1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3063
Part
501 IV | látok. Bornemissza uramnak a várőrsége verekedett össze
502 IV | idekommandírozott német katonákkal. Mert a magyar nem hagyja magát,
503 IV | még Ferdinánd úrtól sem!~- A vén Bornemisszának is lehetne
504 IV | lehetne több esze, mint a mi katonáinkba kötni - felelt
505 IV | felelt kényelmetlenül a nádorispán, amint a tumultus
506 IV | kényelmetlenül a nádorispán, amint a tumultus az utcákon növekedett.~-
507 IV | az utcákon növekedett.~- A ti katonáitok? - pattogott
508 IV | pattogott most Sibrik uram a szomszédos gyaloghintóban. -
509 IV | tudom, hogy mióta lettek a német zsoldosok a ti katonáitok!
510 IV | lettek a német zsoldosok a ti katonáitok! Talán amióta
511 IV | Mária királyné idecsődítette a németeket azzal a nesszel,
512 IV | idecsődítette a németeket azzal a nesszel, hogy fél egyedül
513 IV | egyedül lenni Pozsonyban a magyar urak között? Piha,
514 IV | urak között? Piha, talán a te szakálladtól félt, Báthori,
515 IV | szakálladtól félt, Báthori, vagy a sánta lábadtól? Mitől félt
516 IV | lábadtól? Mitől félt itt a királyné hű magyarjai között,
517 IV | hű magyarjai között, akik a vérüket, a bőrüket vitték
518 IV | között, akik a vérüket, a bőrüket vitték II. Lajosért
519 IV | alá? Úgy tudom, hogy ennek a zsoldoshadnak mindig telve
520 IV | zsoldoshadnak mindig telve van a zsebe pénzzel, Pempflinger
521 IV | pénzzel, Pempflinger István, a királyné kincstartója gondoskodik
522 IV | kincstartója gondoskodik a németekről, még ha a magyar
523 IV | gondoskodik a németekről, még ha a magyar udvari embereknek
524 IV | fejeddel, nádorispán uram, a hátad mögött. Fogatlan kutya
525 IV | miatt kegyelemből tartanak a háznál. Kristóf, a laibachi
526 IV | tartanak a háznál. Kristóf, a laibachi hercegérsek parancsol
527 IV | parancsol ott, mióta betette a lábát.~- Lehet, hogy az
528 IV | György, Dornberg Rézmán, ezek a szentelt meg aranysarkantyús
529 IV | engedelmeskedjenek?~- Az asztal végén a helyük.~- Amíg ki nem húzzák
530 IV | helyük.~- Amíg ki nem húzzák a széket alólatok.~- Ferdinánd
531 IV | Tamás, aki Ferdinándnak a tanácsadója.~Sibrik most
532 IV | gyaloghintójából, fokosát a nádor feje körül forgatta.~-
533 IV | már nem tud magyarul sem!~A nádorispánt valami szédület
534 IV | hadonászó katonákat terelgettek a Duna-part felől a bátrabb
535 IV | terelgettek a Duna-part felől a bátrabb polgárok, és német
536 IV | uram, és gyaloghintóját a nádorispáné után futamította.~
537 IV | szarvaskendi, megveretlek a legényeimmel!~- Csak arra
538 IV | téged meg ne verjenek itt a szűk utcában - felelt a
539 IV | a szűk utcában - felelt a dunántúli, és még elég használható
540 IV | használható lábaival kiugrott a gyaloghintóból. Csak az
541 IV | az utca tele van, akkor a legcsendesebb a kocsma.~
542 IV | van, akkor a legcsendesebb a kocsma.~Hát mi is történt
543 IV | mi is történt voltaképpen a pozsonyi Duna-parton? Az
544 IV | Duna-parton? Az történt, hogy a német zsoldosok, akik Lénárd,
545 IV | hűséges tanácsadói javasolták; a német zsoldosok elég erősnek
546 IV | uram puskaportörő malmait a dévényi révben, és a malmokat
547 IV | malmait a dévényi révben, és a malmokat az áradó Duna gondjaira
548 IV | bízták. Bornemissza uram a pozsonyi várban, ahol az
549 IV | szakállába dörmögött valamit a németek rakoncátlanságáról.
550 IV | rakoncátlanságáról. Bölcs volt ez a régi vágású magyar, aki
551 IV | kincseit őrizte; bölcs volt az a vén szakáll, amely mindig
552 IV | mindig mértéket tartott a fokos forgatásában, mert
