Fejezet
1 I | rostokolunk.~- Ej, ej! Ez már csakugyan kellemetlen.~-
2 I | bosszúsan. - A Saint-Enochnak már a múlt hó végén indulnia
3 I | lehessen a déli tengereken... Már most bizonyos, hogy az angolok
4 I | mindig itt vesztegel, noha már ott kellene járnia valahol
5 I | följebb, míg végre most, már vagy tíz év óta, nem csak
6 I | tengereken; de Brunel urat már megviselték a viharok, a
7 I | nedvesség... jele, hogy én már húsz év óta folyton rajta
8 I | elhatározását...~- Oh, ezt már tudom, - viszonzá az orvos
9 I | mert mielőtt ide jöttem, már tudakozódtam ön felől...~-
10 I | hozzá fürkészve: - utazott-e már ön a tengeren?~- Keveset,
11 I | meg se fogom kapni.~- Ez már derék!... Hanem, - folytatta
12 I | mondta élénken, - most már hiszem, hogy ön velünk jön
13 I | csontig megsebezte, de most már semmi baja... Aztán erős,
14 I | mesterségét érti... járt is már czetvadászokkal... csakhogy...
15 I | Tudom, hogy Cabidoulin már elbúcsúzott a tengertől...
16 I | meglátta a kapitányt, a kit már régebbről ismert, mindjárt
17 I | csóválva. - Ön is tudja, hogy már öt év óta nem jártam tengeren...
18 I | jó a legénysége... most már lesz derék orvosa is: de
19 I | szállni. Úgy is megjártam már az egész világot... Láttam
20 I | rozmárokat, bálnákat...~- Ezt már irigylem öntől! - kiáltott
21 I | a szóra és félóra múlva már parolázott a kapitánnyal,
22 I | födélzetére. Most aztán már teljes volt Bourcart kapitány
23 II | czetvadászathoz kell. Noha már több mint tíz esztendeje
24 II | gondoskodott.~A tisztek már mind régóta szolgáltak a
25 II | meséket csak elfelejtetted már? - ingerkedett a vitorlamester
26 II | vajjon nem késtünk-e el már a Csöndes-tengeri czetvadászatról?~-
27 II | van, mint én reám!~- Ez már igaz, - hagyta helyben Allotte
28 II | Azt mondogatta, hogy ő már csak Havre utczáin fog lavírozni,
29 II | kedvencz szavajárása.~- Már most mindegy, - felelte
30 II | eltörik... Hisz önök is tudják már a jó ember litániáját!...
31 II | azzal is dicsekedett, hogy ő már mindent látott és tapasztalt,
32 II | mi vár rá holnap!~- Ez már igaz! - hagyta helyben Bourcart
33 II | hogy február 15-ikén reggel már megpillantották Új-Zeeland
34 III | vett egy angol hajón, mivel már ez is fogytán volt. Aztán
35 III | a vadászatot.~- De hátha már itt annyi zsákmányt ejtünk, -
36 III | kapitány. - A bálnák ilyenkor már szöknek éjszak felé...~-
37 III | Allotte hadnagy is.~- Önök már megint vetélykednek? - nevetett
38 III | legénységet ostoba meséivel: de már úgy megszoktuk, hogy rá
39 III | tájban, mikor a Saint-Enoch már vagy hat mérföldnyire volt
40 III | zsákmányát.~Fél óra múlva már látni lehetett, hogy a bálna
41 III | bukott, pár percz múlva már ismét feljött, annak jeléül,
42 III | Négy óra tájban a hajó már csak puskalövésnyire volt
43 III | bálnától, a melyet öt órára már a hajóhoz vontattak s kötelekkel
44 III | mondta a kapitány. - Ma már oly késő van, hogy nem foghatunk
45 III | tartott hordókba. A tűzet a már kiolvasztott és kipréselt
46 III | Másnap este, mikor a halzsír már mind szépen le volt szűrve
47 III | horgonyt az öbölben, a hol már több czetvadászhajó állt
48 III | Tudván, hogy a bálnák most már elköltöznek ezekből a tengerekből,
