000-dolgo | dolog-folda | folde-igyek | ihatj-kopik | koran-megye | mehet-regot | rejto-teste | testu-zuzza
Fejezet
3504 IV | szürkés-vörös színű, kocsonyás testű állat, gömbölyű testén hátul
3505 IV | tengerbe, hadd falják föl a testvérei.~- Szó sincs róla, kedves
3506 VI | megvizsgált, fenekét is, tetejét is megkopogtatta, hogy tele
3507 I | épen nekem itt lebzselnem tétlenül!~- Türelem, türelem! - csitítgatta
3508 VI | de a vörösbőrűek nem igen tetszettek neki. Az odavaló fajta valóban
3509 XIV | szerint hetedfélszáz mérföldet tettünk tizennégy óra alatt?...~-
3510 IV | Japáni-tenger a legmélyebb...~- Tévedés! - mondta Bourcart kapitány: -
3511 XV | értünk.~Ha a parancsnok nem tévedett, akkor csak a Long-szoroson
3512 VIII| Csak Allotte hadnagy el ne tévedjen! - aggódott a vitorlamester.~-
3513 XII | számítottam, s látom, hogy nem tévedtem: csak azt mondhatom tehát,
3514 II | hajó-ács, Cabidoulin a kádár, Thomas a hajókovács, négy szigonyos,
3515 III | amennyit kedve tartja; ti meg mulassatok rajta.~Délután
3516 IV | is szinte alig mászott a tikkadt, fülledt levegőben. Az unalom
3517 I | Mielőtt Bourcart kapitány tiltakozhatott volna e sértő föltevés ellen,
3518 V | igen alkalmas helyen, a hol tiszta vizű patak is volt a szomszédságban.~
3519 XI | bálna körül.~Az angolok tisztában voltak avval, hogy ha verekedésre
3520 III | kiolvasztott halzsírt, hogy tisztább legyen, még vitorlavásznon
3521 III | tenger-ágban, Filhiol orvosnak, a tiszteknek és a vitorlamesternek magyarázgatta
3522 IV | sokkal alkalmasabb a bor tisztítására, mint a vizahólyag. Egyébként,
3523 XII | ideig tanácstalanul nézett tisztjeire. Végre Heurtaux kapitány
3524 VI | meglátogatta a Saint-Enoch tisztjeit, a kik képzelhető, hogy
3525 XI | kapitány, midőn hazatérő tisztjeitől meghallotta, hogy mi történt,
3526 X | midőn Bourcart kapitány tisztjeivel és az orvossal beszélgetett
3527 XII | nem merte elküldeni egyik tisztjét sem a csónakkal, megvizsgálni,
3528 XII | meghökkenve, tanácstalanul nézett tiszttársaira, a kik viszont álmélkodva
3529 XII | zátonyra jussanak.~De a köd nem tisztult el, bár éjszak felől némi
3530 XIV | Hova, merre ragadta ez a titokzatos, hatalmas erő a Saint-Enochot?...~
3531 IV | fejét csóválva; - s, a többi tizenegyszázat aligha lesz oly könnyű megtölteni,
3532 VI | meg az utat, mely azonban tizenhat napig, tehát két nappal
3533 V | spanyol: - összesen alig tizennyolcz-húsz bálnát ejtettek el.~A következő
3534 IX | háromszáz láb hosszú és tizenöt-húsz láb széles volt; a fején
3535 II | őt a kapitány.~- Máskor tizével-húszával bukdácsoltak a czetek ezen
3536 III | szekercze-csapással majdnem tőből leszelte a bálna egyik úszóját.
3537 XIII| betört s a léken át zuhogva tódult be a víz. A szörnyű lökés
3538 X | úgyis elmaradna az úton, s a többivel sem tudnánk mit csinálni.~-
3539 VII | bálnák zsírját legyen hová tölteniök.~- Kár, hogy már július
3540 X | hogy csak harmadrészben tölthette meg hajóját, egyre ezen
3541 III | kapitány ezen a vidéken töltött, a Saint-Enoch tizenegy
3542 XI | Bourcart kapitány maga töltötte meg a két kis ágyút és felállította
3543 XV | a melyben annyi jó órát töltöttek együtt... de nem volt mit
3544 X | felé valóban egy fekete tömeg ringott a vízen, de egészen
3545 XIV | sugaraiban, s itt-ott nagy tömegekben lepték el a vízi szárnyasok
3546 VIII| hadnagy - ezt a roppant tömeget úgy sem bírnók odavontatni
3547 XIII| fenyegetően czélzott a tömegre. Tisztjei és King kapitány
3548 III | és zamatos fügével, a mi tömérdek terem ezen a vidéken.~Meg
3549 IX | nagyon kiállók, az orruk tömpe és laposra nyomott, a hajuk
3550 XIV | hadnagy.~- És darabokra ne törjék a Saint-Enoch! - tette hozzá
3551 XIV | lélek sem járt arra, s a törmelékek nem tettek kárt senkiben.
3552 III | el éjszaka, hogy vihar ne törne ki rajta.~A négy hét alatt,
3553 XIV | rohan: ott fog darabokra törni a sarki zátonyon és ötven
3554 III | így gondolkodnék!~- Ah, ki törődik azzal a halálmadárral! -
3555 V | érintkezett. De ezek sem igen törődtek ám vele.~Bourcart kapitány
3556 I | vége-hossza nincs a rémes történeteknek... Nem, nem!... az egész
3557 XIII| így beszélte el hajótörése történetét:~- Midőn a Repton két nappal
3558 VI | Kolumbia fővárosa lett: Történetünk idejében (1863) azonban
3559 VIII| hasznukat sem vehették.~Mi történhetett velük?... Miféle félelmetes,
3560 VI | különös dolognak kellett történnie, különben nem szöktek volna
3561 IX | a szemben fekvő Aljaszka törzseihez. Széles vállú, zömök emberek
