000-dolgo | dolog-folda | folde-igyek | ihatj-kopik | koran-megye | mehet-regot | rejto-teste | testu-zuzza
Fejezet
1 III | méter, súlya tehát a 70,000 kilogrammot is megütötte.~-
2 III | pedig, a mellúszói körül 12-15 méter, súlya tehát a
3 IX | közt fekszik. A tartomány 1806 óta az oroszok birtoka.
4 IV | igaz?...~A Concordia bárka 1819-ben, Race-Pointtől tizenötszáz
5 VII | a mi a Fekinggel, mely 1844-ben szintén tengeri kígyónak
6 IV | busaszökető.~Schielderup kapitány 1849-ben az Osterssen-sziget
7 IV | Castillan őrt álló matrózai 1857-ben szintén láttak egy roppant
8 IV | kétszáz lábra becsülték.~1862-ben, Bouyer kapitány, az
9 VI | lett: Történetünk idejében (1863) azonban még korántsem volt
10 IV | a további fölfedezések.~1864-ben, San-Franciscótól pár
11 IV | csónakot és eltűnt a vízben.~1873-ban a Lida cutter találkozott
12 IV | szalamanderhez hasonlított.~Végre 1875-ben, húsz mérföldnyire a
13 X | váltottak.~Végre, október 20-ikán, úgy látszott, hogy
14 XV | hova jutottak.~- A hullám 22-ikén este kapott föl bennünket, -
15 IX | Pietropavlovszk, mely körülbelül 250 kilométernyire fekszik a
16 IV | beszélgetni.~Egy délután, április 27-dikén, Bourcart kapitány,
17 XV | üldözni akarta.~Végre, október 28-ikán, készen volt a három
18 VIII| szelük lévén, augusztus 29-dikén értek oda s a kapitány
19 IV | tengeren.~A Saint-Enoch április 3-ikán indult el a hosszú
20 II | Saint-Enoch összes legénysége 34 ember volt: Bourcart parancsnok,
21 IX | halt volna köztük.~Október 6-ikán a Saint-Enoch legénységének
22 III | 15 méter, súlya tehát a 70,000 kilogrammot is megütötte.~-
23 IV | csúcsa, a Dava-lagiri, csak 8600 méter.~Április 15-én a Saint-Enoch
24 IV | sokkal mélyebb, körülbelül 9000 méter mély.~- Tehát a tenger
25 XII | hadnagy.~A legénység is abbahagyta a munkát és zűrzavarosan
26 XI | tengert...~A födélzeten rögtön abbahagyták a munkát és mindenki hallgatózott...
27 IV | nem téríti-e el a hajót abból az irányból, a melyben mennie
28 I | hogy ajtaja a kormány felé, ablakai pedig a hajó orra felé nyíltak.
29 VII | tervezett, sőt arról is ábrándozott, hogy meggazdagszik a bálna-tejből...~-
30 IV | mélybe.~Ezek voltak az utolsó adatok, a melyekről Filhiol orvos
31 I | Bourcart kapitány.~- Az, hogy addig-addig járom a tengert, míg végre
32 V | keresik a halzsírt, s jó áron adhatná el egész rakományát.~- Becsületemre,
33 V | Bourcart kapitány: - de hol adjam el a rakományomat?~- Hol?...
34 V | dolgunk; ezek ugyan több zsírt adnak, mint a hímek, de félelmetesebbek
35 VIII| hasztalanul. A tenger nem adta vissza zsákmányát: - ez
36 VI | mennyit Európában sohasem adtak volna érte.~Bourcart kapitány
37 VIII| mély, hatalmas hörgést, afféle horkolásfélét is hallott,
38 II | vagy a Jó-reménység-fokát, Afrika legdélibb csúcsát, vagy
39 I | úgy látszott, hogy minden aggodalmán győzött a vágy, hogy minél
40 VII | kapitány elfeledte minden aggodalmát, Ollive mester pedig jó
41 VII | hogy Bourcart kapitány aggódni kezdett. Ha nem kerülhetik
42 VI | kapitánynak már akkor sem kellett aggódnia, hogy nem tudja eladni rakományát.~
43 VIII| hadnagy el ne tévedjen! - aggódott a vitorlamester.~- Eddig
44 XIII| árboczok, vitorlarudak ütötték agyon. Ő maga, a még megmaradt
45 XIII| legelsőt, a ki csónakba ül, agyonlövöm!~S előrántva pisztolyát,
46 XI | hozatta két kis öt fontos ágyúját s kiosztotta a legénység
47 IV | Bourcart kapitány rögtön ajándékozott neki egy tarka inget, a
48 I | mestert, mint én, aligha ajánlaná, hogy megfogadjam... S egyáltalában
49 VI | kapott Bourcart kapitány ajánlatán s oly drágán vette meg a
50 I | hogy talán kádárt is ajánlhatnék önnek...~- Igazán? - kiáltott
51 V | hanem őt, még pedig épen az ajkán.~A seb halálos volt; a kis
52 I | hajó farában volt, úgy hogy ajtaja a kormány felé, ablakai
53 XIV | úgy oda vágta a szél az ajtóhoz, hogy ketten is alig bírták
54 IX | valahol tehát csak rájuk kell akadnunk!~- Hátha a Behring-szorosba
55 X | üldözni fogja a zsákmányt, akárhol bukik is föl... Tíz percz
56 X | csak nem a mi prédánkat akarják elfogni? - tört ki Allotte
57 XIV | orkán, forgószél: szóval akármi más, csak az a tengeri szörnyeteg
58 VIII| de ha nem, mi itt várjuk, akármily későn jönnek is.~- Helyes, -
59 III | öböl közepén emelkedett.~Akaroa a Banks-félszigeten, az
60 III | mindjárt holnap horgonyt vetünk Akaroában: ez a legközelebbi és legbiztosabb
61 III | szegélyzett tengerágba, mely az akaroai kikötőbe vezet. A parton
62 III | vagy hat mérföldnyire volt Akaroától, az egyik őrtálló szigonyos
63 VII | hogy...~- Úgy van, azt akarom, hogy megtudjuk mi az.~-
64 VII | orvos. - Akkor nem volna akkora idő- és erőpazarlás...~-
