000-dolgo | dolog-folda | folde-igyek | ihatj-kopik | koran-megye | mehet-regot | rejto-teste | testu-zuzza
Fejezet
3003 X | évődött.~- Hova a pokolba rejtőzhettek ezek a bálnák? - bosszankodott
3004 VIII| kell, ha csak itt nem akar rekedni, pedig összesen csak ötszázötven
3005 I | csupa ráncz lett, s aztán rekedt, komor hangon így felelt:~-
3006 XI | habozott egy kicsit, aztán rekedten szólt:~- A bálna a miénk...
3007 XV | csónakok nélkül! - mit is remélhettek ettől a romladéktól?~Bourcart
3008 XV | éhséggel is: de legalább remélhették, hogy épségben kerülnek
3009 VI | hétig szándékozott mulatni, remélvén, hogy ennyi idő alatt eladhatja
3010 VIII| nem vesztette el minden reményét. Fölhúzatta a vasmacskát
3011 IX | tornáczait s csak abban reménykedtek, hogy a két hajó, a Saint-Enoch
3012 III | vállat vonva. - Egyre fecseg, rémítgeti a legénységet ostoba meséivel:
3013 VIII| aztán, neki legalább, úgy rémlett, hogy mély, hatalmas hörgést,
3014 XII | Valóban, nekem is úgy rémlik! - mondta Coquebert hadnagy.~
3015 X | már megunta hallgatni a rémmeséket.~- Ostobaság? - csattant
3016 XIII| lehet kiverni fejükből ezt a rémmesét, és szentül meg vannak győződve
3017 VII | bocsássanak.~- Micsoda?! - rémült el Cabidoulin mester, -
3018 I | Brunel úr. - Hisz a hajója rendben van, s ha megtalálta azt
3019 XI | hajóhoz, kettős őrséget rendelt éjszakára, hogy a Repton,
3020 VII | bálnákat leső őrök ismét rendszeresen váltogatták föl egymást
3021 VIII| csapatostól jöttek ki a rengeteg erdőkből és az embert is
3022 VI | részében és belsejében roppant rengetegek vannak, tele szálas fenyőkkel
3023 VIII| Itt megint találkozott a Reptonnal, a mely ugyanily módon vadászott.~
3024 IX | Csakugyan: a Repton félig részeg hajóácsa durván félre lökte
3025 V | vihesse el a bálnának azokat a részeit, a melyekből már nem olvasztják
3026 XI | Én már csak megiszom a részemet Vancouverben, még pedig
3027 IV | pusztuljon el.~A Csöndes-tenger e részén gyakori a szélcsönd, s a
3028 IX | bálnákat a Csöndes-tenger e részéről?... S vajjon nincs-e igaza
3029 III | De, mivel semmi nemesebb részét nem sértették meg, a vízsugár,
3030 III | fejét darabolták föl négy részre, s külön tették a szája
3031 I | nem csak kapitánya, hanem résztulajdonosa is volt a Saint-Enoch nevű
3032 IX | bemenekülni a kikötőbe. Nagyobb részük ott hagyta veszni hálóját,
3033 III | legközelebbi és legbiztosabb rév, a hová bármikor bemenekülhetünk,
3034 XIV | akkor sem érhetnének biztos révbe, ha a szörnyeteg... feltéve,
3035 II | Hougueban partra tette a révkalauzt, s fölhasználva a kedvező
3036 I | két kapitány elbúcsúzott a révkalauztól, és visszament a hajóra.
3037 IV | Hatszor kellett rá lőni revolverrel, míg az óriás béka eleresztette
3038 XIII| és King kapitány szintén revolvert fogtak, s mind az öten készen
3039 IX | megmenteni.~Mi volt az általános riadalom oka?~Fél mérföldnyire az
3040 VII | rémes, iszonytató szörnyeteg riasztotta el a bálnákat erről a vidékről?...~
3041 IX | Vajjon nem ez a szörnyeteg riasztotta-e el a bálnákat a Csöndes-tenger
3042 X | tengert, de a csöndesen ringó habfodroknál egyebet nem
3043 V | kétszer vadászhatik, a mi ritka szerencse. Valószínűleg
3044 VII | árboczokon, de csak nagy ritkán láttak egy-egy czetet, s
3045 VIII| ködös idő volt, a mi nem ritkaság nyárutó felé ezen a vidéken,
3046 XIV | mint a gyújtószál, s nagy robajjal zuhant a födélzetre. Szerencsére
3047 II | látod.~- S még mindig az a rögeszméd, hogy rossz vége lesz?~-
3048 I | is, orvos úr... Van egy rögeszmém, a mely folyton gyötört
3049 V | vízbe s a csónakok szinte röpültek a tengeren... Lassankint
3050 I | Manche-csatornán... De ezek mind rövid utak voltak.~- S a tengeri
3051 III | a fölszínre jött, megint rövidebbre húzták a zsineget, hogy
3052 III | készül a halcsont.~Most egy rőf széles és nyolcz-kilencz
3053 II | hogy a kész veszedelembe ne rohanjanak.~Ollive Mathurin, a vitorlamester
3054 IX | állott, készen egymásra rohanni. Szerencsére Stroke, az
3055 XV | nagy, szédítő sebességgel rohanó hullám kapta föl hajójukat
3056 VI | megörült. Voltak farkasok, rókák és hermelinek is, de ezek
3057 XV | Sajkát sem építhettek a romjaiból, mert ötvenhat ember nem
3058 XIII| összetört csónak és hajó romjait... láttam több bálnát, mely
3059 XV | mit is remélhettek ettől a romladéktól?~Bourcart kapitány nagy
3060 X | valahányszor egy-egy ilyen roncs került az útjukba, a matrózok
3061 IV | bádogból, sok kötélvég, rongy, egy elnyűtt hajó-seprű,
3062 IV | vitorla-köteleket, az árboczok nagy roppanással hajladoztak és a hajó, majdnem
3063 VIII| dörmögte:~- Hát csakugyan rosszra fordul a dolog?~Több nap
3064 I | még egy hét múlva is itt rostokolunk.~- Ej, ej! Ez már csakugyan
3065 I | Megtudta, hogy Filhiol roueni iparos-család gyermeke,
