Part

 1 I    |              országban válik el, hogy ki lesz a magyar király.~-
 2 I    |              nem mindenkit elégítenek ki, akik másfelé is ettek meg
 3 II   |        Egymagam öszvér farkával verem ki őkelmét a városból.~- No,
 4 II   |               amikor a mezőőr tapodja ki előre az utat a tolvajoknak.~-
 5 III  |           családjuk jövendőjét. Vajon ki mert volna bízni Szapolyai
 6 III  |             aggodalommal Brodarics.~- Ki lesz a lelkiatyjuk, ha én
 7 III  |           eltávolodni, mint a tolvaj, ki megbánta tettét. Ah, ilyenkor
 8 III  |          kapzsi bírvágy miatt sodorja ki bajszát és szakállát, mint
 9 III  |           Tornallyay Jakabot nevezték ki királyi kincstartónak -
10 III  |             Hogyne tudták volna, hogy ki az a Tornallyay, aki ezentúl
11 III  | eszélyességével legutóbb azt gondolta ki, hogy a zsidókra szükség
12 III  |     mosolyogtak a nádorispán szavain. Ki tudná, mire gondoltak a
13 IV   |         asztal végén a helyük.~- Amíg ki nem húzzák a széket alólatok.~-
14 V    |                     V. NE SZEGEZZÉTEK KI AZ ÁGYÚKAT!~- No, hát Ferdinánd
15 V    |             akik az ujjuk hegyével is ki tudják tapogatni, hol fáj
16 V    |               a korszakban. - Nyomban ki kell őket ereszteni, és
17 V    |      hosszadalmas kacaj hangzott fel. Ki nevetett, ki nem: a sötétség
18 V    |            hangzott fel. Ki nevetett, ki nem: a sötétség álarcot
19 V    |          gyávul, és toprongyos lelkét ki nem tárja.~A levél ezután
20 V    |          jámbor zsoldos katona, vajon ki magyarázta volna meg neki,
21 VI   |             aki az országúton rabolta ki a mohácsi csatából menekülőket,
22 VI   |       nádorispán uram, mi sem mondtuk ki még az utolsó szót.~ ~
23 VII  |              rövidre szabott életben! Ki tudja, hogy hányan vannak
24 VIII |               meg nekem, hogy azelőtt ki volt a gazdád?~- Tekintetes
25 IX   |               konokságával emelkedett ki az arcból. Mosolytalan,
26 IX   |            vérontás, néprablás? Ugyan ki gondol vala e rettenetekre
27 X    |        bővebben is beszélni.~- De hát ki van velünk? - kiáltott fel
28 X    |        emberek nem szívesen mozdulnak ki otthonról, ha még csak egy
29 X    |      ordítások elhangzottak az éjben, ki tudná, mi történt velük
30 XI   |      kápolnája felé, a nádorispán még ki sem törölte a könnyet szeméből,
31 XI   |            amelyeket kínpadon csikart ki az egykori rabló esztergomi
32 XI   |                De hát néha más mondja ki helyettünk azt, amit magunkban
33 XII  |              De a pozsonyi kápolnából ki voltak zárva a királyné
34 XII  |         nemesurakat egy-két nap alatt ki kellett böjtölni, amíg már
35 XII  |           olyan hatalmas fejedelemre, ki nemcsak kifosztott várait
36 XII  |         ellentálljon. Olyannak pedig, ki mindezt megtegye, ő egyedül
37 XII  |         Rákosig" nem hallunk felőlük. Ki kell mondani, hogy Ferdinánd
38 XII  |         dölyfösen felállott helyén.~- Ki volt az a vakmerő?~De senki
39 XII  |             nádor.~Ilyenformán dobták ki a legújabb Magyarországból
40 XII  |             egy hang:~- Vivát Kázmér!~Ki tudná, hová, merre ment
41 XIII |               50 000 aranyat fizetnek ki a római császár utalványára.
42 XIII |             falatokat. Hiába ruháztuk ki a magyar urakat, akik Mohács
43 XIV  |               a verset:~Hős Kinizsit, ki Vázsonban - E zárdát rakatta,~-
44 XV   |         legszebb imádságokat gondolta ki, amelyek azóta is boldogsággal
45 XV   |        valamely régi emléket beszélne ki magából. - Meg aztán nem
46 XV   |              is kígyó módjára siklott ki a szobából. De estére visszajött,
47 XV   |             mintha a szél vágta volna ki. A küszöbön megállott egy
48 XVI  |             asszonyom, mivel érdemlem ki holtomiglan-holtodiglan
49 XVI  |             leend megbocsátani. Ugyan ki volt az a mester, aki ily
50 XVI  |               után elkésve nyújtották ki kezüket. Ez az ország már
51 XVII |              házait, hiába zsuppolták ki őket a városokból, azok
52 XVII |          azóta, hogy rendeletet adott ki vala a zsidók elpusztítására
53 XVII |        küldöttsége Máriánál elért, de ki tudná, hogy vajon nem örvendeztek-e
54 XVIII|             Utóvégre mégsem állhatunk ki a Szent István-templom kellős
55 XVIII|              aki éppen akkor szállott ki a kocsijából, amikor a katonák
56 XIX  |             izmú férfiú volt a kalóz. Ki tudná, hogy mennyi vér tapadt
57 XIX  |         holnapokról beszéltek előtte. Ki tudja, hogy beteg szívével,
58 XIX  |        lázadásban kapattak. Kétszázat ki kell hajítani közülük a
59 XX   |             őmagának azt a célt tűzte ki, hogy az első ütközetben
60 XX   |           egyetlen napról sem hagynak ki olyan feljegyzést, amely
61 XXI  |           egymás lábára taposva, hogy ki legyen közöttük az első
62 XXI  |            éjszakában, hogy idő előtt ki ne ragadja magát testéből
63 XXI  |        hadijelentések alá, Salm gróf, ki végre hadvezér lettél! Csak
64 XXI  |         mintha II. Lajos lépett volna ki a koporsóból kissé megöregedve