3562 V | ráhajította. A szigony csaknem tövig bele ment a bálna hájába,
3563 VI | szemük apró, a szájuk nagy, tompa orruk czimpáiban pedig érczgyűrűket
3564 XIV | súlya körülbelül hetven tonna, négyszázhúsz lóerő van, -
3565 IV | Mennyei Birodalomban, hogy tonnája hétszáz frankba kerül. Mi
3566 II | kapitány hajója hatodfélszáz tonnát bírt el, s megvolt rajta
3567 V | végre odaértek a Margit-öböl torkolata elé, de mivel az öbölben
3568 VIII| csaknem a hasonló nevű folyam torkolatánál épült, élénk forgalmú piacz,
3569 IX | franczia matrózt. Ez rögtön torkon ragadta az angolt, letépte
3570 IX | a tengert, mint a pokol tornáczait s csak abban reménykedtek,
3571 I | rakodóparton a világító torony felé, s e közben Bourcart
3572 VII | kígyózó mozgását, roppant torzon-borz fejét, melyet mintha magasra
3573 I | Cabidoulin János Mária, a ki a Tournettes-utczában lakik?...~- Tulajdon az!...
3574 IV | Filhiol orvos; - de íme, a további fölfedezések.~1864-ben,
3575 I | gyomrába temetkezni.~- Ne tréfáljon hát, Cabidoulin mester! -
3576 VII | negyven-ötven láb széles.~- Nini! - tréfálkozott Allotte hadnagy, - hátha
3577 I | Bourcart kapitány.~- Nem is tréfálok én!... Csak semmi kedvem
3578 III | nem pihenünk meg sehol? - tudakolta az orvos.~- De igen; mindjárt
3579 I | ön, uram; ha megengedi, tudakozódni fogok ön felől, s ha jó
3580 I | mielőtt ide jöttem, már tudakozódtam ön felől...~- Nagyon helyesen
3581 II | csodás, hogy az ember sohasem tudhatja, mi vár rá holnap!~- Ez
3582 X | eltarthat: s aztán azt sem tudhatják, hogy hol fog ismét felszínre
3583 IV | szörnyetegre.~Eltalálták-e?... Ki tudhatta volna! Egyelőre lebukott
3584 I | kiáltott föl Filhiol orvos.~- S tudja-e, hogy mit látnék még, ha
3585 II | gyorsan úsznak s nagy utakat tudnak tenni a víz alatt mielőtt
3586 VI | lehetett az oka?~- Azt nem tudnám, uraim... ha csak nem valami
3587 X | az úton, s a többivel sem tudnánk mit csinálni.~- Vissza a
3588 IX | hirdette. Mind a kettő bátor, tudós tengerész volt, s a Jeges-tenger
3589 XV | előtt is: ők is hitték és tudták, hogy egy roppant nagy,
3590 XII | Csöndes-tengernek ebben a részében?~- Tudtommal nincs erre zátony, - felelte
3591 V | angoloknak. Majd így folytatta:~- Tudtuk, hogy angolok... de, hogy
3592 XIII| tenger oly sima volt, mint a tükör; de nem okozhatta a tenger-dagály
3593 XII | locsogása jelezte, hogy a víz tükre emelkedik, Bourcart kapitány
3594 XII | lábnyival emelte már a víz tükrét...~- Mintha csak ide volnának
3595 VIII| ütközzék, rögtön hevesen tülköltetni kezdett.~De semmi felelet
3596 XIV | balról is úszó jégdarabok tünedeztek föl, és egyre sűrűbbek,
3597 XIV | csodálkoznám, ha mi is hasonló tüneménynek volnánk a szemtanúi és áldozatai...
3598 I | nem tudott olvasni, oly türelmetlenül és izgatottan várta vendégét.~
3599 V | azért is, hogy legyen mivel tüzelni, ha majd a zsírt kiolvasztják.~
3600 XV | szükséges eleséget, ivóvizet, tüzelő fát?...~Nem tehettek hát
3601 VI | cziprusokkal. Itt hát könnyű volt tüzelőfát szerezni a Saint-Enoch számára:
3602 XV | hajó árboczaiból vágott tüzelőfával és vitorlákkal is, a melyekből
3603 III | közbe Coquebert hadnagy tüzesen.~- Úgy van, úgy! - helyeselte
3604 III | beledobták a katlanba, mely alatt tüzet raktak, s az olvadó zsírt
3605 I | Tournettes-utczában lakik?...~- Tulajdon az!... Mintha bizony egész
3606 II | tapasztalni lehet.~- Na, ez ugyan túlságos hivalkodás! - vágott közbe
3607 XI | kapta a Reptont, mely a túlsó oldalon ismét a mélybe zuhant;
3608 I | orvos.~A kapitány habozva, tűnődve járt föl s alá szobájában;
3609 XV | gyalogolniok a jégmezőkön, tűrniök az évszak viszontagságait,
3610 II | izmos tengerész volt: úgy tűrte a hajós-mesterséggel járó
3611 III | készen tartott hordókba. A tűzet a már kiolvasztott és kipréselt
3612 IX | veszi körül, melyben sok a tűzhányó. Maga a város szerényen
3613 XII | Filhiol orvos. - Itt mindenütt tűzhányók vannak... Kamcsatkában,
3614 IX | miatt mindjárt össze is tűztek.~Mindegyik fél magának akarta
3615 IV | ismeretlen hajó nem felelt az udvarias fölszólításra.~- Akkor bizonyos,
3616 V | is oda igyekszik, az az udvariatlan angol hajó, a mely kevéssel
3617 IV | Allotte hadnagy: - mert ilyen udvariatlanok és pöffeszkedők csak az
3618 I | Mária otthon volt. Éppen az udvaron bajlódott egy hordóval,
3619 V | csapásaitól... De néhány ügyesen hajított szigony, vakmerő
3620 V | szigonyos könnyelműségéért vagy ügyetlenségéért!~Másnap reggel hét órakor
3621 XIII| legelsőt, a ki csónakba ül, agyonlövöm!~S előrántva