3066 I | szigeteket, a fókákat, rozmárokat, bálnákat...~- Ezt már irigylem
3067 IV | halász-csizma s egy nagy rozsdás lakat.~- Valósággal ez a
3068 I | a városban, mint a vén, rozzant hajók, a melyeket leszerelnek
3069 IV | még a királyuk sem viselt ruhát. Bourcart kapitány rögtön
3070 X | vitorlamester, - fogadjunk egy pint rumba, hogy soha sem látjuk meg
3071 X | megvigasztalta magát egy-egy pohárka rummal:~- Nem mindig papsajt! -
3072 XII | hangfoszlányok elhalóan értek a Saint-Enochig, melynek legénysége, Bourcart
3073 VI | kődobásnyira vetett horgonyt a Saint-Enochtól. Az Irwing volt, a melynek
3074 I | kellene járnia valahol a Saint-Vincent-fok körül!~Ez a párbeszéd Bourcart
3075 XV | kísérthették a kitatarozását. Sajkát sem építhettek a romjaiból,
3076 VI | jéghegyek.~- Ezt igazán sajnáljuk, - mondta Bourcart kapitány. -
3077 I | beszédje lett volna, mert igen sajnálta, hogy nem találta önt a
3078 IV | fölfedezések.~1864-ben, San-Franciscótól pár száz mérföldnyire, a
3079 IV | ben, húsz mérföldnyire a San-Rocco-foktól, Brazília éjszak-keleti
3080 I | habozva, - a mi életünk nagyon sanyarú, tele fáradsággal, örökös
3081 XIII| a pint rumot?~A tisztek sápadtan hallgatták ezt a szóváltást,
3082 XIV | a Behring szoroson és a Sarki-tengerben úszik.~Egyszerre csak az
3083 XIV | el ne vigyen bennünket a Sarki-tengerig! - mondta Allotte hadnagy.~-
3084 VII | kötődött Ollive mester.~A kádár sarkon fordult s nem felelt. Annyit
3085 XV | tudván aludni, kijött a sátorból: és éppen jókor, mert ha
3086 XV | vitorlákkal is, a melyekből majd sátort ütnek, ha hóvihart érnek
3087 IV | bálna, vagy a busaszökető.~Schielderup kapitány 1849-ben az Osterssen-sziget
3088 IV | megtaláljuk nyomait... a Scylla és Charybdis legendájában...
3089 XIV | ragadta magával ily roppant sebesen.~Nem!... Erről szó sem lehet!...
3090 XIV | irányban rohant, eddigi sebességéből következtetve, már át kellett
3091 XIV | felületének harmadrészén: sebességét száznyolczvanhárom méterre
3092 III | a bálna egyik úszóját. A sebesült állat villámgyorsan bukott
3093 X | szigony nem ejthet oly szörnyű sebet... Azt lehetne mondani,
3094 XI | igaz, hogy az önök szigonya sebezte meg először a bálnát, nem
3095 X | vagy a franczia szigony sebezte-e meg halálosan?...~ ~
3096 V | jeléül, hogy nincs halálra sebezve.~A matrózok roppant erőfeszítéssel
3097 II | magától jön, ha az Isten is segít!~- Úgy van! - helyeseltek
3098 XV | munkájában az angolok is serényen segítettek a francziáknak. Ez alatt
3099 V | háromszáz ölnyire volt és nem segíthetett veszélyben forgó társain...~
3100 VIII| maradjanak, mert így könnyen segíthetnek egymáson, ha baj érné valamelyiket.
3101 XV | negyvennyolcz óra alatt nem érkezik segítség, valamennyien éhen halnak...~
3102 VIII| nagy néha egy-egy bálnát, sehogy sem férhettek a közelébe.
3103 IV | kiabálását sem, és nem is sejtette a roppant veszedelmet, mely
3104 XI | Saint-Enochon levők még csak nem is sejthették, s aztán a tenger forrni
3105 I | lakom, s még sohasem volt semmiféle bajom se, legkevésbé pedig
3106 II | különben sem volt szüksége semmire, csak megkerülte a fokot
3107 I | bajából: de az öröme legott semmivé lett, mikor Filhiol orvos
3108 XV | nem tartozunk egymásnak semmivel?...~- A hogy gondolja!~-
3109 XIV | törmelékek nem tettek kárt senkiben. De a hajó gyorsasága nem
3110 XIII| Este kilencz óra volt, de senkinek sem jutott eszébe az alvás.
3111 XII | kapitány megfeledkezvén minden sérelméről, a legnagyobb szívességgel
3112 XV | munkájában az angolok is serényen segítettek a francziáknak.
3113 III | semmi nemesebb részét nem sértették meg, a vízsugár, mit a bálna
3114 I | kapitány tiltakozhatott volna e sértő föltevés ellen, valaki,
3115 X | csattant föl a kádár sértődve, - csak vigyázz, hogy mi
3116 XV | csoda volt, hogy senki sem sérült meg, - néhány zúzódáson
3117 VI | sem volt, kijárt a városba sétálgatni, sőt gyakran messzire elballagott
3118 II | Filhiol orvosnak, a ki vele sétálgatott a hajó tatján. - Úgy látszik,
3119 VII | orvosnak, a mint együtt sétálgattak a födélzeten. - Csak pár
3120 I | Most mind a ketten tovább sétáltak a rakodóparton a világító
3121 VIII| felelte a parancsnok: - sietnünk kell, míg a Kuruli-szigetek
3122 IX | kamcsatkaiak egyszerre csak őrült sietséggel igyekeztek bemenekülni a
3123 V | angol hajó volt, a mely a sík tengeren nem fogadta köszöntésüket;
3124 VI | ihatom önökkel az új vadászat sikerére.~- Éljen!... Éljen! - kiabálták
3125 IV | közepes nagyságú busaszöketőt sikerült elejteni, noha az üldözött
3126 XIV | recsegés-ropogás harsogta túl a siketítő, egyforma bőgést.~- Az árbocz! -
3127 VII | itt oly mély, hogy sehol sincsen zátonya, - felelte Bourcart
3128 I | kádárja is ebben a nyavalyában sínylődik!~Mielőtt Bourcart kapitány