65 IX | gyerek-játékszernek látszik. Akkoriban a házak legnagyobb része
66 VIII| bálnát.~Végre a hullámzás alább hagyott, s az éjszaka többi
67 IV | teknősbékákat, baromfikat és alacsony, de húsos disznókat is,
68 IV | vitorláinak formájáról és alakjáról angol hajónak látszott.~
69 XIII| koromsötét éjszakában néhány alaktalan, még feketébb árny látszott
70 X | a vízen s villámgyorsan alámerült. A nagy hullámverés húsz
71 III | a francziák és a németek alapítottak ott gyarmatokat, míg a szemben
72 XIV | gyorsasággal bírta hajtani a hajót! Alapul véve a bálnák erejét, nem
73 VI | fölállva - mert így legalább áldomást ihatom önökkel az új vadászat
74 VIII| zsákmányát: - ez volt az első áldozat, a ki soha többé nem látja
75 XIV | tüneménynek volnánk a szemtanúi és áldozatai... Talán vulkánikus kitörés
76 IV | ugrással akarta elérni menekülő áldozatát: de hiába... már nem érhette
77 IV | ben, Bouyer kapitány, az Alecton parancsnoka...~- Bocsánat
78 XII | legalább nincs sehol... az Aleuti- és Kuruli-szigetcsoportok
79 VII | tengert a partok közelében.~Az Aleuti-szigetcsoport Oroszország birtoka és szinte
80 XII | vannak... Kamcsatkában, az Aleuti-szigeteken... Meglehet, hogy egy kitörés
81 VII | augusztus 5-ikén ért az Aleuti-szigetekhez, melyeknek egyikén, az Umanakon,
82 XII | körülbelül ennyire voltak az Aleuti-szigetektől - nem oly nagy út, hogy
83 VII | Semmi egyéb, mint egy óriási alga, vagy tengeri moszat, a
84 VII | kígyónak nézett egy ilyen algát.~Most aztán kitört Ollive
85 IX | meghúzódik a hatalmas sziklák aljában, s hozzájuk mérten igazi
86 VII | természetes folytatása az Aljaszkai félszigetnek, s nagy félkörben
87 IV | halenyvet készítünk, mely sokkal alkalmasabb a bor tisztítására, mint
88 II | orvos, hogy egyetlen egy alkalmat, illetőleg czetet sem fogunk
89 XIV | esetek.~Egy heves földrengés alkalmával, mely Peru partjain pusztított,
90 II | Fölszerelték a csónakokat is, hogy alkalomadtán, az első jeladásra, rögtön
91 VIII| szerencsétlenség történt.~Már alkonyodott, mikor odaértek s a tenger
92 VI | Heurtaux, megkötöttem az alkut! Most már csak a hordókat
93 II | Vagy... soha!~A szél állandóan éjszak-keletről fújt, s
94 XIV | parancsnok komoran. - Ez az állapot nem tarthat soká... aztán
95 XII | pontosan meghatároztam hajónk állását csillagászati műszereimmel...
96 III | belehajította lándzsáját az állatba, Ducrest szigonyos egy szekercze-csapással
97 IX | kellemetes az európai szemnek. Állatbőrből készült nadrágot és ködment
98 VII | bátran egyenesen a csodás állatnak fordult, s hozzá érve kötelekkel
99 XI | felelet helyett, az elejtett állatra mutatva.~- Elébük! - kiáltott
100 XIV | ketten is alig bírták talpra állítani.~- Ezer ördög! - kiáltott
101 IV | volt igaz az itt fölsorolt állításokból, azt sem ő, sem senki más
102 XIII| kapitány, - határozottan állítja, hogy óriási karok, roppant
103 I | elolvastam, a mit erről az állítólagos szörnyetegről összeírtak,
104 VIII| szigonnyal fölfegyverzett őrt állított ki, hogy a medvék meg ne
105 II | A két első árbocz közt állították föl a nagy katlant, a melyben
106 XV | lesz most velük?... Itt állnak a Behring-szoros partjain -
107 VIII| Kamcsatkában azért is meg kellett állniok valahol, mert élelmiszereik
108 IX | legénysége szemtől szembe állott, készen egymásra rohanni.
109 XIII| legénység azonban morogva állta útját s eleven sövényként
110 III | szigonyos, a ki a csónak orrában állva leste a prédát.~Mikor a
111 XI | tetszett nekik, hogy csak álmodják ezt az irtózatos katasztrófát...~
112 VII | Micsoda?... ön czet-nyájról álmodozik?~- Nem én!... nem én! -
113 XIV | Cabidoulin mester s a legénység álmodozott?...~De a sűrű ködben semmit
114 IX | tengeri kígyót, akár csak álmodták, azt hiszem, az utazásunkat
115 V | Havreból, mint Új-Zeeland alól. A bálnák rendesen csak
116 IX | akarta megmenteni.~Mi volt az általános riadalom oka?~Fél mérföldnyire
117 IV | hatszáz láb hosszú volt és aludt a vízen.~A Castillan őrt
118 XIII| irtózatos lökést kapott alulról. A feneke betört s a léken
119 XIII| senkinek sem jutott eszébe az alvás. Egyre ezen a képzelt, vagy
120 VIII| medvék meg ne lepjék az alvókat; ezt az őrt minden két órában
121 VI | előálljon, hogy ebből vagy amabból a hordóból hiányzik. Mikor
122 III | csak hadd beszéljen, amennyit kedve tartja; ti meg mulassatok
123 XIV | száz mérföldnyire Ázsia és Amerika partjaitól?... Ezeken a
124 VI | kapitány azt is megkérdezte az amerikaiaktól, hogy jó szerencsével vadászott-e
125 VII | hirtelen fölkiáltott:~- Mi az amott nyugatra?~Mindnyájan oda
126 II | mikor a hajó megvonult az Amszterdam- és Szent-Pál szigetek mögött.~
127 I | nélkül még hamarabb, mint amúgy...~- De ha a törvény megkívánja,