3622 II | vetekedett egymással a czetek üldözésében, úgy hogy sokszor Bourcart
3623 IV | akarta kísérteni az állatok üldözését.~Rögtön leeresztetett két
3624 X | áll, abba kell hagyniok az üldözést.~De, hat óra tájban, mikor
3625 II | rögtön leereszthessék és üldözhessék rajtuk a czeteket.~E közben
3626 V | meg, ha észreveszik, hogy üldözik őket, villámgyorsan menekülnek,
3627 III | mérföldnyire maga után vonszolja az üldöző csónakot, a kapitány lassankint
3628 IV | sikerült elejteni, noha az üldözött állatok közt volt néhány
3629 III | a kapitány lassankint az üldözők után eredt s vagy két mérföldnyi
3630 VII | szálljon csónakba s hadd üldözze a szörnyeteget... A kapitány
3631 V | mely rögtön elmerült a bent ülőkkel együtt... Talán mind elvesztek,
3632 III | és más effélét, csónakba ültette a hajó szakácsát s az egyik
3633 VIII| csak az bánt, hogy épp oly üresen kell elmennünk, mint a hogy
3634 V | lehetetlen, hogy a roppant ütés el ne kábította volna őket!~-
3635 V | ragadják: s akkor ugyancsak üthetjük a nyomukat a Csöndes-tenger
3636 VIII| féltében, hogy beléjük ne ütközzék, rögtön hevesen tülköltetni
3637 XV | a melyekből majd sátort ütnek, ha hóvihart érnek a jégmezőn.~
3638 XII | hogy a csónak sziklába ütődhetik, s az emberei ott vesznek.~
3639 V | Margit-öbölben elejtettek.~- Jól ütött ki az idei vadászat? - kérdezte
3640 VIII| kikötöttek valahol a parton s ott ütöttek tanyát reggelig.~Egy délután,
3641 XIII| lezuhanó árboczok, vitorlarudak ütötték agyon. Ő maga, a még megmaradt
3642 XI | mint mikor legvadabbul üvölt a vihar, s ugyanakkor, bár
3643 XI | történt... Rémes, szörnyű üvöltés támadt a hajón, a melynek
3644 IV | és hátára feküdve, nagy ugrással akarta elérni menekülő áldozatát:
3645 IV | Heurtaux kapitány, nyilván ugratni óhajtván a kádárt, hirtelen
3646 IV | Bourcart kapitány már maga ugrott a kormányhoz, hogy a hajót
3647 II | Elég bajunk volt vele, úgy-e, kedves orvos, míg rávehettük,
3648 III | Heurtaux, a második kapitány ugyanannyit, Coquebert hadnagy hármat
3649 V | bálnát a hajóhoz, és még ugyanazon délután hozzá is kötözték,
3650 IX | vágni. A Repton legénysége ugyane czélból már szintén kivonult:
3651 X | fölemelte szigonyát: - de ugyanekkor a Repton szigonyosa is megcsóválta
3652 IV | haladt éjszak-kelet felé.~Ugyanez napon viszontlátták azt
3653 XI | és hajójukhoz vontatják, ugyanezt tették az angolok is.~-
3654 VIII| találkozott a Reptonnal, a mely ugyanily módon vadászott.~Ettől fogva
3655 XI | ennyit mondott:~- Magam is ugyanúgy cselekedtem volna. De ha
3656 X | a vitorlamester, - fele úgyis elmaradna az úton, s a többivel
3657 XIV | valami jégmezőre jutnak Új-Szibériában, a Wrangel-földön, vagy
3658 III | koczkáztatott dolog volt, mert Új-Zeelandban gyakori, hogy a hajók legénysége
3659 III | hogy tovább vitorlázik Új-Zeelandból. Miután Bourcart kapitány
3660 IV | kilenczszáz mérföldnyire értek már Új-Zeelandtól s körülbelül a Baktérítő
3661 III | Bourcart kapitány s a legénység ujjongó szerencsekívánatokkal fogadták
3662 IV | hogy kinevették azokat az újságokat, a melyek először tálalták
3663 VII | Aleuti-szigetekhez, melyeknek egyikén, az Umanakon, a kilenczezer láb magas
3664 IV | tikkadt, fülledt levegőben. Az unalom gyötört mindenkit, s az
3665 IV | kígyót látta...~- Ha ilyen undok szörnyetegek vannak, - felelte
3666 IV | vizahólyag. Egyébként, a ki nem undorodik olajos ízétől, meg is szeretheti
3667 I | kapitány egyre sürgősebben unszolta, hogy szegődjék el a Saint-Enochra,
3668 VI | az oka?~- Azt nem tudnám, uraim... ha csak nem valami tengeri
3669 I | a tengereken; de Brunel urat már megviselték a viharok,
3670 IX | alatt a félelem végképp úrrá lett Pietropavlovszkban.
3671 XIV | szoroson és a Sarki-tengerben úszik.~Egyszerre csak az egyik
3672 V | egy hatalmas anya-bálna úszkált kölykével játszadozva, körülbelül
3673 IV | Szerencsére Gastinet jól tudott úszni, s kibírhatta addig a vízben,
3674 XIV | lassankint jobbról is, balról is úszó jégdarabok tünedeztek föl,
3675 IV | a harmadik szerint olyan úszói voltak, mint az elefánt
3676 IV | Már hogy ne ennék meg! Sőt úszóit úgy szeretik a Mennyei Birodalomban,
3677 IV | gömbölyű testén hátul két úszója volt, szemei kidülledtek
3678 III | tőből leszelte a bálna egyik úszóját. A sebesült állat villámgyorsan
3679 IV | juthattak el hozzá s Gastinet úszva igyekezett elérni őket.~
3680 I | Manche-csatornán... De ezek mind rövid utak voltak.~- S a tengeri betegség?...~-
3681 II | igen gyorsan úsznak s nagy utakat tudnak tenni a víz alatt