3129 IX | angolt, letépte fejéről a sipkát és dühösen felkiáltott:~-
3130 XV | kiáltotta ezt a szót, s melléje sírt is, kaczagott örömében...
3131 VII | a kilenczezer láb magas Sisaldinszkoj vulkán éppen javában működött.
3132 X | zavarta a víztükör egyhangú sivatagát.~Az árboczokon fölváltva
3133 XIV | az örök hó és jég kietlen sivatagjában!...~Mert ha az összeütközés
3134 XV | amerikai Aljaszka végtelen sivatagjain kellene keresztül menniük.~
3135 IV | bálna, a Moby Dick, melyre a skót czetvadászok több mint kétszáz
3136 IV | találkozott egy szörnyeteggel a Sleat-szorosban; a Nestor pedig, Malacca
3137 XII | pedig roppant erővel végig söpörte a födélzetet...~Heurtaux
3138 IV | árbocz, a szemei feketék, a sörénye fehér, s ha fölbukik vagy
3139 XII | Messzire nem mehettek, nehogy a sötétben elveszítsék a hajót szem
3140 XII | tartott, sőt még sűrűbb és sötétebb lett. Valamivel hat óra
3141 XIV | borult...~A mily mértékben sötétedett, oly mértékben nőtt a vihar,
3142 XIII| morogva állta útját s eleven sövényként fogta körül a kádárt, a
3143 I | kígyót...~- No, azt ugyan sohse fogja látni! - vágott közbe
3144 XIV | Ez az állapot nem tarthat soká... aztán majd meglátjuk.~-
3145 IV | Hasznát?... Hogy-hogy?~- Sokféleképpen. A zsírja, vagy ha jobban
3146 II | czetek üldözésében, úgy hogy sokszor Bourcart kapitánynak kellett
3147 XII | de ha mégis rákerülne a sor, jobb ha készen vannak...
3148 X | matróz, s ha az őrködés sora Cabidoulinra került, nemcsak
3149 XV | Megrakták mindenféle eleséggel: sózott hússal, konzervekkel, kétszersülttel,
3150 II | egyenesen az Ortegal-fok felé, Spanyolország éjszaknyugati partjának
3151 V | kapitányát Kingnek, a hadnagyát Strokenak hívták.~Egyelőre, a míg
3152 IX | vállat vonva odább ment, hogy sürgesse a legénységet, a mely szorgalmasan
3153 I | De bizonyos, hogy nagyon sürgős és fontos beszédje lett
3154 I | Bourcart kapitány egyre sürgősebben unszolta, hogy szegődjék
3155 IX | Saint-Enochot, legalább te süvegelj meg bennünket!~- Úgy van!
3156 XIV | vitorlakötelek megfeszített húrokként süvöltöttek a nagy szélben, mit a hajó
3157 XIV | a napnak ferdén reá eső sugaraiban, s itt-ott nagy tömegekben
3158 VI | Mikor ezzel elkészült, még súlyosabb munka várt rá: egyenként
3159 VIII| ráesvén a hajó-korlátra, súlyosan megsebesült s eszméletlenül
3160 XIII| mozgás meglassúdott... gyönge súrlódás nesze hallatszott föl a
3161 XII | köd egyre tartott, sőt még sűrűbb és sötétebb lett. Valamivel
3162 XIV | tünedeztek föl, és egyre sűrűbbek, nagyobbak lettek. Világos
3163 XIII| hajóteher föláldozásával sem szabadíthatjuk meg a zátonyról!~- Akkor
3164 VII | Nem én!... nem én! - szabadkozott Filhiol orvos, - ámbár volt
3165 XII | étlen-szomjan a tengeren, a szabadulás minden reménye nélkül!~Bourcart
3166 XII | a fogai közt: - úgy sem szabadulhatunk innen!~- Mi az, öreg?...~-
3167 XII | tanakodhatnak arról is, hogyan szabaduljanak meg róla.~A hosszú, rémes
3168 VI | elhízott férfiak, az arczuk szabálytalan, a fejük idomtalan és igen
3169 XI | hevesen, hogy csakhamar szerte szaggatta, elverte a ködöt.~- Hajó
3170 III | részre, s külön tették a szája elejét, melyben a bálna
3171 II | szép lassan ment lefelé a Szajnán, s miután a vontató gőzös
3172 I | Igazi bagoly... csúnya szájú vészmadár, a ki örökké bajt
3173 VI | igen nagy, a szemük apró, a szájuk nagy, tompa orruk czimpáiban
3174 III | csónakba ültette a hajó szakácsát s az egyik hadnagyot, a
3175 XII | legénység jóltartását pedig a szakácsra bízta.~Tizenhárom ember
3176 II | őrködött az árboczokon és szakadatlanul vizsgálta a szemhatárt.
3177 X | a matrózok, a födélzetre szaladva.~- Három mérföldnyire előttünk.~
3178 VII | bámulta a mozgó, kanyargó szalagot.~- No, öreg: mi az? - kérdezte
3179 IV | csíkozott szörnyetegtől, mely a szalamanderhez hasonlított.~Végre 1875-
3180 II | S hogy csakugyan el ne szalasszanak egyet se, Bourcart kapitány
3181 III | csalatkozott, mert mind egy szálig pontosan visszajöttek a
3182 XIII| legénységgel, idején csónakra szállhatott, de alig volt száz ölnyire
3183 XV | a hajótörötteket partra szállítsa, kis vargabetűt csinált
3184 V | tegnap levágott fát a hajóra szállítsák. Éppen partra szálltak,
3185 VII | Bourcart kapitánynak, hogy hadd szálljon csónakba s hadd üldözze
3186 XIII| kérdezte az angol. - Miért nem szállnak csónakra, s miért nem hagyják
3187 I | Csak semmi kedvem tengerre szállni. Úgy is megjártam már az
3188 III | vasmacskákat és ismét tengerre szállt. Mialatt a hajó lassan ment
3189 II | élénken társalogtak a hajó kis szalonjában.~- Én ugyan nem panaszkodom, -
3190 II | halzsírt, a megölt czetek szalonnájából.~A Saint-Enoch összes legénysége
3191 III | mind lehántották a háját és szalonnáját, melyet kiolvasztás végett