128 VIII| Mivel Nikolajevszk, az Amur-tartomány fővárosa, mely csaknem a
129 XIII| fordult Filhiol orvos az angolhoz: - látta-e útjában azt a
130 IV | színű volt, mint a tengeri angolna és százhatvan-százhetven
131 X | kapitány, - előzzük meg az angolokat!~A francziák teljes erejükből
132 XI | Heurtaux kapitány.~Majd, az angolokhoz fordulva, így felelt:~-
133 XI | A mikor tetszik!~- Le az angolokkal! - kiabálták a franczia
134 V | elfárad és hátra marad; az anyja pedig nem hagyja el, és
135 V | került, s a fegyver nem az anyját érte, hanem őt, még pedig
136 V | bálna egyszerre hátra maradt anyjától: már kimerült és nem bírt
137 VI | fiók-bálnák nem szorulnak rá anyjukra s ezek is, azok is otthagyják
138 IX | vasmacskáit, hogy a tenger apályát fölhasználva elhagyhassa
139 I | mert szegény Brulard apó olyan köszvényes lett, hogy
140 VI | idomtalan és igen nagy, a szemük apró, a szájuk nagy, tompa orruk
141 I | kapitány örömmel.~S már-már áradozva akarta megköszönni ennek
142 VII | nem kerülhetik ki, ez az áramlat éjszak-kelet felé fogja
143 XII | a tenger valamelyik erős áramlata elvitte a Saint-Enochot
144 VII | hajtotta a hajót a Kuro-Sivo áramlathoz, hogy Bourcart kapitány
145 VI | Fraser folyó medrében dús aranyereket találtak s a kezdetben jelentéktelen
146 XV | A hajó feneke betörve, árboczai kidőlve, karfája, korlátja
147 XV | kétszersülttel, a hajó árboczaiból vágott tüzelőfával és vitorlákkal
148 IV | lengett a Saint-Enoch hátulsó árboczán... de az ismeretlen hajó
149 X | felé egy hatalmas három árboczost pillantottak meg.~- A Repton! -
150 II | lobogót húzatta föl a hátsó árboczra s e száraz köszöntés után
151 I | fiatal orvost, kinek nyílt arcza legott megtetszett neki.
152 VII | Mária nem felelt, de ijedt arczáról lerítt a felelet, hogy igenis:
153 XIV | levegő úgy metszette az arczot, mint a borotva, s a szemek
154 I | erőteljes, intelligens arczú fiatalember volt; külseje
155 VI | zömök, elhízott férfiak, az arczuk szabálytalan, a fejük idomtalan
156 XIII| alaktalan, még feketébb árny látszott mozogni... A matrózok
157 IV | azért egy pohár bor nem árt; s ha már elpusztul az ember,
158 II | Zöldfoki-szigeteken, rögtön Ascension-, s ezt elhagyva, Szent-Ilona-sziget
159 VIII| kell, míg a Kuruli-szigetek átjárói be nem fagynak.~- Tehát
160 X | húsát-háját pedig már úgy átjárta a tenger vize, hogy semmi
161 XV | szánkóra rakva mindenüket, átkelnek rajta, egyenesen a Csukcsi-eszkimók
162 I | kapitány... Néhányszor átkeltem a La Manche-csatornán...
163 II | szinte egymást érték az Atlanti-óczeán e részeiben, de az ember
164 II | találkozunk czetekkel, például az Atlanti-óczeánban, még mielőtt a Jó-reménység-fokot
165 V | Dél-Amerika körül, s az Atlanti-óczeánon föl Havreig. Ellenkezőleg,
166 XV | a Long-szoroson kellett átmenniök, hogy a csukcsi-eszkimók
167 II | megkerülni a Jó-reménység-fokot, átszelni az Indiai-óczeánt és a Déli-tengert,
168 IV | Április 25-ikén a Saint-Enoch átszelte az Egyenlítőt, a minek örömére
169 III | legyen, még vitorlavásznon is átszűrték, mielőtt a hordókba folyt,
170 XII | De a fölkelő nap nem bírt áttörni a sűrű ködön, mely sötét
171 II | a Déli-tengert, a hol az ausztráliai partok számos kikötője befogadhatja
172 XIV | a perui partoktól egész Ausztráliáig futott. E két mérföld hosszú
173 IX | ámbár tudom, hogy az Avacsa-öböl nem fagy be soha.~- Talán
174 IX | szintén ott horgonyzott az Avacsa-öbölben.~A tágas öblöt roppant hegyláncz
175 IV | csukamáj-olaj, mert sohasem avasodik meg; a bőréből, ha megszárítják
176 XIII| ezt a szóváltást, de nem avatkoztak bele, annyira meglepte őket
177 XI | angolok tisztában voltak avval, hogy ha verekedésre kerül
178 VII | köteleket feszített ki s azokba kapaszkodtak.~Végre, az
179 IV | mint az elefánt fülei s azokkal evezett, a negyedik szerint
180 II | Madeirának tartott, mert az Azori- és Kanári-szigetek közt
181 XIV | több száz mérföldnyire Ázsia és Amerika partjaitól?...
182 VI | folytatják a vadászatot az ázsiai vizekben.~- No, akkor sokan
183 IV | palaczk, három konzerv-doboz bádogból, sok kötélvég, rongy, egy
184 XIII| eledeleket s kissé magához tért bágyadtságából, így beszélte el hajótörése
185 I | csapásra így kirántja minden bajából: de az öröme legott semmivé
186 VII | ragadni őket s akkor csak nagy bajjal juthatnak el az Okhoczki-tengerbe.~-
187 I | még sohasem volt semmiféle bajom se, legkevésbé pedig csúzom,
188 II | itt van a hajón... Elég bajunk volt vele, úgy-e, kedves
189 IV | Új-Zeelandtól s körülbelül a Baktérítő környékén vitorláztak.~-
190 V | mindjárt megkezdhetné a bálna-vadászatot a Kuruli-szigetek körül
