Part
1 I | apácacellához hasonlatos szobájában fel és alá járkálván, arról
2 I | akkor csengetés hangzott fel, mint valamely főúri lakban,
3 I | felségednek, hogy a magyarokkal fel ne hányassa a városukat.
4 II | engedelmet kérőleg nézett fel őfelségére, a királynéra,
5 II | zarándokok egyike keresett fel, amely zarándokoktól mostanában
6 III | amint egy kártyára téve fel a maguk és a családjuk jövendőjét.
7 III | mégiscsak jó kártyákra írnak fel az írnokok, és megfelelő
8 III | szerémségi híveimre? - sóhajtott fel őszinte aggodalommal Brodarics.~-
9 III | dolgát a zsidó! - kiáltott fel Pekry Lajos, mint afféle
10 III | ember, aki abban növekedett fel, hogy a zsidókat, éppen
11 III | Újabb kölcsönöket vettek fel a viszontlátás örömére.
12 IV | a vén Sibrik! - kiáltott fel a nádorispán, amikor a gyaloghintót
13 IV | még ha nem is forralja fel húslevessé a vérét. De a
14 IV | Báthori veresbor-arccal emelte fel öklét.~- Te szarvaskendi,
15 IV | csak bolond ember borítja fel a békesség fazekát addig,
16 V | telelő sugárágyúját vitesse fel a várba, mert a dunai hajósoknak
17 V | hogy a sugárágyút vontatnák fel a várba, mert sajnál az
18 V | Felismerte az ágyút, és fel is kiáltott. Persze a magyarok
19 V | János udvarmesterünket már fel is küldöttem a várba, hogy
20 V | hosszadalmas kacaj hangzott fel. Ki nevetett, ki nem: a
21 VI | aki szent könyvből olvas fel híveinek, amely könyvnek
22 VI | kelengyés hajóit bontotta fel, hanem elragadta azokat
23 VII | mind távolabbról hangzott fel lovaiknak dobogása. A királyné
24 VII | ahol csak akkor nyílottak fel nyíltszívűen az ebédlő ajtói,
25 VII | jön Pozsonyba?! - riadt fel Szalaházy, a veszprémi püspök,
26 VIII | Nem hazudok én! - kiáltott fel Mátyás deák. - Nyomban itt
27 VIII | mintha nem is állott volna fel a borozóasztal mellől, és
28 IX | pillantásra olyannak tűnt fel a térdeplő király, mintha
29 X | van Zágrábból! - kiáltott fel Mária. - Éppen ma tette
30 X | ki van velünk? - kiáltott fel Mária, aki eddigi életében
31 X | Nádorispán uram? - kiáltott fel kezét összecsapva Mária. -
32 X | egy öblös kiáltás verte fel a decemberi alkony csendességét,
33 XI | talán hihetetlennek tűnik fel, hogy e történelmi korszakban
34 XI | szellemalakoknak tűntek fel a beszédben: Werbőczi sánta
35 XII | nyúlszívű magyarért! - dördült fel most megint a nádorispán
36 XIV | ha Ferdinánddal szemben fel akarja venni a küzdelmet,
37 XIV | az új királyné emelhesse fel ellene bosszúálló kezét.
38 XIV | asszonytól is rabolt! - kiáltott fel Mária. - Engedjétek Benignát
39 XIV | imádkozzanak. Úgy tűnik fel vala, hogy II. Lajos valóban
40 XV | visszafordult, és rugóként pattant fel benne a régi lélek, amely
41 XVI | akarlak emelni? - kiáltott fel János király, hogy valóban
42 XVI | hagymát árulni! - kiáltott fel János király a trónusról
43 XVII | királyné tehát - azt hozván fel okul, hogy megint szívbántalmai
44 XVII | divatba jövő Budával cserélik fel. Alighogy a küldöttség elment
45 XVII | terjesztéséért halál jár? - kiáltott fel a királyné.~A nagy szakállú
46 XVII | lesz. Mért ne függesztené fel erre az időszakra a szegény
47 XVII | a nádorispánnét keresték fel. A kölcsönpénz ügyében ott
48 XVIII| János király horvát bánjával fel akarja venni a harcot?! -
49 XVIII| venni a harcot?! - kiáltott fel a királyné.~- Kristóf úr
50 XVIII| Pedig a határszél, egészen fel Pozsonyig, állítólag meg
51 XVIII| hagynak cserben! - dobbant fel Mária a nádor szavaira felfűtötten.~-
52 XVIII| Átkozott pénz! - jajdult fel hirtelen a királyné olyan
53 XVIII| találkozásokat. Ürügyül azt hozván fel, hogy az utazásban lábai
54 XIX | Pozsonyban?! - kiáltott fel Mária, de nyomban megbánta,
55 XX | Sőt, főnixmadárként ébred fel újra, amikor maga körül
56 XX | idetolakodott népségek?! - kiáltott fel egyszer ebéd után Thurzó
57 XX | cimboráskodó! - dördült fel Nagy Imre alnádor hangja,
58 XXI | betegséget nem ismerjük!~Aztán fel a bécsi várba, ahol még
59 XXI | módjára a nyeregből, nem verné fel kiáltozásával a vár ünnepélyes
60 XXI | király kriptáját bontották fel a kőmívesek, és ismét ravatalra
|