3682 III | csakhogy a bálnák nem jönnek ám utánunk a kikötőbe! - nevetett a
3683 XII | munkájára.~Bourcart kapitány utasításai szerint a hadnagy először
3684 II | mester rászánta magát erre az utazásra, - szólt most Coquebert
3685 II | mester hallani sem akart az utazásról. Azt mondogatta, hogy ő
3686 IV | Cabidoulin, meg van-e elégedve az utazással? A hajófenékben már kilenczszáz
3687 IV | becsülnek.~Harmadnapra tovább utazásuk után az őrök egész csapat
3688 IX | álmodták, azt hiszem, az utazásunkat nem halasztjuk el miatta?~-
3689 II | mesternek, a kivel sokat utazott együtt az elmúlt években,
3690 I | tette hozzá fürkészve: - utazott-e már ön a tengeren?~- Keveset,
3691 IX | kígyó, akár nem: már mi csak utazunk!~- Csak aztán meg ne bánjuk! -
3692 XV | megmentsék, vagy hogy rajta utazzanak haza, gondolni sem lehetett.
3693 II | mondogatta, hogy ő már csak Havre utczáin fog lavírozni, míg eljön
3694 IX | elpusztítja a tengeri kígyót, ha útjába kerül, vagy pedig a szörnyeteg
3695 I | kezdetet.~- És ráadásul a mi útjaink néha nagyon bizonytalanok
3696 II | habokon, mint mikor első útjára indult.~A három karcsú árbocz
3697 II | sincs róla! különben is, ha útközben találkozunk czetekkel, például
3698 IV | ijedezett a kádár: - utóbb még megbánhatná, a mit kívánt.~-
3699 X | döglött bálnát találtunk az utóbbi időben!...~- De azért talán
3700 V | marad, úgy, hogy könnyű utolérni és megszigonyozni.~- Akkor
3701 II | keresztvitorla volt, az utolsón pedig két nagy tat-vitorla;
3702 XII | jobb ha készen vannak... Utóvégre az a kétszáz mérföld - körülbelül
3703 VI | fogadták. Elbeszélgettek az útról, a régi viszontagságokról
3704 II | hogy elég czetet találjunk utunkban és színültig megtölthessük
3705 III | körülbelül harmincz esztendő óta űzik mesterségüket Új-Zeeland
3706 II | paskolta a hullámokat és űzte-hajtotta az égen a sötét föllegeket.~
3707 V | V. FEJEZET.~A Szent-Margit-öböl.~
3708 X | bosszankodott egy este, a mint vacsora után borozgattak. - Más
3709 XV | megették szegényes ebédjüket, vacsorájukat, aztán megpihentek... hogy
3710 IV | egészen meztelen bennszülött vadakat, a kiknek még a királyuk
3711 VII | bennünket.~- De miért is nem vadásszák a czeteket gőzösön? - kérdezte
3712 IV | nem is oly jövedelmező a vadászatuk. Ha megszigonyozzák, oly
3713 V | egy esztendőben kétszer vadászhatik, a mi ritka szerencse. Valószínűleg
3714 VII | födélzeten. - Csak pár hétig vadászhatunk az Okhoczki-tengerben, mert
3715 VI | vizeire megy s ott tovább vadászik.~- Csak mi ne találkozzunk
3716 VI | és gyorsan menekültek a vadászok elől.~E közben nemcsak az
3717 VI | amerikaiaktól, hogy jó szerencsével vadászott-e a Margit-öbölben azután,
3718 V | kievezett a partra és mindig bő vadászzsákmánnyal tért vissza a hajóra.~Május
3719 V | mellett ment el, a melyen csak vadkecskék, tengeri farkasok és vízi
3720 V | lándzsákkal, szigonyokkal: a neki vadult állatot mi sem tartóztathatta
3721 III | kiolvasztásával vesződtek. A darabokra vagdalt szalonnát beledobták a katlanba,
3722 XII | oly nagy út, hogy neki ne vághatnának!~Bourcart kapitány azt is
3723 I | az orvos: - húzza föl és vágjon neki a tengernek!~Cabidoulin
3724 XIV | következtetve, már át kellett vágnia a Kuruli-szigetek lánczolatán...
3725 XIV | aztán összetöredezve neki vágódott a zátony jéghegyeinek.~ ~
3726 III | szigonyos meg a hadnagy bele vágták testébe a lándzsát. De,
3727 I | minden aggodalmán győzött a vágy, hogy minél előbb indulhasson,
3728 II | kapitány és Filhiol orvos vágyódva néztek, a míg csak le nem
3729 XIV | tengerből. Fehér fölülete vakítóan ragyogott a napnak ferdén
3730 V | ügyesen hajított szigony, vakmerő szekercze-csapás véget vetett
3731 XII | köd szertefoszlik, nehogy vaktában induljanak el és ismét más
3732 X | összeütközéstől pusztultak el... S valahányszor egy-egy ilyen roncs került
3733 VIII| segíthetnek egymáson, ha baj érné valamelyiket. Ha rájuk esteledett, mielőtt
3734 I | a kádárok közt?... Mind valamennyi beteg, nyavalyás!~- No,
3735 XV | alatt nem érkezik segítség, valamennyien éhen halnak...~Másnap, a
3736 II | csak akkor kezdett szűnni valamicskét, mikor a hajó megvonult
3737 II | pedig...~Ebben igaza volt. Valamikor a czetek, bálnák és busaszöketők
3738 II | vitorla-rúdjáig kifeszített kötélre, valamint a két árbocz közé két-két
3739 VII | kaczagott ezen a furcsa válaszon és a dolgára ment. Senki
3740 I | megszokni a tengert, s azért választja ezt a hajót, mert mindjárt
3741 II | forgó hajót.~Ezt az utat választotta Bourcart kapitány is; s