191 XIV | huszonhárom méter hosszú bálnában, melynek súlya körülbelül
192 V | doktor, mert itt nőstény bálnákkal lesz dolgunk; ezek ugyan
193 X | volt. De nem volt nyomuk a bálnáknak, busaszöketőknek sem, és
194 V | hajó is, a melyek szintén bálnákra vadásztak. Ezek egyikének,
195 V | lementében a hajóról megállt a bálnán és így szólt:~- Ez a legnagyobb
196 V | hogy hadd vihesse el a bálnának azokat a részeit, a melyekből
197 IX | találkozunk-e még néhány bálnával? Hisz sem az Okhoczki-tengerben,
198 VII | csoportosult és szintén némán bámulta a mozgó, kanyargó szalagot.~-
199 XII | a kik viszont álmélkodva bámultak rá.~Hogyan kerültek zátonyra?...~
200 X | kiáltott föl Allotte hadnagy bámulva.~Csakugyan az volt!... És
201 IV | és eltűnt a vízben.~1873-ban a Lida cutter találkozott
202 III | is vendégelte őket finom banánokkal, pasztékával és zamatos
203 XI | jó: - csak aztán meg ne bánja!~A Repton már csak háromnegyed
204 IX | utazunk!~- Csak aztán meg ne bánjuk! - felelte a kádár komoran.~-
205 III | közepén emelkedett.~Akaroa a Banks-félszigeten, az öböl jobb partján épült,
206 I | Az egyiket ugyan nem igen bánnám, s el is indulnék nélküle,
207 X | Bourcart kapitány, a kit nagyon bántott, hogy csak harmadrészben
208 I | legutolsó hajósinassal is.~Barátja, a kivel éppen beszélgetett,
209 III | egyedül üldözte a bálnát, barátjának és vetélytársának nem csekély
210 II | szolgáltak a hajón és jó barátok voltak. A mesterségét mindegyik
211 IX | egymás mellett, mintha jó barátokként mentek volna a közös úton!...~ ~
212 XV | hogy ő nyert, úgy hogy a jó barátság kedvéért mindegyik fizetett
213 IV | miután ezeket is leszelték bárddal, még más nyolcz kart kellett
214 IV | ebből igaz?...~A Concordia bárka 1819-ben, Race-Pointtől
215 VIII| érve mindjárt találtak egy barlangot; hamarosan megvacsoráltak
216 XIV | éjszak-éjszak-keletnek volt fordulva, de bármerre néztek, sehol sem láttak
217 III | legbiztosabb rév, a hová bármikor bemenekülhetünk, ha a vihar
218 XV | várniok a reggelt, mielőtt bármit határoznak... De mily szomorú
219 IV | bőségesen teknősbékákat, baromfikat és alacsony, de húsos disznókat
220 VII | csónak egyszerre csak egész bátran egyenesen a csodás állatnak
221 III | a czetvelőt, mely igen becses patikaszer, szintén kiszedték
222 V | adhatná el egész rakományát.~- Becsületemre, ez jó gondolat! - kiáltott
223 IV | miket a szamoabeliek nagyra becsülnek.~Harmadnapra tovább utazásuk
224 VIII| voltak; de mivel már egészen beesteledett, nem lehetett a bálnák megtámadására
225 XV | Long-szoros teljes szélességében befagy, s aztán szánkóra rakva
226 XV | XV. FEJEZET.~Befejezés.~Hová vitte őket az a roppant
227 II | ausztráliai partok számos kikötője befogadhatja az esetleg veszélyben forgó
228 VIII| fölszaladt a kötél-létrákon, hogy begöngyölje a vitorlákat. Az egyik éppen
229 III | utánuk megyünk, ha kell, a Behring-csatornáig is!~- Jól beszélsz, Ollive
230 IX | kell akadnunk!~- Hátha a Behring-szorosba menekültek?~- Az lehet;
231 VI | hónap múlva pedig már úgy a Behring-szorosban, mint az Okhoczki-tengerben
232 XIV | Kuruli-szigetek lánczolatán... sőt a Behring-szoroson is, s most már bizonyára
233 VII | csúcsát.~De alig értek a Behring-tengerbe, oly heves vihar tört ki,
234 XII | de a térképeken nem volt bejegyezve.~Ezt fontolóra vévén, Bourcart
235 IV | revolverrel, míg az óriás béka eleresztette a csónakot
236 IV | később a mexikói-öbölben, egy békafejű, kiálló szemű szörnyetegről
237 V | ellepik a fókák, teknős békák és szárnyasok s mialatt
238 I | Dehogy az, dehogy az! - békételenkedett Bourcart kapitány. - Csak
239 IV | kötözött egy vashorogra és beledobta a tengerbe.~A czápának nyoma
240 III | darabokra vagdalt szalonnát beledobták a katlanba, mely alatt tüzet
241 VII | is kérni kezdték, végre beleegyezett, hogy két csónakot vízre
242 XII | összesen huszonhárom ember, beleértve King kapitányt is!~A szegény
243 VIII| harmada sem annak, a mennyi belefért.~- Azt hiszem, - szólt Heurtaux
244 VIII| hajó párkányára s onnan belefordult a tengerbe.~Rögtön leeresztették
245 III | férkőzött a prédához, a hadnagy belehajította lándzsáját az állatba, Ducrest
246 III | fejből, s a többi csontokat belehányták a tengerbe.~Délután és másnap
247 X | a dögnek bal oldalán s a belei kifordulva a vízen úsznak;
248 III | lassan-lassan egészen fölbonczolták, beleiről, húsáról mind lehántották
249 IV | mely két karjának kezeivel belekapaszkodott egy csónakba. Hatszor kellett
250 XIII| Allotte hadnagy egyre jobban belemelegedtek a beszédbe, mikor Heurtaux
251 VIII| hadnagy teljes erejéből belevágta szekerczéjét a bálna egyik
252 V | is: Repton volt a neve, Belfastból jött, s a mint később megtudták,