553 IV | bolond ember borítja fel a békesség fazekát addig,
554 IV | békesség fazekát addig, amíg a békesség nem kozmásodik.~
555 IV | békesség nem kozmásodik.~A német katonák azonban vérszemet
556 IV | azonban vérszemet kaptak a dévényi csíny sikerültén,
557 IV | újabb bosszantásokon törték a fejüket, mert hiszen a jó
558 IV | törték a fejüket, mert hiszen a jó pozsonyi polgárok is
559 IV | polgárok is biztatták őket a mogorva Bornemissza várparancsnok
560 IV | várparancsnok ellen, aki még csak a szokásos pénteki halküldeményeket
561 IV | minden vendégnek kijárt.~Ezen a pénteken megint csak elkergette
562 IV | pénteken megint csak elkergette a várkapunál kopogtató hajdúkat
563 IV | várkapunál kopogtató hajdúkat a pozsonyi polgármester halaskosaraival.~-
564 IV | öreg, és megmutatta mind a harminckét fogát. S a várkapu
565 IV | mind a harminckét fogát. S a várkapu a hegyen zárva maradt.~
566 IV | harminckét fogát. S a várkapu a hegyen zárva maradt.~Kapják
567 IV | zárva maradt.~Kapják magukat a sértett németek, és ebéd
568 IV | vigyázzon minden katonájának a haja szálára, jól vigyázzon
569 IV | álgyújára, jól vigyázzon a maga nagy fehér szakállára,
570 IV | közül bármelyiket előkapják a német zsoldosok, oda vágják
571 IV | ahol leggyorsabb sodra van a Dunának. A dévényi puskaporos
572 IV | leggyorsabb sodra van a Dunának. A dévényi puskaporos malmok
573 IV | dévényi puskaporos malmok után a pozsonyi várat is, akármilyen
574 IV | tudta Báthori István uram, a mindent tudó nádorispán,
575 IV | mindent tudó nádorispán, annak a hadüzenetnek a történetét,
576 IV | nádorispán, annak a hadüzenetnek a történetét, amelyet éppen
577 IV | történetét, amelyet éppen a pozsonyi "Rákos" összehívása
578 IV | összehívása előtt küldtek a német zsoldosok a pozsonyi
579 IV | küldtek a német zsoldosok a pozsonyi várkapitánynak.~ ~
580 V | született burokban - dörmögte a nádorispán, amikor az egyre
581 V | néptömegek miatt kiszállott a gyaloghintójából.~- Menjünk
582 V | gyaloghintójából.~- Menjünk a borbélyhoz, nagyságos uram -
583 V | még Nyírbátorban szegődött a nádorispán szolgálatába. -
584 V | szolgálatába. - Az egészségünk a legfontosabb. Itt van az
585 V | őfelsége, ő majd elintézi a dolgot.~- Nem lehet mindent
586 V | felelé Báthori István, és még a pogány korból való csákánya
587 V | sánta lábával elindult a néptömeg kellős közepe felé,
588 V | zászlóstiszt magyarázta a körülötte gyülekezett mesterembereknek,
589 V | részt vevő nyergeseknek és a jámbor, de kíváncsi fegyverkovácsoknak,
590 V | hogy mi is történt az imént a Duna-parton.~A hosszú, morva
591 V | az imént a Duna-parton.~A hosszú, morva legény a csizmája
592 V | A hosszú, morva legény a csizmája sarkával húzogatott
593 V | utca havas részeibe, mert a kardját valahol elvették
594 V | Bornemisszának, miszerint a Duna-parton deszkaszínben
595 V | sugárágyúját vitesse fel a várba, mert a dunai hajósoknak
596 V | vitesse fel a várba, mert a dunai hajósoknak igen kényelmetlen,
597 V | fenyegeti semmi veszedelem a várost, amíg ők, a zsoldosok
598 V | veszedelem a várost, amíg ők, a zsoldosok itt vannak. Ők
599 V | mennek olyan könnyen el a széllel, mint a vitéz és
600 V | könnyen el a széllel, mint a vitéz és vitézlő magyar
601 V | és vitézlő magyar nemesek a táborokból, mert megszolgálnak
602 V | táborokból, mert megszolgálnak a zsoldért, amit hetenkint
603 V | Bornemissza uram - akit a morva legény állandóan "
604 V | Sebestyén várnagyot, hogy a sugárágyút vontatnák fel
605 V | sugárágyút vontatnák fel a várba, mert sajnál az öreg
606 V | rézszögecskét, amit tőle, illetőleg a jövendőbeli királytól elvesznek.