3742 I | visszariasztó...~- Éppen azért választottam ezt a kezdetet.~- És ráadásul
3743 II | megveregetve Cabidoulin vállait, - mert ha esetleg baj érne
3744 IX | Aljaszka törzseihez. Széles vállú, zömök emberek voltak, pofacsontjaik
3745 I | Brunel úr, hogy el kell válnunk...~- Csak menjen, kedves
3746 V | kárvallottak a Repton hajóról valók voltak.~A kilencz emberből,
3747 IV | egy nagy rozsdás lakat.~- Valósággal ez a tenger szemetes ládája! -
3748 XV | kellene keresztül menniük.~Valóságos csoda volt, hogy senki sem
3749 IV | azonban a helyzet hirtelen válságosra fordult.~- Czápa!... czápa! -
3750 IX | szavakat mihamar tettek váltják föl.~Csakugyan: a Repton
3751 VII | őrök ismét rendszeresen váltogatták föl egymást az árboczokon,
3752 X | és jelentős pillantásokat váltottak.~Végre, október 20-ikán,
3753 V | vizet, mely fehér gőzzé válva hullott vissza, annak jeléül,
3754 VIII| két hónap múlva már megint Vancouver-szigetén lesznek.~Mivel Nikolajevszk,
3755 X | Sok szép reménye, mellyel Vancouverből elindult, mind füstbe ment;
3756 VII | meglehetősen erős, kedvező széllel. Vancouvertől a Kuruli-szigetcsoportig
3757 II | ember sohasem tudhatja, mi vár rá holnap!~- Ez már igaz! -
3758 X | Tíz percz telt el szorongó várakozásban; ekkor vagy félmérföldnyire
3759 XIII| lélegzettel, szívdobogva várakozott... A Saint-Enoch kétszer-háromszor
3760 IV | még pedig oly hevesen és váratlanul, hogy a fölkorbácsolt tenger
3761 XV | hajótörötteket partra szállítsa, kis vargabetűt csinált és kikötött Dunedinben.~
3762 IX | melyben sok a tűzhányó. Maga a város szerényen meghúzódik a hatalmas
3763 IX | fából volt, de volt a kis városnak két szobra is: egyik a dán
3764 VI | gyakran messzire elballagott a városon kívül is. A part mentén
3765 VI | elkészült, még súlyosabb munka várt rá: egyenként kellett megvizsgálnia
3766 VIII| épp úgy a jó szerencsére vártak, mint a Saint-Enoch.~Ez
3767 I | Csöndes-tengeren?~- No, ezt ugyan nem vártam, kapitány! - felelte a kádár,
3768 XIV | kapitány csüggedten.~- Egyelőre várunk, - felelte a parancsnok
3769 VIII| mentén kezdett czirkálni, várván a jó szerencsét. Itt megint
3770 I | szamár is... De kettőn áll a vásár... Tudom, hogy Cabidoulin
3771 III | eleséget, burgonyát és lisztet vásárolhat.~A három árboczos hajó márczius
3772 IV | és disznókat szándékozott vásárolni a legénység és a tisztek
3773 IV | darab marhahúst kötözött egy vashorogra és beledobta a tengerbe.~
3774 XII | de hiába! A hajó, mintha vaskapcsok fogták volna, nem mozdult
3775 III | Bourcart kapitány fölhúzatta a vasmacskákat és ismét tengerre szállt.
3776 XI | hegymagas hullámból emberderék vastagságú vízoszlopok lövelltek fölfelé,
3777 IV | különféle csontok, egy viaszos vászonköpönyeg, egy öreg halász-csizma
3778 II | nem csak én miattam! - védekezett Filhiol orvos: - hisz kádárjuk
3779 VIII| puskát és lándzsát, hogy védelmezhesse magát, ha a medvék megtámadnák.~
3780 XI | hajókorlát hosszában, lehetőleg védett helyen... Ha King kapitánynak
3781 XV | föl a hajóra; ott legalább védve lesznek a hózivatar ellen.~
3782 I | melyekkel állítólag találkozott, vége-hossza nincs a rémes történeteknek...
3783 III | matróz tartotta a szigony végére kötött zsineget, a kormánynál
3784 V | vakmerő szekercze-csapás véget vetett neki: - fél óra múlva
3785 III | szalonnáját, melyet kiolvasztás végett a katlan körül hánytak össze.~
3786 VII | legénység fütyörészve, vígan végezte dolgát. Ebéd után egy óra
3787 IX | Vancouverbe; ott aztán majd végleg határozunk.~A legénység,
3788 II | jó ember litániáját!... S végül még azzal is dicsekedett,
3789 XV | első szóra ismét nyakukba vegyék a hámot.~A gyöngébbek és
3790 XV | mely elszakította a hajót a végzetes zátonyról?...~Midőn a köd
3791 IV | dobták.~Pár szekercze-csapás végzett a czápával, s ekkor a hajósok
3792 II | hogy utunk épp oly jól fog végződni, mint a hogy kezdődött.~-
3793 II | egyetlen egy bálnát sem vehettek üldözőbe. Láttak ugyan egyet-kettőt,
3794 IV | csak nem akarja elhitetni velem, hogy a czápát meg is eszik?~-
3795 XII | azonban egész más volt a véleménye; s mikor látták, hogy Cabidoulin
3796 I | fogok ön felől, s ha jó véleményeket kapok, a miben nem kételkedem,
3797 XII | csúszott föl a zátonyra, úgy vélte, hogy talán vissza lehet
3798 I | türelmetlenül és izgatottan várta vendégét.~Tíz percz se telt el, mikor
3799 XI | mielőtt a Repton csak észre is venné, hogy mi történik. Ezért,
3800 XI | tisztában voltak avval, hogy ha verekedésre kerül a dolog, a francziák
3801 IX | közbeléptek, s megakadályozták a verekedést, a mely aligha folyt volna