253 VI | A sziget e részében és belsejében roppant rengetegek vannak,
254 III | Ötödnapra, miután a hajó belsejét is gondosan kitisztították,
255 XI | közeledett, hogy fél órán belül bizonyára el is éri...~Hat
256 IX | őrült sietséggel igyekeztek bemenekülni a kikötőbe. Nagyobb részük
257 V | mely rögtön elmerült a bent ülőkkel együtt... Talán
258 II | tovább vitorlázott.~Diaz Bertalan, a ki először jutott el
259 V | Heurtaux, a második kapitány, beszálltak a négy csónakba a megfelelő
260 XIII| jobban belemelegedtek a beszédbe, mikor Heurtaux kapitány
261 I | nagyon sürgős és fontos beszédje lett volna, mert igen sajnálta,
262 II | orvos, míg rávehettük, hogy beszegődjék hozzánk... Azt mondta, hogy
263 VIII| meghozta a vihart, a partokat beszegte a jég s ilyenkor már menekülni
264 I | fúlna!~- Én csak magamról beszélek; - nyakaskodott a kádár; -
265 I | szerencsétlenséget jósol... Folyton azt beszéli, ha útra kel, hogy ez az
266 X | tőle a háta.~- Ugyan ne beszélj ilyen ostobaságokat, öreg! -
267 III | a kapitány: - csak hadd beszéljen, amennyit kedve tartja;
268 X | kamcsatkaiak azt sem tudják mit beszélnek!... Bizonyosan káprázott
269 III | Behring-csatornáig is!~- Jól beszélsz, Ollive mester, - szólt
270 VI | az útra.~- Merre?~- Azt beszélték, hogy a Csöndes-tenger éjszak-nyugati
271 III | mester munkája, a hordók beszögelése, lezárása csak aztán kezdődött.~
272 VIII| leheveredtek a homokra, jól betakarózva pokróczokkal, de Heurtaux
273 XV | dolga akadt. De meggyült a betegekkel a többiek baja is, mert
274 I | S honnan ismeri őt?~- Betegem volt és meggyógyítottam...~-
275 I | utak voltak.~- S a tengeri betegség?...~- Sohase háborgatott...
276 XIII| kapott alulról. A feneke betört s a léken át zuhogva tódult
277 XV | reggel!...~A hajó feneke betörve, árboczai kidőlve, karfája,
278 III | Allotte, a két hadnagy, rögtön beültek csónakjukba s mindegyik
279 VI | Bourcart kapitány. - Hanem ha beválik az, a mit tervezek...~-
280 IV | a melyek erősen oldalt billentették a hajót.~Pár évvel később
281 I | mondja, hogy a lábait sem bírja mozdítani: az izületei,
282 I | elcsüggesztené, úgy hogy nem bírnék vele...~- De ha nincs más,
283 VIII| roppant tömeget úgy sem bírnók odavontatni két csónakkal.~
284 IV | úszóit úgy szeretik a Mennyei Birodalomban, hogy tonnája hétszáz frankba
285 VIII| déli lánczolata a japáni birodalomhoz tartozik, az éjszaki szigetek
286 XIV | ajtóhoz, hogy ketten is alig bírták talpra állítani.~- Ezer
287 VI | mint száz év óta angol birtok. Fővárosa Victoria, a mely
288 IX | lefoglalni a fatörzset, a melynek birtokáért hevesen czivakodtak, - egyelőre
289 I | prémes sipkáját s félig bizalmasan félig kötekedve kiáltott
290 II | érne bennünket...~- Azt bizonyítaná, hogy igazam volt! - vágott
291 I | a mi útjaink néha nagyon bizonytalanok és hosszúak... Megeshetik,
292 XII | elgondolkozva, de hangja bizonytalanságán megérzett, hogy maga sem
293 III | jól ismerte az embereit és bízott bennük. Nem is csalatkozott,
294 XII | jóltartását pedig a szakácsra bízta.~Tizenhárom ember hiányzott
295 II | Ezért sokkal kényelmesebb és biztosabb megkerülni a Jó-reménység-fokot,
296 IV | messziről nem mondhatták meg biztosan, de vitorláinak formájáról
297 VII | felelte a vitorlamester, - biztosítlak, hogy te nem érnél haza.~-
298 II | felelte az orvos: - de ne igen bízzuk el magunkat, mert még csak
299 IV | Alecton parancsnoka...~- Bocsánat orvos úr, - vágott közbe
300 VII | hogy két csónakot vízre bocsássanak.~- Micsoda?! - rémült el
301 I | akkor mindjárt megyek is... Bocsásson meg, Brunel úr, hogy el
302 XI | mielőtt csak egyet is vízre bocsáthatott volna, a Saint-Enoch gyönge
303 XI | éppen negyedik csónakját bocsátotta vízre tíz emberrel... A
304 VIII| csónakot minden reggel vízre bocsátottak, hogy minél nagyobb területen
305 XII | csupa elővigyázatból, vízre bocsáttatta mind a négy csónakot és
306 VII | meg a bálnát?~- Ez volt a bökkenő, a miért barátom is lemondott
307 VII | napot! - felelte a kádár bölcsen. - Most még nagyon is messzire
308 I | így szólt:~- Megtudtam a börzén, hogy a Saint-Enoch nem
309 II | években, ismerte minden bogarát, s ezért, mikor a kádár
310 XIV | volna odafönt?... A szörnyű bőgés egyre hangzott, s a vitorlakötelek
311 XIV | Egész nap hallottad a bőgését!...~E közben lassankint
312 XIV | túl a siketítő, egyforma bőgést.~- Az árbocz! - kiáltott
313 VIII| csónakokat és keresni kezdték a boldogtalant... Sehol sem látták!...
314 V | van?~- Ó, akkor könnyen boldogulunk velük. Az anya-bálna nem
315 XII | fáradságtól. Harminczhat órája bolyongtak étlen-szomjan a tengeren,
316 XI | úgy látszott a vitorláit bontogatja.~- Talán csak nem ellenünk