3192 III | vesződtek. A darabokra vagdalt szalonnát beledobták a katlanba, mely
3193 II | hajóslegény, a szakács és a számadó-tiszt, a ki az élelemről gondoskodott.~
3194 I | Igaz... Ha ló nincs, jó a szamár is... De kettőn áll a vásár...
3195 X | Valóban, lehetett is ennyire számítani, mert a bálna roppant nagy
3196 XIV | erejét, nem volt nehéz a számítás. Egy huszonhárom méter hosszú
3197 III | hogy nem csalatkozott-e számításában.~- Nem, kapitány, - felelte
3198 VI | mint Bourcart kapitány számította. Victoria kikötőjében csak
3199 XII | műszereimmel... Ma újra utána számítottam, s látom, hogy nem tévedtem:
3200 IV | Saint-Enoch elérkezett a Szamoa-szigetekhez, a Hajós-szigetek legjelentékenyebb
3201 IV | otromba késekkel, a miket a szamoabeliek nagyra becsülnek.~Harmadnapra
3202 II | hol az ausztráliai partok számos kikötője befogadhatja az
3203 III | melyben a bálna fogai, számra vagy ötszáz darab, voltak:
3204 X | két hadnagy, meg a kellő számú matrózok és szigonyosok
3205 II | tengeri emlősöket, hogy számuk fölötte megfogyatkozott,
3206 I | elszánt és hajthatatlan volt szándékai megvalósításában, épp oly
3207 XIII| feléje tartott... (hogy mily szándékkal, azt King kapitány elhallgatta)...
3208 III | magyarázgatta terveit:~- Az a szándékom, - mondta, - hogy először
3209 V | Bourcart kapitánytól, hogy hova szándékozik a Margit-öbölből, ha teljes
3210 X | nyilvánvalóan ez volt a szándékuk, mert leeresztvén három
3211 XV | hajó-kovács rögtön hozzáláttak a szánkók elkészítéséhez, Bourcart
3212 XV | mely fölváltva húzta a szánkókat, s legvégül a három kapitány.~
3213 XV | kellett őket fektetni a szánkókra, s a többi teherrel együtt
3214 XV | leszedték az utolsó eleséget a szánkókról. Csöndben, szótlanul ették
3215 XV | szélességében befagy, s aztán szánkóra rakva mindenüket, átkelnek
3216 X | roppant erőtől hajtva végig szántották a tengert... De az angolok
3217 II | föl a hátsó árboczra s e száraz köszöntés után tovább folytatta
3218 XII | elvitte a Saint-Enochot a szárazföldig?~- Lehetetlen, orvos, -
3219 XV | lehetnek messze Szibéria szárazföldjétől s a hazatérés sokkal könnyebb
3220 I | morzsolom le életemet a szárazföldön.~- Csupa képzelődés! - vágott
3221 VIII| vadászatot! - tette hozzá.~A szárazra érve mindjárt találtak egy
3222 IV | a hol kókuszdiót, eleven szárnyasokat és disznókat szándékozott
3223 IV | melynek lófeje s oly nagy szarvai vannak, mint egy árbocz,
3224 VI | és Allotte hadnagy több szarvast lőttek, a minek a szakács
3225 II | hajóra hozta zsákját, első szava is ez volt hozzá:~- No,
3226 IV | vetett pár hajókötélnyire a Szavai előtt, a mely talán a legnagyobb
3227 X | elhitték a babonás kádár szavait. Pedig a tenger csöndes,
3228 II | halál... Ez volt a kedvencz szavajárása.~- Már most mindegy, - felelte
3229 I | szemmel látható volt, hogy egy szavát sem hiszi el az orvosnak.
3230 IV | mélységbe... Tíz vagy tizenkét századdal később a norvég Pontoppidan
3231 VI | hossza ötszáz, szélessége százharmincz kilométer s valamivel több,
3232 IV | mint a tengeri angolna és százhatvan-százhetven láb hosszú lehetett; játszott
3233 IV | huszonharmadik párhuzamos kör a százhetvenötödik délkört. A Penguin hajó
3234 XIV | harmadrészén: sebességét száznyolczvanhárom méterre becsülték másodperczenkint,
3235 XII | még nyolczvan, száz, százötven méter mélységben sem!~Ez
3236 V | eveztek, de a bálna mindig százötven-kétszáz méternyire járt előttük,
3237 III | Cabidoulin mester - a czetnek száztizenöt hordó zsírja lett...~- Tehát
3238 VI | odavaló fajta valóban nem is a szebbek közül való; jobbára zömök,
3239 IX | mind a két hajó egyszerre szedte föl vasmacskáit, hogy a
3240 X | néztek s a tisztek legott elő szedték messzelátóikat... Délkelet
3241 III | lépcsősen emelkedő hegyek szegélyeztek, a bennszülött maorik laktak,
3242 III | kanyargós, magas domboktól szegélyzett tengerágba, mely az akaroai
3243 XV | fölütötték a sátrakat, megették szegényes ebédjüket, vacsorájukat,
3244 I | sürgősebben unszolta, hogy szegődjék el a Saint-Enochra, lassankint
3245 I | én megfogadnám is, ő nem szegődne be hozzám...~- Azért talán
3246 I | tengerjáró postagőzösökre szegődnék el, a Saint-Enoch czetvadászhajón
3247 III | állatba, Ducrest szigonyos egy szekercze-csapással majdnem tőből leszelte a
3248 VIII| teljes erejéből belevágta szekerczéjét a bálna egyik úszójába,
3249 XI | félnél: szigonyok, lándzsák, szekerczék, - a késeket nem is számítva,
3250 I | csak a kezét vágta meg a szekerczével... Igaz, hogy csontig megsebezte,
3251 VII | félt, hogy a heves nyugati szelek nagyon fölkorbácsolják a
3252 VI | tartozik; hossza ötszáz, szélessége százharmincz kilométer s
3253 XV | míg a Long-szoros teljes szélességében befagy, s aztán szánkóra
3254 IV | ikén fordult jobbra. Friss szellő támadt s a Saint-Enoch vígan