607 V | Sebestyén várnagy elhordatta a deszkaszínt az ágyú környékéről,
608 V | fel is kiáltott. Persze a magyarok visszafeleltek,
609 V | közeli kútba fojtották, a tizennégy katonát pedig
610 V | agyonverték.~Eddig tartott a morva zászlós elbeszélése,
611 V | szólott, csak meglóbálta a csákányát a feje felett,
612 V | csak meglóbálta a csákányát a feje felett, és úgy ütötte
613 V | és úgy ütötte vak szemen a morvát, hogy annak csak
614 V | morvát, hogy annak csak a másvilágon jutott eszébe
615 V | megkérdezni, hogy miért is kapta a halálos ütést. De az elszörnyűködött
616 V | magyarázattal kellett szolgálni a nádorispánnak.~- Ezt a vaspofont
617 V | szolgálni a nádorispánnak.~- Ezt a vaspofont azért a tízesztendős,
618 V | Ezt a vaspofont azért a tízesztendős, ártatlan fiúgyermekért
619 V | ártatlan fiúgyermekért kapta a zsoldos!... Most pedig nézze
620 V | hazakerüljön innen az ágyába vagy a műhelyébe, mert ahogy én
621 V | múlva nyilaztatni fogja a várost, ahol csak egy zsoldos
622 V | zsoldos német megmutatkozik.~A nádorispán szavaira éppen
623 V | nádorispán szavaira éppen a híres pozsonyi pékek keresték
624 V | papucsaikkal az utcáknak azokat a helyeit, ahol legkevesebb
625 V | helyeit, ahol legkevesebb a hólé.~- No, most már mehetünk
626 V | most már mehetünk vissza a királynéhoz. A fürdőnek,
627 V | mehetünk vissza a királynéhoz. A fürdőnek, az egészségnek,
628 V | fürdőnek, az egészségnek, a borbélynak befellegzett.
629 V | befellegzett. Megcsapoltak engem a szóbeli indulatok mára,
630 V | szóbeli indulatok mára, csak a lábam bírja - szólt a nádorispán,
631 V | csak a lábam bírja - szólt a nádorispán, amikor ólomszínűvé
632 V | vált arcával belezökkent a gyaloghintójába.~Szarvaskendi
633 V | Szarvaskendi Sibrik, aki a gyaluforgácsos ház ólomkarikás
634 V | ólomkarikás ablakán át tanúja volt a nádorispán önfeledkezésének,
635 V | nem volt sánta), amikor a gyaloghintó a kocsmaház
636 V | sánta), amikor a gyaloghintó a kocsmaház mellett elhaladt.~-
637 V | Agyonverdesi Ferdinánd katonáit? Ez a keresztény erkölcs és hűség?
638 V | erkölcs és hűség? Kend is a "festett király" kinevezéseit
639 V | az utcasarkon, amíg csak a gyaloghintó el nem tűnt
640 V | gyaloghintó el nem tűnt szeme elől a korán ereszkedő, ősz végi
641 V | ereszkedő, ősz végi alkonyatban. A Duna felől gomolygott a
642 V | A Duna felől gomolygott a köd, homályba, estbe, gyászba,
643 V | Pozsony városát, mintha csak a vár magasságában álló íjászoknak
644 V | mi is történt? - kérdezte a halálsápadt nádorispán,
645 V | támaszkodva besántikált a királyné szobájába.~- Mindent
646 V | Mindent tudok - felelt azzal a csodálatos komolysággal
647 V | udvarmesterünket már fel is küldöttem a várba, hogy Bornemissza
648 V | Bornemissza ne nyilaztassa a várost, én majd kellő elégtételt
649 V | elégtételt szerzek neki a bátyámnál...~- Hát azt tudja,
650 V | agyonvágtam egy kérkedőt a mi hadainkból?~Mária hümmögött,
651 V | Báthori uramhoz, mint azok a csodálatos nők, akik az
652 V | hol fáj legjobban valami a férfiúnak.~- Azt a szerencsétlen
653 V | valami a férfiúnak.~- Azt a szerencsétlen zsoldost úgysem
654 V | agyon ne üssék?~Rövid volt a szó, de Báthori uram mégiscsak
655 V | csak jobban tartott volna a királynétól nádorispán uram,
656 V | annak, aki nem volt részeg.~A szomszédos ebédlőben elég
657 V | amelyet egyik-másik úriember a köpenyege alól vett elő,
658 V | köpenyege alól vett elő, mert a királyné özvegységében vigyázott
659 V | éjszakázást hirdető lámpafény a pozsonyi utcára. És az urak