317 IV | emelkedett ki a vízből, a bőre fekete volt, a feje olyan,
318 IV | sohasem avasodik meg; a bőréből, ha megszárítják és kicserzik,
319 XI | csak ne igyál előre a medve bőrére.~Mialatt a legénység dolgozott,
320 IX | hálóját, mindenét, s csak a bőrét akarta megmenteni.~Mi volt
321 III | le ne rántsa, vagy föl ne borítsa a csónakot; s ha aztán ismét
322 VIII| kárpótolhatnók magunkat a borjú-fókákkal...~- Fájdalom, hogy a tél
323 I | zömök ember volt, széles bőrkötényében még testesebbnek látszott,
324 XIV | metszette az arczot, mint a borotva, s a szemek legott megteltek
325 X | este, a mint vacsora után borozgattak. - Más esztendőkben hemzseg
326 IV | legénység is egy-egy pohár borral többet ittak. Még Cabidoulin
327 X | legénységnek néha ugyancsak borsózott tőle a háta.~- Ugyan ne
328 XIV | el a délelőtt, a melynek borzasztó hosszúságát még növelte,
329 IV | tolmács csakhamar szerzett bőségesen teknősbékákat, baromfikat
330 VIII| nagyon bosszankodott, de bosszankodtak a tisztek is. Bourcart kapitány,
331 IX | észre vette ezt s mindjárt bosszantani is kezdte:~- Tudom, öreg,
332 VIII| Heurtaux kapitány. - Csak az a bosszantó, hogy a parancsnok nem indulhat
333 VII | s ha volt valami, a mi bosszantotta a derék hajósokat, csak
334 IV | vizekben, harmincz mérföldnyire Bostontól.~...Mi volt mind ebből igaz?...~
335 IV | lábra becsülték.~1862-ben, Bouyer kapitány, az Alecton parancsnoka...~-
336 IV | mérföldnyire a San-Rocco-foktól, Brazília éjszak-keleti csúcsa közelében,
337 VI | jelentéktelen kikötő, később egész Brit Kolumbia fővárosa lett:
338 I | Nincs... mert szegény Brulard apó olyan köszvényes lett,
339 I | köszvényem.~- Hát a kádár, Brulard-apó? - kérdezte Brunel úr: -
340 XV | az angol kapitány, így búcsúzott el franczia kollégájától:~-
341 II | is épp oly könnyedén és büszkén tánczolt a habokon, mint
342 VII | Hova a pokol fenekére bújhattak ezek az állatok? - törte
343 IX | A tengeri kígyó itt bujkál közelünkben.~- No hát majd
344 IV | rettenetes szörnyeteg ott bukdácsolt szél alatt a tajtékzó tengerben,
345 II | Máskor tizével-húszával bukdácsoltak a czetek ezen a vidéken, -
346 II | ezek oly roppant messzire bukkantak föl a hajótól, hogy üldözésükre
347 VII | sóhajtott Cabidoulin János Mária búsan, - akkor egyszerre vége
348 III | finom, mint a czeté, vagy a busaszöketőé, könnyebb is közel férkőzni
349 II | Valamikor a czetek, bálnák és busaszöketők szinte egymást érték az
350 X | csónakukat, egyenesen a busaszöketőnek tartottak, mely e perczben
351 X | hozzá...~- Rajta, fiúk! - buzdította Heurtaux kapitány a legényeit.~
352 VII | gúny.~- No, öreg! - fordult Cabidoulinhez, - itt a te híres tengeri
353 XI | a jókedvű Ollive mester Cabidoulinnel.~- Nagyon áll, - felelte
354 X | matróz, s ha az őrködés sora Cabidoulinra került, nemcsak hogy mind
355 VII | kérdezte a vitorlamester Cabidoulintől. - Talán bizony...~Cabidoulin
356 IV | volt és aludt a vízen.~A Castillan őrt álló matrózai 1857-ben
357 IV | legföljebb csak hetven-nyolczvan centiméter lehet!~- De hát a ki látta? -
358 IV | könyveket kötnek bele: ez a chagrin-bőr; sőt meg is főzik...~- Ej,
359 IV | megtaláljuk nyomait... a Scylla és Charybdis legendájában... Aztán Plinius
360 XIV | szó sem lehet!... Valami ciklon, tenger alatti kitörés,
361 IV | pár száz mérföldnyire, a Comélis hollandus hajó összeütközött
362 IV | volt mind ebből igaz?...~A Concordia bárka 1819-ben, Race-Pointtől
363 I | Bourcart kapitány. - Vagy nem csábító-e, derék emberek társaságában
364 III | és bízott bennük. Nem is csalatkozott, mert mind egy szálig pontosan
365 III | megkérdezte a kádárt, hogy nem csalatkozott-e számításában.~- Nem, kapitány, -
366 III | Mert ebből a dögből, ha nem csalódom, legalább száz hordó halzsírt
367 XII | a zátonyról... De ebben csalódott. Éjféltájban megjött a tenger-dagály:
368 VIII| vizekben, elhatározta, hogy a Csantar-szigetekhez vitorlázik, a hol az elmúlt
369 III | paskolta a habokat. Ha csak egy csapása éri is a csónakot, darabokra
370 V | bálna farkának irtózatos csapásaitól... De néhány ügyesen hajított
371 I | fiatal embernek, hogy egy csapásra így kirántja minden bajából:
372 IV | utazásuk után az őrök egész csapat busaszöketőt vettek észre,
373 IV | evezve igyekeztek közeledni a csapathoz.~- Ezeket nehezebb elejteni,
374 VIII| kellett a medvéktől, melyek csapatostól jöttek ki a rengeteg erdőkből
375 XI | roppant szörnyeteg a farkával csapdosta volna!...~Mikor a Repton
376 IV | mozdulatlanul állt. Vitorlái ide-oda csapdostak, mert a szél még nem kapott
377 IV | holott az egész állat, a csápjait is számítva, legföljebb