3802 X | orrából feltörő vízsugár véres volt... az állat lomhán
3803 XIII| fordulva, azt parancsolta:~- Veresd vasra!... Le vele a hajó-fenékre!...~
3804 XI | hiszem, hogy zsebre rakják a vereséget! - mondta Heurtaux kapitány.~-
3805 XIII| méltatlankodva csattant föl:~- Azért veret vasra, mert megjövendöltem
3806 VIII| pillanat múlva, nagyobb vergődés nélkül fölfordult.~Most
3807 IX | mely aligha folyt volna le vérontás nélkül. Így csak még néhány
3808 XI | sem tudtak. Minden csepp vérük megfagyott, s úgy tetszett
3809 V | mert ha menekül, üldözőbe vesszük a csónakkal, még ha több
3810 XIV | ötven embere nyomorultan vesz el az örök hó és jég kietlen
3811 VI | onnan, mintha valami nagy veszedelem fenyegette volna őket?~-
3812 II | visszatartania, hogy a kész veszedelembe ne rohanjanak.~Ollive Mathurin,
3813 V | hogy segítségére mentek a veszedelemben forgó angoloknak. Majd így
3814 IV | mindenkit... A Saint-Enoch veszedelmesen ingadozott, majd vitorlái
3815 IV | nem is sejtette a roppant veszedelmet, mely fenyegette.~E perczben
3816 II | kipróbált hajó, hogy minden veszéllyel megdaczol.~Majd szivarra
3817 IV | mit akar vele?~- Hasznát veszem.~- Hasznát?... Hogy-hogy?~-
3818 IX | öblöt roppant hegyláncz veszi körül, melyben sok a tűzhányó.
3819 VII | 21-én már láttak néhány vészmadarat is, biztos jeléül annak,
3820 XII | ütődhetik, s az emberei ott vesznek.~Oly sötét volt, hogy a
3821 IX | Nagyobb részük ott hagyta veszni hálóját, mindenét, s csak
3822 V | mert nem érdemes velük vesződni.~Bourcart kapitány megengedte
3823 IV | Mialatt a legénység ezzel vesződött, az egyik matróz, Gastinet
3824 III | halzsír kiolvasztásával vesződtek. A darabokra vagdalt szalonnát
3825 XIV | A Saint-Enoch egyenesen vesztébe rohan: ott fog darabokra
3826 II | Coquebert és Allotte, folyton vetekedett egymással a czetek üldözésében,
3827 III | hadnagy is.~- Önök már megint vetélykednek? - nevetett Bourcart kapitány. -
3828 III | a bálnát, barátjának és vetélytársának nem csekély keserűségére!~
3829 XI | köteleiket, hogy hurkot vetnek a zsákmányra és hajójukhoz
3830 VIII| Finisto-öbölben akart horgonyt vetni.~Itt azonban nagy szerencsétlenség
3831 VI | szeretnék kérdezni... Nem vette-e észre ön is, hogy a bálnák
3832 IV | egész csapat busaszöketőt vettek észre, vagy 4-5 mérföldnyire
3833 X | csónakok rögtön üldözőbe vették a prédát, mely meglehetős
3834 III | mindjárt holnap horgonyt vetünk Akaroában: ez a legközelebbi
3835 XIV | hajtani a hajót! Alapul véve a bálnák erejét, nem volt
3836 XII | bejegyezve.~Ezt fontolóra vévén, Bourcart kapitány úgy okoskodott,
3837 VI | tele van-e, nehogy aztán a vevő előálljon, hogy ebből vagy
3838 III | volt, a ki szívesen látta a vevőket, és jó pénzért mindent adott
3839 III | mely az akaroai kikötőbe vezet. A parton itt-ott majorokat
3840 IX | Cabidoulin és a hajóács vezetésével kiment a parti hegyek erdejébe
3841 III | olvadó zsírt csatornákon vezették a készen tartott hordókba.
3842 VI | VI. FEJEZET.~Vancouver.~Vancouver-sziget
3843 IV | különféle csontok, egy viaszos vászonköpönyeg, egy öreg
3844 VII | a Csöndes-tenger éjszaki vidékein, s október elején már indulnunk
3845 V | a Csöndes-tenger éjszaki vidékeire.~Mind a mellett, mivel a
3846 XIV | partjaitól?... Ezeken a vidékeken október vége felé már roppant
3847 XIII| Csöndes-tengernek ezen a vidékén... Istenkísértés lett volna
3848 II | állatok dél felé, csöndesebb vidékre vonultak.~A Saint-Enoch
3849 VII | riasztotta el a bálnákat erről a vidékről?...~E pillanatban az egész
3850 VI | beszélgetni. Annál többet és vígabban beszélgettek a tisztek,
3851 VII | csónakba.~- Óvatosság és vigyázat! - intette őket Bourcart
3852 VI | hermelinek is, de ezek nagyon vigyáztak magukra és gyorsan menekültek
3853 XIV | meglátjuk.~- Csak el ne vigyen bennünket a Sarki-tengerig! -
3854 XV | gyalogoltak hóban, szélben, viharban: - de azért senki sem panaszkodott.
3855 V | beszélni. Arra kérte, hogy hadd vihesse el a bálnának azokat a részeit,
3856 VII | VII. FEJEZET.~A második kirándulás.~
3857 VIII| VIII. FEJEZET.~Az Okhoczki-tengerben.~
3858 I | sétáltak a rakodóparton a világító torony felé, s e közben
3859 XIV | szorongásban. Reggelre kelve kissé világosabb lett ugyan, de a sűrű, szürke
3860 XII | várniok a reggelt, hogy a világosnál megvizsgálják ezt az ismeretlen
3861 I | is megjártam már az egész világot... Láttam a jéghegyeket,
3862 V | paskolt a vízben s mint a villám rohant rá a csónakra. Hiába
3863 VII | augusztus 10-ikéről 11-ikére virradó éjszakán a vihar csillapodni