660 V | voltak, mintha talán ezen a napon a szokásos tizenöt
661 V | mintha talán ezen a napon a szokásos tizenöt pint bor
662 V | Vischer polgármester úr a halak mellékletéül.~- Hát
663 V | min mulatnak? - kérdezte a nádorispán az ablak mellett
664 V | úgy tekingetett ablakából a messziségbe, mintha ott
665 V | Szent András havának ez a huszonegyedik napja!~Mária
666 V | királyné csendesen felvetette a fejét.~- Én nem azért vagyok
667 V | szomorú királynéja, hogy a magam gyászával elvegyem
668 V | gyászával elvegyem azoknak a kedvét, akik még nevetni
669 V | Magyarországon. Hadd fenjék a vidámság apró nyilait, amelyeknek
670 V | értékük, ha mások bajával, a kárörömmel faggyúzzák meg
671 V | kárörömmel faggyúzzák meg a nyilak hegyét. Mert, ha
672 V | Esztergomból küldött kérőit a kutyaólba csukták, miután
673 V | leveleiket elvették.~- Követeket a kutyaólba?! - állott talpra
674 V | Báthori uram, akiben talán a legtöbb volt az alkotmányos
675 V | alkotmányos érzés ebben a korszakban. - Nyomban ki
676 V | hát csak adjon férjhez a Zápolyához - mond a királyné,
677 V | férjhez a Zápolyához - mond a királyné, ajkán ama szűzies,
678 V | nem hervadó emlékezetét. - A fejérvári koronázáskor Zápolya
679 V | koronázáskor Zápolya úgysem fogadta a bátyám követeit. Hát olyan
680 V | még ha készen is van már a kosár, amelyet gyűrű helyett
681 V | történt volna, amikor éppen a magyar királyné sérti meg
682 V | magyar királyné sérti meg a nemzeti szokásokat. - A
683 V | a nemzeti szokásokat. - A leánykérőket még Sibrik
684 V | valamely levél.~No, már erre a levélre Báthori István is
685 V | kíváncsi volt, mint ahogy a legtöbb ember kíváncsi azokra
686 V | pedig olyan messzire volt a nádorispán uramtól, mint
687 V | nádorispán uramtól, mint akár a másvilág. Mit mondhat neki
688 V | másvilág. Mit mondhat neki ez a király, aki éppen legádázabb
689 V | füstszag, miután kevesen voltak a vendégek között, akik a
690 V | a vendégek között, akik a végváriak rossz szokásaiból
691 V | végváriak rossz szokásaiból a dohányzás tudományát eltanulták.
692 V | tudományát eltanulták. Persze a főmájszter a kémkedéssel
693 V | eltanulták. Persze a főmájszter a kémkedéssel is gyanúsított
694 V | kóborlásaiban sok mindent megtanult a világon. Hadifogságából
695 V | Hadifogságából azzal küldé haza a török, hogy dohánylevelekkel
696 V | egy lámpás?! - kiáltotta a nádorispán, amikor Szapolyai
697 V | asztalra borult sötétségben.~A deák elővonta a kolostori
698 V | sötétségben.~A deák elővonta a kolostori lámpást a csuklyás
699 V | elővonta a kolostori lámpást a csuklyás köpenyege alól.
700 V | valahonnan külországokból hozta a deák.~Egy szarvasagancsú
701 V | udvarában már régen kiment a divatból, mióta Ferdinánd
702 V | kezdtek lenni - felvágta a levelet, és a kézilámpás
703 V | felvágta a levelet, és a kézilámpás világosságánál,
704 V | könyökére dőlve, jobbjában a hártyát előrefeszítve (mintha
705 V | és temesvári hivatalodba, a kunok örökös bíróságába.
706 V | csendesen csak ennyit mormogott a levélre:~- Jó lesz ez a
707 V | a levélre:~- Jó lesz ez a szegénység ellen való áfium
708 V | Aztán mind sötétebb lett a vér, amely arcába tódult,
709 V | kapkodta, mintha azokat a szél eloltani akarná.~-
710 V | várjon! Mondjátok meg annak a pünkösdi királynak, csak
711 V | csak ész napjáig várjon. A medvék óljába a követekkel,
712 V | várjon. A medvék óljába a követekkel, Bánffy urammal
713 V | Magyarország nádorispánjától!~A sötétbe borult asztalnál
714 V | fel. Ki nevetett, ki nem: a sötétség álarcot borított
715 V | torkukon maradék borukat. A nádorispán úgy nézett maga