3255 VII | vitorlájukat, s rábízni a hajót a szélre, a mely vad erővel hajtotta
3256 XI | éles, süvöltő füttyentések szelték át a levegőt, mint mikor
3257 XII | megtudhatták: s ekkor alig hittek szemeiknek!~A Repton megmenekült legénysége
3258 XII | csak jelentősen forgatta a szemeit.~Bourcart kapitány elhatározta,
3259 XIV | arczot, mint a borotva, s a szemek legott megteltek könnyel.
3260 IV | Valósággal ez a tenger szemetes ládája! - kiáltott föl Filhiol
3261 XII | a sűrű ködön, mely sötét szemfödőként borult rá a tengerre...
3262 X | Heurtaux kapitány pedig szemközt férkőztek hozzá.~De, midőn
3263 IX | valami kellemetes az európai szemnek. Állatbőrből készült nadrágot
3264 I | Mária összerántotta bozontos szemöldökeit, hogy a homloka csupa ráncz
3265 XIV | hasonló tüneménynek volnánk a szemtanúi és áldozatai... Talán vulkánikus
3266 IX | francziák.~A két hajó legénysége szemtől szembe állott, készen egymásra
3267 IV | mexikói-öbölben, egy békafejű, kiálló szemű szörnyetegről beszéltek,
3268 III | még pedig egyenesen a Szent Margit-öbölbe, a mely Kalifornia
3269 II | Ascension-, s ezt elhagyva, Szent-Ilona-sziget felé tartott. A tenger «
3270 V | amerikai partot, még pedig a Szent-Lukács-fokot, az ó-kaliforniai félsziget
3271 V | V. FEJEZET.~A Szent-Margit-öböl.~Ámbár a kedvező szél állandó
3272 II | megvonult az Amszterdam- és Szent-Pál szigetek mögött.~A vitorlákat
3273 III | hadnagynak, a ki szilaj szenvedéllyel hajszolta zsákmányát.~Fél
3274 V | Heurtaux kapitány, a ki szenvedélyes vadász volt, több ízben
3275 XV | küzdelmeit, viszontagságait, szenvedéseit?... Naponkint tizenkét órát
3276 III | mikor a halzsír már mind szépen le volt szűrve a hordókba,
3277 VIII| idő már vége felé járt; szeptemberen túl egy czetvadász-hajó
3278 VIII| bosszúsan.~- Ennek se sok szerencséje lehetett, - mondta Bourcart
3279 III | kapitány s a legénység ujjongó szerencsekívánatokkal fogadták a két hadnagyot,
3280 VII | Okhoczki-tengerbe.~- Elhagyott volna a szerencsém? - tűnődött magában Bourcart
3281 VI | így megfogytak volna. Ön szerencsésebb volt, Bourcart kapitány,
3282 VIII| az elmúlt években mindig szerencsésen vadászott. Kedvező szelük
3283 I | vészmadár, a ki örökké bajt és szerencsétlenséget jósol... Folyton azt beszéli,
3284 IX | a tűzhányó. Maga a város szerényen meghúzódik a hatalmas sziklák
3285 IV | undorodik olajos ízétől, meg is szeretheti a rántott czápát, a mely
3286 IV | ennék meg! Sőt úszóit úgy szeretik a Mennyei Birodalomban,
3287 I | Saint-Enoch czetvadászhajón szeretné megszokni a tengert, s azért
3288 IX | biztos ilyenkor.~- Hát jobb szeretnél itt telelni Pietropavlovszkban?~-
3289 IV | Heurtaux kapitány: - csak azt szeretném tudni, miféle nemzetiségű.~-
3290 II | mindegyik kitűnően értette és szerette is: különösen a két hadnagy,
3291 I | tisztjei és legénysége rajongón szerettek; mert a mily elszánt és
3292 IX | Pietropavlovszkban időzni, míg friss húst szerez; azt, hogy hol fognak telelni,
3293 VI | hát könnyű volt tüzelőfát szerezni a Saint-Enoch számára: csak
3294 II | az érdem, orvos; mert ön szerezte nekünk Cabidoulin mestert
3295 XI | hevesen, hogy csakhamar szerte szaggatta, elverte a ködöt.~-
3296 XII | akarták várni, míg a köd szertefoszlik, nehogy vaktában induljanak
3297 XV | kidőlve, karfája, korlátja szerteszaggatva, vitorlák, csónakok nélkül! -
3298 IV | angol tolmács csakhamar szerzett bőségesen teknősbékákat,
3299 XII | köd egyáltalában nem akart szétfoszlani, Bourcart kapitány elhatározta,
3300 XI | hajó oldalt dűlt, korlátai szétfoszlottak... Aztán a szörnyű hullám
3301 III | kimehessen a partra, a városba, szétnézni. Ez ugyan kissé koczkáztatott
3302 XIV | menni a hajó-hídra, hogy szétnézzen, úgy oda vágta a szél az
3303 XV | a jégmezőre, hogy kissé szétnézzenek. A jégmezőn nem sok látni
3304 III | az, hogy a czetek nagyon szétszórtan élnek és fölötte óvatosak,
3305 VIII| Szerencsére a felkelő nap széttépte a köd fátyolát s ekkor mindjárt
3306 X | a bálnától; ekkor kissé szétváltak, közbe fogván az állatot,
3307 V | kilencz emberből, a kik a szétzúzott csónakban ültek, csak hét
3308 XIV | Wrangel-földön, vagy más valami sziget-csoporton, - több száz mérföldnyire
3309 VIII| termékeny; ezeken laknak is. A szigetcsoport déli lánczolata a japáni
3310 VII | óvatosan kerülte meg a hosszú szigetcsoportot, a mely mögött rögtön éjszak-keleti
3311 I | jéghegyeket, zátonyokat, szigeteket, a fókákat, rozmárokat,
3312 VIII| visszamegyünk Vancouver szigetére? - kérdezte Filhiol orvos.~-
3313 III | vetett szemben egy kis puszta szigettel, mely az öböl közepén emelkedett.~
3314 VIII| elővigyázatból lándzsával és szigonnyal fölfegyverzett őrt állított
3315 XI | volt mind a két félnél: szigonyok, lándzsák, szekerczék, -