378 X | volt... az állat lomhán csapott egyet farkával, aztán hátára
379 IX | s a Jeges-tenger egy-egy csatornája őrzi nagy fölfedezéseik
380 III | raktak, s az olvadó zsírt csatornákon vezették a készen tartott
381 III | semmi, kapitány!... Végén csattan az ostor...~- Úgy van! -
382 VIII| hallani a gőzös zakatolását, a csavar forgásának lüktető zaját
383 III | barátjának és vetélytársának nem csekély keserűségére!~E közben a
384 XI | mondott:~- Magam is ugyanúgy cselekedtem volna. De ha a Repton nem
385 XI | szólni sem tudtak. Minden csepp vérük megfagyott, s úgy
386 V | közt: az anya nem akarta cserben hagyni kölykét!~Tizenegy
387 XV | látni való volt, s mivel a csikorgó hideg nagyon elővette őket,
388 IV | négyszögletes fejű, feketesárgán csíkozott szörnyetegtől, mely a szalamanderhez
389 XII | meghatároztam hajónk állását csillagászati műszereimmel... Ma újra
390 VII | virradó éjszakán a vihar csillapodni kezdett s hajnalban már
391 V | ha még néhány jó fogást csinál.~Május 13-ikán pillantották
392 XIV | lehetett megállni.~De mit is csinálhattak volna odafönt?... A szörnyű
393 III | ha még néhány ily fogást csinálhatunk, akár mindjárt tovább is
394 X | többivel sem tudnánk mit csinálni.~- Vissza a hajóra! - parancsolta
395 IV | azért mégis megtöltjük, - csipkelődött Coquebert hadnagy, - ha
396 VIII| tengereken. A hideg már kezdett csípős lenni s a hőmérő higanya
397 I | tétlenül!~- Türelem, türelem! - csitítgatta őt Brunel úr. - Hisz a hajója
398 X | színe és a busaszökető nagy csobogással bukott föl.~- Utána! - kiáltott
399 XI | hogy nyugat felől szokatlan csobogást hall a vízben, mintha evezőkkel
400 XV | keresztül menniük.~Valóságos csoda volt, hogy senki sem sérült
401 XIV | szólt:~- Egy csöppet sem csodálkoznám, ha mi is hasonló tüneménynek
402 II | a hajón, csak a tisztek csodálkoztak kissé, hogy mind eddig egyetlen
403 IV | Ezen a tájon legmélyebb a Csöndes-óczeán, - magyarázta Bourcart kapitány
404 II | hosszú úton lehet eljutni a Csöndes-óczeánba; vagy a Jó-reménység-fokát,
405 III | idő szerint talán csak a Csöndes-óczeánban van több czet, mint ott:
406 XIV | több példa van: s éppen a Csöndes-tengerben fordultak elő hasonló esetek.~
407 I | hajón még egyet fordulni a Csöndes-tengeren?~- No, ezt ugyan nem vártam,
408 II | vajjon nem késtünk-e el már a Csöndes-tengeri czetvadászatról?~- Szó sincs
409 V | nem kellene itt hagynia a Csöndes-tengert, megtennie a nagy utat egész
410 II | s az állatok dél felé, csöndesebb vidékre vonultak.~A Saint-Enoch
411 X | messzelátóikkal a tengert, de a csöndesen ringó habfodroknál egyebet
412 XIV | jutott, így szólt:~- Egy csöppet sem csodálkoznám, ha mi
413 VII | híres tengeri kígyód!... Egy csomó hitvány fű!~- Látom, hogy
414 V | csónak bukkant elő: a Repton csónakjai voltak melyek a bálna üldözésére
415 V | hadnagy kieveztek a partra csónakjaikkal, hogy a tegnap levágott
416 XIV | már nem volt egyetlen egy csónakjuk sem: - az irtózatos hullámcsapás
417 III | hadnagy, rögtön beültek csónakjukba s mindegyik egy-egy szigonyost
418 X | franczia hajótól, hogy csak kis csónaknak látszott a derült szemhatáron.~
419 IX | rémítette meg a halászó csónakrajt. A mesebeli állat a víz
420 X | mert leeresztvén három csónakukat, egyenesen a busaszöketőnek
421 XIV | ki ez alatt fölmászott a csonka főárboczra, rémülten kiáltott
422 I | szekerczével... Igaz, hogy csontig megsebezte, de most már
423 I | jobban?~- Nem ám! Minden csontja úgy tele van csúzzal és
424 IV | elnyűtt hajó-seprű, különféle csontok, egy viaszos vászonköpönyeg,
425 III | kiszedték a fejből, s a többi csontokat belehányták a tengerbe.~
426 IV | Hajós-szigetek legjelentékenyebb csoportjához és horgonyt vetett pár hajókötélnyire
427 VII | kádár körül öt-hat matróz csoportosult és szintén némán bámulta
428 IV | szemei kidülledtek a fején, csőre, mint a papagájé, feje fölött
429 I | valamit, s fejének kétkedő csóválgatásából szemmel látható volt, hogy
430 V | után, mikor a matrózok már csüggedni kezdtek, a kis bálna egyszerre
431 VIII| ellenség tehette őket így csúffá?... Senki sem tudta megmondani.~
432 IV | sokkal kitűnőbb, mint a csukamáj-olaj, mert sohasem avasodik meg;
433 I | mozdítani: az izületei, csuklói mind megmeredtek.~Brunel
434 XII | érezték, mintha a hajó lassan csúsznék a zátonyon... talán valami
435 I | bajom se, legkevésbé pedig csúzom, vagy köszvényem.~- Hát
436 I | Saint-Enochon nem lehet csúzt, meg köszvényt kapni?...
437 I | Minden csontja úgy tele van csúzzal és köszvénnyel, hogy mozdulni
438 IV | vízben.~1873-ban a Lida cutter találkozott egy szörnyeteggel
439 IV | beledobta a tengerbe.~A czápának nyoma sem volt... Egyszerre