716 V | most egy könnyed, udvarias, a magyaroknál szinte szokatlanul
717 V | lendülésű hang szólalt meg a homályban, amelyben csak
718 V | arculatát lehetett látni a kis lámpa világosságában.~-
719 V | uramnak.~- Csak adja át a szomszédjának - felelt a
720 V | a szomszédjának - felelt a még mindig vérig sértett
721 V | valóban olyan keveset törődne a kontrakirállyal, mint a
722 V | a kontrakirállyal, mint a megkoronázott királlyal. -
723 V | barátságunk, mióta egy katonáját a pozsonyi utcán rendreutasítottam.~
724 V | utcán rendreutasítottam.~A barátságos, táncos léptű
725 V | lovának lábai elé szántunk, ha a "festett király" meg nem
726 V | toprongyos lelkét ki nem tárja.~A levél ezután kézről kézre
727 V | járván, valóban elérkezett a nádorispán székéhez, ahol
728 V | tekintve, mintha mindig annak a morva legénynek a rámeredő
729 V | annak a morva legénynek a rámeredő arcát látná. Honnan
730 V | Honnan tudhatta volna ez a jámbor zsoldos katona, vajon
731 V | hogy Magyarországon van, és a magyarokat nem szabad bántani,
732 V | szabad bántani, holott éppen a magyarok ellen hozták be
733 V | emberfajta, hogy melyik az a magyar, akit tűzzel-vassal
734 V | lelke árnyalakjai közül a morvát, akit bámész arcával
735 V | morvát, akit bámész arcával a másvilágra igazított?~Ekkor
736 V | másvilágra igazított?~Ekkor ért a keze ügyébe Ferdinánd úr
737 V | Donációs levél ez! - dörmögték a magyar urak nekihevülten. -
738 V | nekihevülten. - Persze hogy a nádorispánon kezdi az ajándékozást
739 V | és spanyolországi herceg!~A nádorispán félig-meddig
740 V | szélütött kezével feltörte a levelet. Belenézett, és
741 V | No, ennyit csak megért a morva! - dünnyögte Báthori.~ ~
742 VI | éppen azért valának elosztva a pozsonyi ház körül, még
743 VI | csak annyi esze van, hogy a kocsiúton át tudjon menni,
744 VI | asszony olyan okosnak jön a világra, hogy már húszesztendős
745 VI | húszesztendős korában úgy nézi a világot, mint valami kifordított
746 VI | Mit kezdjen Báthori uram a neki ígért kőszegi várral,
747 VI | krajcárba számítva), amikor ezek a forintok még javában útban
748 VI | Két teljes hónapig tart a futárok útja, akik három
749 VI | ugyanazon szövegű leveleivel a spanyol királynak. Egyik
750 VI | próbál átvergődni Flandriába, a másik Olaszországnak veszi
751 VI | Olaszországnak veszi útját, a harmadik a németek országának
752 VI | veszi útját, a harmadik a németek országának vág neki.
753 VI | azt nyomják meg valahol a frank lovagok vagy a pápai
754 VI | valahol a frank lovagok vagy a pápai sbirrek (V. Károly
755 VI | kell félni - mond Mária a körülötte aggodalmaskodó
756 VI | aranyakat egyik országból a másikba tengelyen vagy nyeregben,
757 VI | tengelyen vagy nyeregben, mint a régi jó időkben, amikor
758 VI | régi jó időkben, amikor a haramiának egyéb dolga nem
759 VI | utalványokat küldözgetnek egymáshoz a királyok, amelyeket az ilyen
760 VI | ügyletekkel foglalkozó bankárok a világ minden részében kifizetnek.~-
761 VI | minden részében kifizetnek.~- A zsidók! - szólalt meg a
762 VI | A zsidók! - szólalt meg a háttérben András deák, aki
763 VI | még nem vette észre, hogy a királyné kedve a zsidók
764 VI | észre, hogy a királyné kedve a zsidók iránt megváltozott,
765 VI | pénzkölcsönöket Ferdinándnak, abban a reménységben, hogy a sovány
766 VI | abban a reménységben, hogy a sovány cseh királyság, a
767 VI | a sovány cseh királyság, a csupa veszekedéseket profitírozó
768 VI | mellé egykor megszerzendi a dúsgazdag magyar koronát
769 VI | krónikásai, akik feljegyzéseikben a koldusok és ingyenélők megjegyzéseit