3316 V | hajigálták a bálnát lándzsákkal, szigonyokkal: a neki vadult állatot mi
3317 V | nagyon dühös állat. Jaj a szigonyosnak, ha a kis bálnát megsebzi!
3318 III | csónakjukba s mindegyik egy-egy szigonyost meg négy-négy evezőst vitt
3319 V | sem lehetett kísérteni a szigonyozást. A kis kölykét ugyan el
3320 V | úszójába lehet hajítani a szigonyt. Az se baj, ha elhibázzuk,
3321 XI | A bálna a miénk... A mi szigonyunk érte előbb...~- Nem!...
3322 V | vadászatot. Egyúttal nagyon szigorúan lelkére kötötte embereinek,
3323 XII | kitűnt, hogy a zátony, vagy szikla, legalább ezen helyen, meredeken
3324 XII | attól félt, hogy a csónak sziklába ütődhetik, s az emberei
3325 II | kanyargós útját, melynek sziklái, zátonyai folytonos veszedelemmel
3326 IX | szerényen meghúzódik a hatalmas sziklák aljában, s hozzájuk mérten
3327 XIII| zátonyon, mint az osztriga a sziklán?~- Nem! - felelt egy mély,
3328 VIII| kicsiny és lakatlan, mert sziklás és homokos földje mit sem
3329 II | fölhúzni. Négy nagy csónak volt szilárdan odakötözve a hajó oldalpárkányához,
3330 X | tőlük, megmozdult a tenger színe és a busaszökető nagy csobogással
3331 IV | orrát és lehúzta egész a víz színéig, hogy majd felborult. Mikor
3332 IX | a tehetősebbeknek volt színes vitorlavászon ingük is.
3333 V | értek oda a szerencsétlenség színhelyére, mikor a másik angol csónak.
3334 IV | nevetve: - legalább színről színre meglátnók, hogy milyenek.~-
3335 IV | hadnagy nevetve: - legalább színről színre meglátnók, hogy milyenek.~-
3336 XII | rajta nyílást, s a víz sem szivárgott be sehol.~Ez szerencse volt.
3337 II | veszéllyel megdaczol.~Majd szivarra gyújtva, folytatta:~- A
3338 I | hogy ön velünk jön és igaz szívből örülök ezen.~- A viszontlátásra
3339 XII | sérelméről, a legnagyobb szívességgel fogadta a hajótörteket.
3340 IV | melynek egyik karja, tele szívókkal, megragadta a hajó orrát
3341 XV | reggel útnak eredtek. Nehéz szívvel hagyták ott a hajót, a melyben
3342 XIV | A tisztek lemenekültek a szobába, mert a hídon nem lehetett
3343 XIV | Ollive mester rögtön kiment a szobából, s mivel a levegő ellenállása
3344 I | tűnődve járt föl s alá szobájában; meg-megállt, csóválta a
3345 XIV | hiába próbáltak kimenni szobájukból, csüggedten visszavonultak.
3346 IX | volt a kis városnak két szobra is: egyik a dán Behring,
3347 XII | Mintha csak ide volnának szögezve ehhez az átkozott zátonyhoz! -
3348 X | No, ez ugyan meg nem szökik előlünk!~- Sem föl nem ébred! -
3349 XIII| igen!... de nem oly óriás szörnyetegeket, mint a minőről a kamcsatkaiak
3350 XIII| ezen a képzelt, vagy létező szörnyetegen vitatkoztak, s az orvos,
3351 IV | egyszerre lőttek rá a falánk szörnyetegre.~Eltalálták-e?... Ki tudhatta
3352 IV | feketesárgán csíkozott szörnyetegtől, mely a szalamanderhez hasonlított.~
3353 XII | kapitány volt az első, a ki szóhoz jutott. A parancsnokhoz
3354 IX | a hírt a legénységnek s szokása szerint ismét kötődött a
3355 XI | neki, hogy nyugat felől szokatlan csobogást hall a vízben,
3356 II | kapitány máskor mindig meg szokott állni pár napra Fokvárosban,
3357 X | ilyen ostobaságokat, öreg! - szokta őt feddeni a vitorlamester,
3358 XIII| ilyenkor irtózatos viharok szoktak dühöngeni a Csöndes-tengernek
3359 I | jöttem, hogy megkínáljam önt szolgálataimmal, ha még nem talált helyettest
3360 IV | egy matrózt, a ki a hajón szolgált. Ez látta is azt a szörnyeteget.~-
3361 II | tisztek már mind régóta szolgáltak a hajón és jó barátok voltak.
3362 I | ki mögötte jött, a nevén szólította.~- Ah, ön az, Heurtaux? -
3363 XI | a szörnyű pusztulást és szólni sem tudtak. Minden csepp
3364 X | nem is felelt, ha hozzá szóltak, csak a fogai közt dünnyögött
3365 V | tiszta vizű patak is volt a szomszédságban.~Negyvennyolcz órával később
3366 IV | mindenkit, s az volt minden szórakozásuk, hogy esténkint összeültek
3367 IX | sürgesse a legénységet, a mely szorgalmasan dolgozott az utazás előkészületein.
3368 VII | még, hogy melyik kikötőbe szorít bennünket a hideg.~- Nem
3369 IV | körülfont egy bálnát és úgy szorította, fojtogatta, mint az óriáskígyó
3370 XIV | egyformán telt el, halálos szorongásban. Reggelre kelve kissé világosabb
3371 XIV | Saint-Enoch már túl van a Behring szoroson és a Sarki-tengerben úszik.~
3372 VI | ilyenkor már a fiók-bálnák nem szorulnak rá anyjukra s ezek is, azok
3373 XV | hadnagy kiáltotta ezt a szót, s melléje sírt is, kaczagott
3374 XIII| sápadtan hallgatták ezt a szóváltást, de nem avatkoztak bele,
3375 XV | hová tették volna még a szükséges eleséget, ivóvizet, tüzelő
3376 II | volt... arra pedig jobban szükségük van, mint én reám!~- Ez
3377 V | Menjetek a dolgotokra!... Semmi szükségünk rátok!~A francziák meghökkenve
3378 IV | nagyra nőtt fejlábú volt, szürkés-vörös színű, kocsonyás testű állat,