3864 VIII| elhatározta, hogy ébren virraszt a csónakban.~Öt óra tájban
3865 VI | érczgyűrűket vagy fadarabkákat viselnek.~A sziget e részében és
3866 IV | kiknek még a királyuk sem viselt ruhát. Bourcart kapitány
3867 IX | készült nadrágot és ködment viseltek úgy a nők, mint a férfiak;
3868 IV | láttuk, mi van benne, jó lesz visszadobni a tengerbe, hadd falják
3869 III | Allotte és Coquebert hadnagyok visszaeveztek a hatalmas állathoz, a melyhez
3870 I | fő az, hogy a Saint-Enoch visszahozza mind azokat, a kiket elvitt.~
3871 I | mondta, hogy nem sokára visszajön... Én meg elindultam ön
3872 III | mind egy szálig pontosan visszajöttek a hajóra.~Ötödnapra, miután
3873 V | teljes lesz a rakománya.~- Visszamegyek Havrebe, - felelte Bourcart
3874 VIII| be nem fagynak.~- Tehát visszamegyünk Vancouver szigetére? - kérdezte
3875 VII | ebben az esetben inkább visszamennék Új-Zeelandba, a hol minden
3876 X | harmadrész teherrel kellett visszamennie Victoriába!~Ollive mesternek
3877 XIII| a követésétől mégis mind visszariadtak... Október vége felé járt
3878 I | fölötte igen keserves és visszariasztó...~- Éppen azért választottam
3879 II | kapitánynak kellett őket visszatartania, hogy a kész veszedelembe
3880 VII | hideg.~- Nem lenne jó, ha visszatérnénk Európába?~- Nem, kedves
3881 V | Mikor este fával megrakodva visszatértek a Saint-Enoch födélzetére
3882 XIV | szobájukból, csüggedten visszavonultak. Ollive mestert, a ki minden
3883 XIII| födélzetre szaladtak, s visszhangként, ujjongva ismételték Allotte
3884 X | Heurtaux kapitány.~- Hát nem is visszük haza? - kérdezte Allotte
3885 II | hajós-mesterséggel járó viszontagságokat, mintha nem is érezné, sőt
3886 VI | Elbeszélgettek az útról, a régi viszontagságokról és Bourcart kapitány azt
3887 IV | éjszak-kelet felé.~Ugyanez napon viszontlátták azt a hajót, a mellyel egyszer
3888 IX | Igaz, hogy nem sokat viszünk a piaczra, de mégis...~-
3889 XI | mint erőszakkal eldönteni a vitát. De Stroke kapitány gondolkozóba
3890 XIII| vagy létező szörnyetegen vitatkoztak, s az orvos, meg Allotte
3891 IX | efféle szörnyetegben?~Sokat vitáztak ezen a kérdésen a Saint-Enoch
3892 IV | emberfölötti erővel húzta a vitorla-köteleket, az árboczok nagy roppanással
3893 VIII| keresztvitorla-rúdon állt és bontogatta a vitorla-kötelet, mikor a visszafelé hátráló
3894 II | orrától az első árbocz középső vitorla-rúdjáig kifeszített kötélre, valamint
3895 IV | mondhatták meg biztosan, de vitorláinak formájáról és alakjáról
3896 IV | kezéből az első árbocz latin vitorlájának kötelét és fejtetőre lebukott
3897 II | a kedvező szelet, minden vitorláját kifeszítve nekivágott a
3898 VII | be kellett vonniok minden vitorlájukat, s rábízni a hajót a szélre,
3899 XIV | bőgés egyre hangzott, s a vitorlakötelek megfeszített húrokként süvöltöttek
3900 III | orvosnak, a tiszteknek és a vitorlamesternek magyarázgatta terveit:~-
3901 XIII| diadalmasan mérte végig a vitorlamestert és maró gúnnyal kérdezte:~-
3902 XIII| odavesztek, a lezuhanó árboczok, vitorlarudak ütötték agyon. Ő maga, a
3903 VIII| az egyensúlyt, lebukott a vitorlarúdról, egyenesen a hajó párkányára
3904 I | sóvárogva nézte azt a néhány vitorlás hajót, mely a kedvező széllel
3905 II | veszedelemmel fenyegetik a vitorlásokat.~Ezért sokkal kényelmesebb
3906 III | hogy tisztább legyen, még vitorlavásznon is átszűrték, mielőtt a
3907 IX | tehetősebbeknek volt színes vitorlavászon ingük is. Hanem mindnyájan
3908 IV | bor tisztítására, mint a vizahólyag. Egyébként, a ki nem undorodik
3909 XII | tengerdagályt, a mikor a magasabb vízállás is segíteni fog nekik. Mindent
3910 X | már úgy átjárta a tenger vize, hogy semmi hasznát sem
3911 V | Csöndes-tenger éjszakkeleti vizeinek s tovább folytatja a vadászatot.~
3912 VI | Csöndes-tenger éjszak-nyugati vizeire megy s ott tovább vadászik.~-
3913 VIII| a rég óhajtott szibíriai vizekre. Mindenki remélte, hogy
3914 XI | vetett. Egy ily tajtékzó vízhegy fölkapta a Saint-Enochot,
3915 XI | hullámból emberderék vastagságú vízoszlopok lövelltek fölfelé, mintha
3916 V | szigonyos több fölszálló vízsugárt vett észre... valószínűleg
3917 X | látott, semmi sem zavarta a víztükör egyhangú sivatagát.~Az árboczokon
3918 V | alkalmas helyen, a hol tiszta vizű patak is volt a szomszédságban.~
3919 VI | bennszülött indusokkal, de a vörösbőrűek nem igen tetszettek neki.
3920 XII | valamivel hét óra előtt, gyönge vöröses fény izzott kelet felé.
3921 XII | tükrét...~- Mintha csak ide volnának szögezve ehhez az átkozott