49 IV | kilenczszáz mérföldnyire értek már Új-Zeelandtól s körülbelül
50 IV | mérföldnyire a hajó orra előtt. Már majdnem öt óra volt délután
51 IV | óra volt délután s noha már esteledett s a szél is alig
52 IV | ejti az állatot, a melynek már nem igen van ereje másodszor
53 IV | példány is. Mivel az este már leszállt, a vadászatot félbe
54 IV | pillanatban Bourcart kapitány már maga ugrott a kormányhoz,
55 IV | közben Bourcart kapitány már lassan fordította a hajót;
56 IV | menekülő áldozatát: de hiába... már nem érhette utol.~Gastinet
57 IV | számára, bár sok lim-lom volt már benne: egy üres palaczk,
58 IV | Filhiol orvos. - De most már, hogy láttuk, mi van benne,
59 IV | a czápát meg is eszik?~- Már hogy ne ennék meg! Sőt úszóit
60 IV | vitorlamester nevetve. - Hát már nem hiszed, hogy pórul járunk?~-
61 IV | pohár bor nem árt; s ha már elpusztul az ember, hát
62 IV | utazással? A hajófenékben már kilenczszáz hordó halzsírunk
63 IV | régi, mint maga az ember! Már az ókorban is megtaláljuk
64 IV | hajót, a mellyel egyszer már találkoztak, s a mely velük
65 IV | múlva a franczia zászló már ott lengett a Saint-Enoch
66 V | ért a Margit-öbölbe, mert már megkésve indult el úgy Havreból,
67 V | Saint-Enoch fele rakománya már meg volt, könnyen pótolhatta
68 V | s nem egy ember fizetett már életével a szigonyos könnyelműségéért
69 V | hajtó-vadászat után, mikor a matrózok már csüggedni kezdtek, a kis
70 V | egyszerre hátra maradt anyjától: már kimerült és nem bírt oly
71 V | szigony a bálnára, s most már biztos volt a préda!...
72 V | azokat a részeit, a melyekből már nem olvasztják ki a zsírt,
73 V | valószínűleg előbb indult el, s már a lobogót is fölhúzta a
74 V | kettő lent maradt... azok már elvesztek! A bálna e közben
75 V | melyet a tenger-áramlat már vitt kifelé az öbölből,
76 VI | noha Bourcart kapitánynak már akkor sem kellett aggódnia,
77 VI | megkötöttem az alkut! Most már csak a hordókat kell kirakni.~-
78 VI | azután, midőn a Saint-Enoch már eltávozott onnan.~- Nem
79 VI | kapitány, - mert ilyenkor már a fiók-bálnák nem szorulnak
80 VI | Bourcart kapitány, mert már Új-Zeeland körül jól megrakodott
81 VI | Mikor én elindultam, már a többiek is mind készülődtek.~-
82 VI | vadászatra indulnak? És mikor?~- Már holnapután.~- Valóban örülök
83 VI | Bourcart kapitány.~- Én már elkéstem, - felelte Forth
84 VI | innen, két hónap múlva pedig már úgy a Behring-szorosban,
85 VI | nagy tengeri kígyó volt!»~- Már akár ez volt, hadnagy, akár
86 VI | a mikor mi elindultunk, már ő is készülődött az útra.~-
87 VII | hová tölteniök.~- Kár, hogy már július is elmúlt, - mondta
88 VII | vidékein, s október elején már indulnunk kell haza felé.~-
89 VII | tél néha korán kezdődik és már szeptember első heteiben
90 VII | akár így, akár úgy: az idén már nem megyünk haza Európába?~-
91 VII | Nem, kedves orvos; és ebbe már bele kell nyugodnia.~- Oh,
92 VII | csillapodni kezdett s hajnalban már annyira csökkent a szél
93 VII | panaszkodott többé.~Augusztus 21-én már láttak néhány vészmadarat
94 VII | a tengeráramlattal. Most már jobban lehetett látni gyűrűit,
95 VII | tengeri kígyót, hogy most már szinte még jobban félt tőle.~
96 VIII| körül, s két hónap múlva már megint Vancouver-szigetén