3379 II | háborgása csak akkor kezdett szűnni valamicskét, mikor a hajó
3380 III | már mind szépen le volt szűrve a hordókba, Bourcart kapitány
3381 IV | tanúsága ellenére nem szabad tagadnunk a nagyobb fajta polipok,
3382 IX | horgonyzott az Avacsa-öbölben.~A tágas öblöt roppant hegyláncz
3383 XV | hiszem, hogy a Wrangel-föld tájékára értünk.~Ha a parancsnok
3384 XI | tenger forrni kezdett, fehér tajték borította el, majd iszonyú
3385 I | s ha a kádáromnak is találhatnék helyettest...~- Tehát nincs
3386 XII | más magyarázatát nem találhatom a zátonynak.~- Úgy lesz,
3387 XI | esetleg támadni akarna, ne találja készületlenül a legénységet.~
3388 XII | menekülők a hangról ide találjanak.~Kik lehettek a menekülők?...
3389 II | fő az, hogy elég czetet találjunk utunkban és színültig megtölthessük
3390 IV | szörnyeteggel.~- Bár csak találkoznánk velük! - kiáltott föl Coquebert
3391 XIV | így van, akkor nemsokára találkoznunk kell a jégsarki zátonnyal!...~
3392 IV | hajót, a mellyel egyszer már találkoztak, s a mely velük egy irányban
3393 IX | hét az út... Ki tudja, nem találkozunk-e még néhány bálnával? Hisz
3394 VII | alig várta, hogy eggyel találkozzanak.~- Bizonyosan a Kuruli-szigetek
3395 IV | újságokat, a melyek először tálalták föl ezeket az ostobaságokat...
3396 I | éppen az a baj, hogy nem találtam meg, s ki tudja, hogy megtalálom-e
3397 X | vehették.~- Kár, hogy már későn találtuk meg! - szólt Heurtaux kapitány.~-
3398 X | hisz annyi döglött bálnát találtunk az utóbbi időben!...~- De
3399 XIV | hogy ketten is alig bírták talpra állítani.~- Ezer ördög! -
3400 IV | vagy lebukik, egész örvény támad körülötte... Aztán keletkeztek
3401 V | csónak farán, jelezvén, hogy támadásra készül. A Repton maga vagy
3402 VIII| okos dolog az elhamarkodott támadással elriasztani a bálnákat s
3403 XI | alig koczkáztathatta meg a támadást, Bourcart kapitány parancsot
3404 XI | kapitány még egyre tartott a támadástól, s kétszer is elküldte Allotte
3405 XI | hogy a Repton, ha esetleg támadni akarna, ne találja készületlenül
3406 VII | hajítanálak a tengerbe.~- Ez volna tán a legjobb! - sóhajtott Cabidoulin
3407 XIII| Mindenki érezte, hogy a tanács józan és helyes, de a követésétől
3408 XI | legénység dolgozott, a tisztek tanácskoztak. Bourcart kapitány még egyre
3409 I | Hát ha elmennénk hozzá? - tanácsolta az orvos.~A kapitány habozva,
3410 XII | tudtak; akkor aztán majd tanakodhatnak arról is, hogyan szabaduljanak
3411 X | perczben megállt, mintha tanakodott volna, hogy kelet vagy nyugat
3412 II | megint csak kedved kerekedett tánczolni?~- A mint látod.~- S még
3413 IX | és a városban. Érdeklődve tanulmányozta a bennszülött lakosságot,
3414 IV | kétségtelen, hogy annyi ember tanúsága ellenére nem szabad tagadnunk
3415 VIII| valahol a parton s ott ütöttek tanyát reggelig.~Egy délután, a
3416 II | mérfölddel lejjebb délnek tanyáztak, a Jó-reménység-fokon túl.~-
3417 II | mit a tengeren látni és tapasztalni lehet.~- Na, ez ugyan túlságos
3418 II | ő már mindent látott és tapasztalt, a mit a tengeren látni
3419 VI | június végén még sohasem tapasztaltam, hogy a bálnák így megfogytak
3420 III | kipréselt hájhulladékkal táplálták, úgy hogy a bálna maga adott
3421 IV | legfinomabb erszényeket, tárczákat készítik, vagy könyveket
3422 IV | rögtön ajándékozott neki egy tarka inget, a melyet azonban
3423 IV | rögtön mellette dolgozó társa, s a következő pillanatban
3424 VII | vissza fojtva vizsgálták társaikat, a kik lassan, szinte lappangva
3425 V | segíthetett veszélyben forgó társain...~A bálna egyetlen farkcsapásával
3426 II | esténként, ebéd után élénken társalogtak a hajó kis szalonjában.~-
3427 I | csábító-e, derék emberek társaságában és jó hajón még egyet fordulni
3428 XI | nézte a hajót...~- Erre tart! - kiáltott föl Allotte
3429 X | Az volt a kérdés, sokáig tart-e ez a hajsza; mert, ha a
3430 II | hadnagy számára; négy másik, a tartalék-csónakok, a hajó-híd oldalán függött.
3431 X | mintha a Behring-szoros felé tartana, és nem sokára már oly messze
3432 XIV | komoran. - Ez az állapot nem tarthat soká... aztán majd meglátjuk.~-
3433 III | beszéljen, amennyit kedve tartja; ti meg mulassatok rajta.~
3434 IX | Jeges-tenger közt fekszik. A tartomány 1806 óta az oroszok birtoka.
3435 XIV | Szibéria, vagy Aljaszka lakott tartományaiba?~Így telt el a délelőtt,
3436 VIII| szigetek pedig Oroszországhoz tartoznak és lakói kamcsatkaiak.~Megkerülvén
3437 V | neki vadult állatot mi sem tartóztathatta föl...~A második csónak
3438 XV | kapitány.~- E szerint hát nem tartozunk egymásnak semmivel?...~-
3439 II | elégedetten: - csak így tartson az idő!~- Pedig legalább
3440 XV | Csukcsi-eszkimók földjének tartva.~Miután ebben megállapodtak,
3441 II | az utolsón pedig két nagy tat-vitorla; a hajó orrától az első