3922 IX | ennek az új útnak!~- Bolond volnék, ha örülnék! - felelte mogorván
3923 XIII| szörnyetegnek a pusztító munkája volt-e mind ez?~- Nagyon valószínű,
3924 VI | hadnagy - szerencsésebbek voltak-e önnél?~- Szó sincs róla! -
3925 XIII| midőn Pietropavlovszkban voltunk, egy tengeri szörnyeteg
3926 V | a kis bálna néhány kínos vonaglás után fölfordult és mozdulatlanul
3927 III | a bálnától, a mely végső vonaglásában roppant erővel verte, paskolta
3928 VII | tört ki, hogy be kellett vonniok minden vitorlájukat, s rábízni
3929 I | a dolgot, s kelletlenül vonogatta a vállát, mintha fáznék
3930 III | több mérföldnyire maga után vonszolja az üldöző csónakot, a kapitány
3931 X | Azért csak kötözzük meg és vontassuk a hajóhoz, - mondta Allotte
3932 XI | zsákmányra és hajójukhoz vontatják, ugyanezt tették az angolok
3933 III | hadnagy most még közelebb vontatta csónakját a bálnához, s
3934 III | melyet öt órára már a hajóhoz vontattak s kötelekkel hozzá is kötöztek.
3935 I | melyek elől biztos kikötőbe vonult, - azaz, révkalauz lett
3936 II | felé, csöndesebb vidékre vonultak.~A Saint-Enoch őrei láttak
3937 VII | láb magas Sisaldinszkoj vulkán éppen javában működött.
3938 VI | jó ára van Victoriában. William Hope, a legnagyobb kereskedők
3939 XV | voltak a födélzeten.~A hajót Worldnak hívták, a kapitánya Morris
3940 XV | hogy fölvett bennünket a Worldra, - felelte Bourcart kapitány.~-
3941 XV | kapitány, - azt hiszem, hogy a Wrangel-föld tájékára értünk.~Ha a parancsnok
3942 XIV | jutnak Új-Szibériában, a Wrangel-földön, vagy más valami sziget-csoporton, -
3943 X | X. FEJEZET.~Két vadász, egy
3944 XI | XI. FEJEZET.~Angolok és francziák.~
3945 XII | XII. FEJEZET.~A megfeneklés.~
3946 XIII| XIII. FEJEZET.~A mozgó zátony.~
3947 XIV | XIV. FEJEZET.~Észak felé.~Hova,
3948 XV | XV. FEJEZET.~Befejezés.~Hová
3949 IV | még négyezerkilenczszáz yardnyira sem találtak feneket.~-
3950 VIII| csavar forgásának lüktető zaját sem.~A tenger rejtélyes
3951 VIII| lehetett hallani a gőzös zakatolását, a csavar forgásának lüktető
3952 III | banánokkal, pasztékával és zamatos fügével, a mi tömérdek terem
3953 IV | pillanat múlva a franczia zászló már ott lengett a Saint-Enoch
3954 XIV | találkoznunk kell a jégsarki zátonnyal!...~Ez nagyon is érthető
3955 VII | mély, hogy sehol sincsen zátonya, - felelte Bourcart kapitány. -
3956 II | útját, melynek sziklái, zátonyai folytonos veszedelemmel
3957 XII | szögezve ehhez az átkozott zátonyhoz! - kiáltott föl Ollive mester.~-
3958 XII | kérdezte:~- Mióta vannak zátonyok a Csöndes-tengernek ebben
3959 I | Láttam a jéghegyeket, zátonyokat, szigeteket, a fókákat,
3960 XII | megvizsgálják ezt az ismeretlen zátonyt, a melyről eddig mit sem
3961 X | a szem látott, semmi sem zavarta a víztükör egyhangú sivatagát.~
3962 XII | gondosan megvizsgálták minden zegét-zugát. De sehol sem találtak rajta
3963 VII | volna, míg hosszú farka zegzugosan kanyargott a vízben...~Allotte
3964 II | is; s mihelyt túl volt a Zöldfoki-szigeteken, rögtön Ascension-, s ezt
3965 III | megtudakolta, hol kaphatna zöldséget, burgonyát és más effélét,
3966 II | mikor a kádár a hajóra hozta zsákját, első szava is ez volt hozzá:~-
3967 II | halászni. Estére kelve bő zsákmánnyal tértek haza, mert több napra
3968 IV | hosszú lehetett; játszott zsákmányával, a melyet aztán lerántott
3969 VI | többiek?~- Nem; ő sem tudott zsákmányhoz jutni, a mikor mi elindultunk,
3970 XI | ezen a közösen elejtett zsákmányon akkor is összevesztek volna.
3971 VIII| Előszedték az eleséges zsákot, jól megvacsoráltak s azután
3972 XI | Pedig nem hiszem, hogy zsebre rakják a vereséget! - mondta
3973 III | testébe hajított szigony zsinegénél fogva magával hurczolt,
3974 III | rendbe hozván összekuszált zsinegét, nagy gyorsasággal evezett
3975 III | tőlük ismét fölbukott, a zsinegnél fogva gyorsan közelebb húzták
3976 XIV | szél egész hófergeteget zúdított a hajóra... Végre, este
3977 XI | rögtön ismét oly nagy erővel zúdította le a hullámvölgybe, hogy
3978 XIII| Úgy van!... úgy van! - zúgtak a matrózok helyeselve és
3979 VIII| nem hasonlított a gőzös zuhogásához...~A hajnal megint ködös
3980 XIII| feneke betört s a léken át zuhogva tódult be a víz. A szörnyű
3981 XII | is abbahagyta a munkát és zűrzavarosan beszélgetett, futkosott
3982 XV | sem sérült meg, - néhány zúzódáson kívül egyetlen emberben
3983 X | kérdésre: hogy a tengeri kígyó zúzta össze, a mely itt kóborol
3984 XIV | szörnyű katasztrófája nem is zúzza-tépi őket ízekre: mi lesz belőlük,
|