97 VIII| szerencsétlenség történt.~Már alkonyodott, mikor odaértek
98 VIII| Filhiol orvos - s akkor mi már nem leszünk itt.~- Tudom,
99 VIII| hogy azok voltak; de mivel már egészen beesteledett, nem
100 VIII| órában fölváltották.~Másnap már kora hajnalban ismét csónakba
101 VIII| Mire az állat fölbukott, már Heurtaux kapitány csónakja
102 VIII| nélkül fölfordult.~Most már csak oda kellett volna vontatni
103 VIII| a vitorlamester.~- Eddig már bizonyosan oda is ért, -
104 VIII| lassan közeledett. Dél tájban már oda vontatták a bálnát hozzá
105 VIII| megmondani.~A vadászati idő már vége felé járt; szeptemberen
106 VIII| szibíriai tengereken. A hideg már kezdett csípős lenni s a
107 VIII| beszegte a jég s ilyenkor már menekülni kellett az Okhoczki-tengerről.~
108 VIII| Okhoczki-tengerről.~A többi hajók már mind vagy elmentek, vagy
109 VIII| szeptember 30-ikán, - hogy most már nincs mit keresnünk itten.~-
110 VIII| valahol, mert élelmiszereik már fogytán voltak. Szükség
111 IX | tájban délután. A Repton már megelőzte és szintén ott
112 IX | nem határozta el, pedig már ideje lett volna, mert körmükre
113 IX | menekültek?~- Az lehet; de oda már nem mehetünk utánuk, mert
114 IX | legénysége ugyane czélból már szintén kivonult: s bár
115 IX | tengeri kígyó, akár nem: már mi csak utazunk!~- Csak
116 X | felé tartana, és nem sokára már oly messze volt a franczia
117 X | szemhatáron.~Három nap múlt el már az indulás óta, s a rettenetes
118 X | feddeni a vitorlamester, ha már megunta hallgatni a rémmeséket.~-
119 X | rajta, mennyire szeretne már indulni.~- Hogyne! - felelte
120 X | hiányzott, húsát-háját pedig már úgy átjárta a tenger vize,
121 X | sem vehették.~- Kár, hogy már későn találtuk meg! - szólt
122 X | Allotte hadnagy dühösen.~Most már várniok kellett, míg az
123 X | óra tájban, mikor a nap már hanyatlani kezdett, az egyik
124 XI | meg...~- Dehogy nem! Én már csak megiszom a részemet
125 XI | aztán meg ne bánja!~A Repton már csak háromnegyed mérföldnyire
126 XII | hajóteher háromnegyed része már a vízben úszott, de a hajó
127 XII | három-négy lábnyival emelte már a víz tükrét...~- Mintha
128 XIII| Reptontól, midőn a hajó már elmerült.~- Csak azon csodálkozom, -
129 XIII| Allotte hadnagy: - hisz már többször fogtak is!~- Fogtak,
130 XIII| száz tonnás nagy hajót, az már igazán képtelenség!~- Magam
131 XIII| tengeri kígyóról, hogy most már nem lehet kiverni fejükből
132 XIII| tenger-dagály sem, mert az már három órával ez előtt elmúlt...
133 XIV | vesztette félelmében, s most már nem volt egyetlen egy csónakjuk
134 XIV | hinni, a mire a többiek már mind esküt mertek volna
135 XIV | Bourcart kapitány.~Most már oda volt utolsó reménye
136 XIV | az őrült nyargalás tehát már tizennégy óra óta tartott!~
137 XIV | sebességéből következtetve, már át kellett vágnia a Kuruli-szigetek
138 XIV | Behring-szoroson is, s most már bizonyára az Éjszaki-Jeges-tengerben
139 XIV | vidékeken október vége felé már roppant hidegek járnak: -
140 XIV | volt, hogy a Saint-Enoch már túl van a Behring szoroson
141 XIV | lehetett tőlük, s a tenger itt már nagyon háborgott, úgy hogy
142 XV | Behring-szoros partjain - mert most már nem kételkedhettek, hogy
143 XV | tengeri kígyó históriája most már világos volt a két hadnagy
|