - sőt holnapután okvetlenül
205 X | busaszöketőknek sem, és Bourcart kapitány, a kit nagyon bántott, hogy
206 X | feneke? - mondta Heurtaux kapitány. - Úgy látszik, nem mozdul.~-
207 X | tette hozzá Bourcart kapitány elgondolkozva, - hisz annyi
208 X | felelte a parancsnok.~Heurtaux kapitány s a két hadnagy csónakját
209 X | alszik, - mondta Heurtaux kapitány, - akkor könnyen elbánunk
210 X | volt szükség, s Heurtaux kapitány, közelebb érve az állathoz,
211 X | találtuk meg! - szólt Heurtaux kapitány.~- Hát nem is visszük haza? -
212 X | parancsolta Heurtaux kapitány.~Bourcart kapitány figyelmesen
213 X | Heurtaux kapitány.~Bourcart kapitány figyelmesen meghallgatta
214 X | figyelmesen meghallgatta Heurtaux kapitány jelentését s aztán megkérdezte:~-
215 X | vagy micsoda?...~Heurtaux kapitány vállat vont és nem felelt.
216 X | körülöttünk!...~Bourcart kapitány csüggedten csóválta a fejét.
217 X | óra tájban, midőn Bourcart kapitány tisztjeivel és az orvossal
218 X | parancsolta Bourcart kapitány.~A három csónak pár perc
219 X | himbálózott a tengeren és Heurtaux kapitány, a két hadnagy, meg a kellő
220 X | jobbról és balról, Heurtaux kapitány pedig szemközt férkőztek
221 X | kiáltott föl Heurtaux kapitány.~A csónakok rögtön üldözőbe
222 X | az volt!... És Heurtaux kapitány, a ki messzelátójával vizsgálta
223 X | kiáltott föl Heurtaux kapitány, - előzzük meg az angolokat!~
224 X | fiúk! - buzdította Heurtaux kapitány a legényeit.~A busaszökető
225 XI | parancsolta Heurtaux kapitány felelet helyett, az elejtett
226 XI | Elébük! - kiáltott föl Stroke kapitány; - nem hagyjuk a bálnát!~
227 XI | matróz övében.~Az angol kapitány habozott egy kicsit, aztán
228 XI | rivallt rájuk Heurtaux kapitány.~Majd, az angolokhoz fordulva,
229 XI | eldönteni a vitát. De Stroke kapitány gondolkozóba esett. Az éjszak-keleti
230 XI | történik. Ezért, midőn Stroke kapitány meglátta a közelgő negyedik
231 XI | vetettek a bálnára.~Bourcart kapitány, midőn hazatérő tisztjeitől
232 XI | meg a támadást, Bourcart kapitány parancsot adott, hogy fogjanak
233 XI | tisztek tanácskoztak. Bourcart kapitány még egyre tartott a támadástól,
234 XI | vereséget! - mondta Heurtaux kapitány.~- Magam sem, - felelte
235 XI | kiáltott föl Bourcart kapitány, fölrohanva a hajóhídra.~-
236 XI | földrengés, - felelte Heurtaux kapitány.~- Gyorsan! gyorsan! - parancsolta
237 XI | parancsolta Bourcart kapitány: - be kell húzni minden
238 XI | igen! - felelte Bourcart kapitány és egyre figyelmesen nézte
239 XI | hanyatlott alá. Bourcart kapitány maga töltötte meg a két
240 XI | fölemelkedett volna.~Bourcart kapitány és társai elszörnyedve kiáltottak
241 XI | örökre eltűnt!~Bourcart kapitány, a legénység, a tisztek
242 XII | Senki sem tudta. Bourcart kapitány meghökkenve, tanácstalanul
243 XII | a födélzetet...~Heurtaux kapitány volt az első, a ki szóhoz
244 XII | zátony, - felelte Bourcart kapitány. - A térképen legalább nincs
245 XII | Meglehet, - felelte Bourcart kapitány elgondolkozva, de hangja
246 XII | tudott rá felelni.~Bourcart kapitány, csupa elővigyázatból, vízre
247 XII | ne vághatnának!~Bourcart kapitány azt is remélte, hogy a tenger-dagály
248 XII | volt a köd, hogy Bourcart kapitány nem merte elküldeni egyik
249 XII | akart szétfoszlani, Bourcart kapitány elhatározta, hogy a mennyire
250 XII | mondja, - felelte Bourcart kapitány is, - mert minden más föltevés
251 XII | forgatta a szemeit.~Bourcart kapitány elhatározta, hogy a nagy
252 XII | mentés munkájára.~Bourcart kapitány utasításai szerint a hadnagy