440 IV | szekercze-csapás végzett a czápával, s ekkor a hajósok csupa
441 II | mérfölddel hajtotta őket czéljuk felé, úgy hogy február 15-
442 XIII| pisztolyát, fenyegetően czélzott a tömegre. Tisztjei és King
443 VII | mesterségesen...~- Micsoda?... ön czet-nyájról álmodozik?~- Nem én!...
444 III | hallása nem oly finom, mint a czeté, vagy a busaszöketőé, könnyebb
445 II | ha útközben találkozunk czetekkel, például az Atlanti-óczeánban,
446 X | esztendőkben hemzseg ez a tenger a czetektől, s most egyetlen eggyel
447 I | Elvadásszák orrunk elől a legszebb czethalakat!~- Hát még mindig nem találta
448 III | felelte Cabidoulin mester - a czetnek száztizenöt hordó zsírja
449 II | fáradságos és veszedelmes czetvadászathoz kell. Noha már több mint
450 VI | Bourcart kapitány az új czetvadászatra vásárolt.~A kádár tehát
451 II | el már a Csöndes-tengeri czetvadászatról?~- Szó sincs róla! különben
452 III | öbölben, a hol már több czetvadászhajó állt készen rá, hogy tovább
453 VIII| néhányat. Valószínűleg mind czetvadászhajók voltak s épp úgy a jó szerencsére
454 I | szegődnék el, a Saint-Enoch czetvadászhajón szeretné megszokni a tengert,
455 I | volt a Saint-Enoch nevű czetvadászhajónak. Kitűnő, bátor tengerész
456 I | mesterségét érti... járt is már czetvadászokkal... csakhogy... csakhogy...~-
457 III | elrakták a hajó hátulján: a czetvelőt, mely igen becses patikaszer,
458 VI | szájuk nagy, tompa orruk czimpáiban pedig érczgyűrűket vagy
459 VI | tele szálas fenyőkkel s cziprusokkal. Itt hát könnyű volt tüzelőfát
460 VIII| félsziget mentén kezdett czirkálni, várván a jó szerencsét.
461 V | vagy három mérföldnyire czirkált tőle.~Heurtaux, Coquebert
462 VIII| kapitány és Allotte hadnagy czirkáltak a két csónakban, úgy négy
463 IX | melynek birtokáért hevesen czivakodtak, - egyelőre csak szóval:
464 I | estére pedig fölczipelte czók-mókját a hajó födélzetére. Most
465 II | miért ne? - kérdezte a kádár daczosan.~- Hát csak azért, - felelte
466 IX | városnak két szobra is: egyik a dán Behring, a másik a franczia
467 III | Ekkor legelőbb a fejét darabolták föl négy részre, s külön
468 V | egyetlen farkcsapásával száz darabra törte a csónakot, mely rögtön
469 IV | Himalaya legmagasabb csúcsa, a Dava-lagiri, csak 8600 méter.~Április
470 II | fölbuknának lélegzetet venni.~Deczember közepe táján a Saint-Enoch
471 VIII| is.~A Saint-Enoch tehát dél-keletnek fordult a kamcsatkai part
472 I | lehetek el, mint kormány, vagy delejtű nélkül, mert kétezer hordóm
473 II | átszelni az Indiai-óczeánt és a Déli-tengert, a hol az ausztráliai partok
474 X | szedték messzelátóikat... Délkelet felé valóban egy fekete
475 IV | párhuzamos kör a százhetvenötödik délkört. A Penguin hajó fenékmérései
476 IV | útját éjszak-kelet felé. Déltájban vagy öt mérföldnyire szél
477 X | kis csónaknak látszott a derült szemhatáron.~Három nap múlt
478 II | fokot és tovább vitorlázott.~Diaz Bertalan, a ki először jutott
479 IV | nagy fehér bálna, a Moby Dick, melyre a skót czetvadászok
480 II | S végül még azzal is dicsekedett, hogy ő már mindent látott
481 VII | viharból is, mi?~- Nyugtával dicsérd a napot! - felelte a kádár
482 II | tudom, hogy csak nyugtával dicsérhetjük a napot: de mégis úgy sejtem,
483 IX | másik a franczia Lapérouse dicsőségét hirdette. Mind a kettő bátor,
484 VI | Bourcart kapitány július 19-dikére tűzte ki.~Két nappal az
485 IV | fölhúzhatják.~Egyelőre mentő-öveket dobáltak le neki; de mivel szél alatt
486 IV | kapitány.~- Micsoda? Nem dobja vissza a tengerbe? - kérdezte
487 X | nem borította.~- Átkozott dög! - fakadt ki Allotte hadnagy
488 III | elégedetten. - Mert ebből a dögből, ha nem csalódom, legalább
489 X | hogy mély seb tátong a dögnek bal oldalán s a belei kifordulva
490 V | hogy ennyire angolok és dölyfösek, azt még sem hittem volna!~ ~
491 XII | Cabidoulin János Mária gúnyosan, dölyfösen rázza bozontos fejét a «
492 IV | ő, sem senki más el nem dönthette; és ámbár Cabidoulin János
493 IV | fenyegette.~E perczben két lövés dördült el. Heurtaux, a második
494 XIII| rájuk Bourcart kapitány dörgő hangon. - A legelsőt, a
495 III | megütötte.~- Ez jó fogás volt! - dörzsölte a kezét Bourcart kapitány: -
496 III | a hajóra, magának pedig dohányt vett egy angol hajón, mivel
497 VII | fütyörészve, vígan végezte dolgát. Ebéd után egy óra tájban
498 II | hajóra, hisz nincsen semmi dolgom...~- Majd lesz!... majd
499 X | különös, megfoghatatlan dolgon évődött.~- Hova a pokolba
500 V | rájuk rivallt:~- Menjetek a dolgotokra!... Semmi szükségünk rátok!~
501 IV | kiáltott föl rögtön mellette dolgozó társa, s a következő pillanatban
502 XII | tengerbe és megfeszített erővel dolgoztak, hogy készen legyenek hat
|