3442 XI | hajóács, a ki éppen a kormányt tatarozta egy kis csónakban, hirtelen
3443 II | vele sétálgatott a hajó tatján. - Úgy látszik, az utazás
3444 X | megdöbbenve látták, hogy mély seb tátong a dögnek bal oldalán s a
3445 VII | honnan könnyen lehetne kora tavasszal újra neki vágni a Csöndes-tengernek.~-
3446 V | Lassankint fogyott a távolság köztük és a bálna közt:
3447 X | csónak körülbelül egyforma távolságra volt tőle, - vagy száz lábnyira...~
3448 V | óvatosak legyenek és ne tegyék koczkára életüket ok nélkül.~-
3449 XIV | gaz Cabidoulinnek!~- Mit tegyünk? - kérdezte Heurtaux kapitány
3450 VII | mely épp olyan jó, mint a tehéné.~- Elhiszem, elhiszem: de
3451 III | látni s a dombok lejtőin tehenek, ökrök legelésztek. Valamivel
3452 IX | a nők, mint a férfiak; a tehetősebbeknek volt színes vitorlavászon
3453 VIII| félelmetes, szörnyű ellenség tehette őket így csúffá?... Senki
3454 XV | ivóvizet, tüzelő fát?...~Nem tehettek hát egyebet, minthogy megvárják,
3455 VII | nyugatra?~Mindnyájan oda tekintettek... Valami hosszú, feketés
3456 V | partjait ellepik a fókák, teknős békák és szárnyasok s mialatt
3457 IV | csakhamar szerzett bőségesen teknősbékákat, baromfikat és alacsony,
3458 VIII| Szükség esetén, ha megkésnek, telelhetnek majd Pietropavlovszk kikötőjében
3459 VII | az Okhoczki-tengerben?~- Telelhetnénk ugyan ott is, például Nikolajev
3460 XIV | roppant hidegek járnak: - hogy teleljenek ott minden nélkül?... hogy
3461 IX | de mégis...~- S akkor ott telelnénk Victoria kikötőjében? -
3462 VII | kell haza felé.~- És hol telelünk?~- Azt még nem tudom...
3463 II | nem is érezné, sőt kedve telnék bennük; régi ismerőse volt
3464 I | valamelyik czápa gyomrába temetkezni.~- Ne tréfáljon hát, Cabidoulin
3465 XIII| pillanat telt el szorongó, temetői csöndben, aztán valaki elkiáltotta
3466 III | hajó lassan ment a kanyargó tenger-ágban, Filhiol orvosnak, a tiszteknek
3467 XIII| hihetetlenebb volt, mert éppen tenger-apály lévén, még jobban meg kellett
3468 V | úszott kis fiához, melyet a tenger-áramlat már vitt kifelé az öbölből,
3469 XII | Kuruli-szigetektől.~- Akkor mégis a tenger-fenéknek kellett fölemelkednie! -
3470 III | magas domboktól szegélyzett tengerágba, mely az akaroai kikötőbe
3471 IV | s a szárazföld közt levő tengerágban látott egy tengeri kígyót,
3472 III | eveztek befelé, a kanyargós tengerágon. A major, a hová az angol
3473 I | mely a kedvező széllel és tengerapállyal lassan kifelé tartott a
3474 VII | hajóhoz, valószínűleg a tengeráramlattal. Most már jobban lehetett
3475 II | folytatni az utat azok felé a tengerek felé, a hol gyakoribb a
3476 III | már elköltöznek ezekből a tengerekből, elhatározta, hogy ő is
3477 I | Csak hát Sinoquet orvos nem tengerésznek való. A Saint-Enochon nincs
3478 I | gyermeke, a ki, mielőtt a nagy tengerjáró postagőzösökre szegődnék
3479 VIII| egészen fönt jár a vízen.~A tengerpartnak az a része, a hol a Saint-Enoch
3480 I | Cabidoulin már elbúcsúzott a tengertől... s ha én megfogadnám is,
3481 XV | együtt... de nem volt mit tenniök!... Elül ment a két hadnagy,
3482 VII | orvos...~- És miért nem tenyésztik a bálnákat mesterségesen...~-
3483 I | utolsó útja, a melyből sohase tér meg többé, s mindnyájan
3484 VI | jó áron eladták az egész terhet s megint azonnal folytathatták
3485 XII | tengerbe hányják a Saint-Enoch terhét s így könnyítenek a hajón...
3486 I | innen, s ki tudja, mikor térhetünk haza?~- A mikor, akkor,
3487 IV | duzzadnak, a hirtelen lökés nem téríti-e el a hajót abból az irányból,
3488 IX | megdöbbentő hír villámgyorsan terjedt el a kikötőben. Bourcart
3489 VIII| meddig mehetnek és mikor térjenek vissza, csak azt a parancsot
3490 XII | nyúlt föl a mélyből, de a térképeken nem volt bejegyezve.~Ezt
3491 XII | felelte Bourcart kapitány. - A térképen legalább nincs sehol...
3492 XIII| szavakat akarná megerősíteni a természet is, a tenger hirtelen elbődült
3493 IV | kaczagott Bourcart kapitány.~- Természetesen! - felelte Filhiol orvos: -
3494 XII | következtethették volna, hogy milyen természetű a zátony, a melyen megfeneklettek.~
3495 V | s az egész évszakban nem térnek többé vissza ide; sőt még
3496 IV | kedvében.~- No öreg, hát észre tértél? - kérdezte a vitorlamester
3497 XII | feneket.~E szerint a zátony területe igen kicsiny lehetett, s
3498 VII | lemondott erről a különös tervéről.~- No, azt ugyan okosan
3499 VI | Hanem ha beválik az, a mit tervezek...~- S mi lenne az?~- Hogy
3500 VII | egy barátom, a ki ilyesmit tervezett, sőt arról is ábrándozott,
3501 IV | kocsonyás testű állat, gömbölyű testén hátul két úszója volt, szemei
3502 X | roppant nagy feje, mely testének egy harmada volt, egész
3503 I | széles bőrkötényében még testesebbnek látszott, mint valóban volt.
|