253 XII | nyúlt föl a vízből.~Bourcart kapitány meglepetve hallotta hadnagya
254 XII | tisztjeire. Végre Heurtaux kapitány megszólalt.~- Próbáljuk
255 XII | matrózzal; most Heurtaux kapitány is lement hozzá, s akkor,
256 XII | fontolóra vévén, Bourcart kapitány úgy okoskodott, hogy talán
257 XII | tükre emelkedik, Bourcart kapitány parancsszavára mind a hat
258 XII | összetörheti a hajót.~Bourcart kapitány parancsára tehát a legénység
259 XII | parancsnokhoz futott...~- Kapitány!... Kapitány! - szólt lelkendezve: -
260 XII | futott...~- Kapitány!... Kapitány! - szólt lelkendezve: -
261 XII | kiáltott rájuk Bourcart kapitány.~A mély csöndben mindenki
262 XII | melynek legénysége, Bourcart kapitány intésére, rögtön hangos
263 XII | erre!... Hejhó!...~Heurtaux kapitány odafutott a hajó orrához
264 XII | reménye nélkül!~Bourcart kapitány megfeledkezvén minden sérelméről,
265 XIII| mily szándékkal, azt King kapitány elhallgatta)... hirtelen
266 XIII| csodálkozom, - tette hozzá King kapitány, - hogy zátony van a tenger
267 XIII| megmagyarázni, - felelte Heurtaux kapitány, - minthogy a tengerfenék
268 XIII| hiszem, - szólt most Bourcart kapitány.~- Mondja meg hát, uram, -
269 XIII| része, - folytatta az angol kapitány, - határozottan állítja,
270 XIII| önével, - mondta Bourcart kapitány. - A kádárom annyit beszélt
271 XIII| beszédbe, mikor Heurtaux kapitány hirtelen fölugrott.~- A
272 XIII| kiáltott rájuk Bourcart kapitány dörgő hangon. - A legelsőt,
273 XIII| tömegre. Tisztjei és King kapitány szintén revolvert fogtak,
274 XIII| pillanatra és megállt. Bourcart kapitány pedig lejött a hajóhídról,
275 XIII| fogcsikorgatva.~- Én!... kapitány?...~Bourcart kapitány azonban
276 XIII| kapitány?...~Bourcart kapitány azonban nem is felelt neki,
277 XIV | lehetett látni, s Bourcart kapitány meg a tisztjei hiába iparkodtak
278 XIV | szörnyeteg? - felelt Bourcart kapitány vállat vonva.~Sem ő, sem
279 XIV | Filhiol orvos, sem Heurtaux kapitány, sem Ollive mester nem akarták
280 XIV | tegyünk? - kérdezte Heurtaux kapitány csüggedten.~- Egyelőre várunk, -
281 XIV | jajdult föl Bourcart kapitány.~Most már oda volt utolsó
282 XIV | óránkint! - mondta Bourcart kapitány Filhiol orvosnak.~- E szerint
283 XIV | Ezt az esetet Bourcart kapitány is ismerte s most, hogy
284 XIV | jegyezte meg Heurtaux kapitány.~- De próbálja csak meg
285 XIV | orvos.~E közben Bourcart kapitány előszedte a térképet, igyekezvén
286 XIV | Éjszaki-Jeges-tengerben voltak!~Heurtaux kapitány megdöbbenve hallgatta a
287 XIV | ezúttal nem esett el. Bourcart kapitány s a többi tisztek is mindnyájan
288 XV | köd eloszlott, Bourcart kapitány meghatározta, hogy a Saint-Enoch
289 XV | elővette őket, Bourcart kapitány megparancsolta, hogy mindnyájan
290 XV | a romladéktól?~Bourcart kapitány nagy nehezen előkereste
291 XV | előkereste a térképet és Heurtaux kapitány segítségével igyekezett
292 XV | bennünket, - mondta. Bourcart kapitány: - és 23-ikán este vetette
293 XV | jelentette ki Bourcart kapitány, - azt hiszem, hogy a Wrangel-föld
294 XV | elkészítéséhez, Bourcart kapitány pedig aggodalmasan nézegette
295 XV | szánkókat, s legvégül a három kapitány.~Minek írjuk le a kis karaván
296 XV | panaszkodott. Mikor Bourcart kapitány jelt adott a megállásra,
297 XV | szólt végre Bourcart kapitány.~Fölütötték a sátrakat,
298 XV | Behring-szorosból. Bourcart kapitány azonnal lövöldöztetni kezdett,
299 XV | Dunedinben.~King, az angol kapitány, így búcsúzott el franczia
300 XV | Worldra, - felelte Bourcart kapitány.~- E szerint hát nem tartozunk
|