770 VI | megjegyzéseit is felvették, amikor a világtörténetet megírták,
771 VI | Augsburgban adták kölcsön a legtöbb pénzt - persze csak
772 VI | felelt azok közül, akik a királyné magas székét (ott
773 VI | legjobban szeretett üldögélni ez a világszép özvegyasszony,
774 VI | körülállották, mert ezek a keménytekintetű, életükkel
775 VI | életükkel nem egyszer dobálózó, a honfiúi keserűségben egymást
776 VI | szállásaikra menni, amíg a törékenynek látszó, de kígyóizomzatú,
777 VI | másnapig is kedvük legyen a száműzöttek, a "honárulók",
778 VI | kedvük legyen a száműzöttek, a "honárulók", az elszegényedettek
779 VI | életmódját folytatni itt, a kelletlen Pozsonyban, amelynek
780 VI | voltaképpen mindnyájan undorodtak. A nőtelenek még azon sem vigasztalódnak
781 VI | kötél szakad, kitanulják a pékséget, és a gazdag pékleányok
782 VI | kitanulják a pékséget, és a gazdag pékleányok ablakbeli
783 VI | múlott házasemberek, valamint a papok, akik már akkor is
784 VI | Thurzó püspök nem járt elöl a rossz példával (papnövendék
785 VI | papnövendék volt Rómában a nagy reményű ifjú)? Mire
786 VI | dagadozó, keserves magyar, mint a nádorispán a számkivetésben,
787 VI | magyar, mint a nádorispán a számkivetésben, amikor már
788 VI | magyarnak nem mehetne el, miután a török is annak barátja lett,
789 VI | magyarjának vallotta magát?~A királyné fent ült a magos
790 VI | magát?~A királyné fent ült a magos széken, amely valamikor
791 VI | pozsonyi asszonyságnak, és a mécses félhomályában szürkülő
792 VI | szürkülő szemeivel végignézett a magyar urakon, mint minden
793 VI | valamely álomfejtő tévedt a városba, aki nagyságotokat
794 VI | hamiskodásaival? - kezdte a királyné azon a hangján,
795 VI | kezdte a királyné azon a hangján, amely a leggonoszabb,
796 VI | királyné azon a hangján, amely a leggonoszabb, asszonycsúfoló,
797 VI | kocsmai cédáskodás helyett. Ez a hang, ez a csodálatosan
798 VI | cédáskodás helyett. Ez a hang, ez a csodálatosan egyszerű komolyság,
799 VI | Gondolatmadaraim bejárják azokat a megyei földeket, ahol most
800 VI | magyarok húzatják az igát a magyar paraszttal, akit
801 VI | Bánatábrándjaim meglátogatják a magukra hagyott özvegyasszonyokat,
802 VI | összeírá bátyám számára azoknak a magyar uraknak a neveit,
803 VI | azoknak a magyar uraknak a neveit, akiknek hűségében
804 VI | ismétlé Nádasdy Tamás a félkör szélén.~- Most alig
805 VI | hatan-heten - dünnyögte a nádorispán, aki amaz ablakhoz
806 VI | helyet, mint egykor Budán, a trónus zsámolyán, amikor
807 VI | viselt fűtetlen szobájában a téli napokon. Mégiscsak
808 VI | Mégiscsak asszony volt, a királyi leveleket csak oda
809 VI | csak oda dugdosta, ahová a pozsonyi kereskedők számláit.
810 VI | pozsonyi kereskedők számláit. A köntös ujjából most egy
811 VI | különös örömet okozna neki a nevek kimondása.~- "Elismerjük
812 VI | nádori főítélőmestert, miként a mi kedves húgunk többi tanácsosait..."~- "
813 VI | felelt egy csendes kórus a szoba félhomályából, mint
814 VI | híveinek, amely könyvnek a tartalmát a hívek már annyira
815 VI | amely könyvnek a tartalmát a hívek már annyira ismerik,
816 VI | itt-ott maguktól mondják a következő mondatokat.~Mária
817 VI | Magyarországnak ígérjük: miszerint mi a most említett ország egyházi
818 VI | rangjaikban, amelyekkel a boldogult magyarországi
819 VI | birtokainkból kárpótolandjuk a mi híveinket" - felelt most
820 VI | felelt most olyan zúgással a kardal, mintha a Bakony
821 VI | zúgással a kardal, mintha a Bakony költözött volna a
822 VI | a Bakony költözött volna a királyné szobájába. Tudják
823 VI | rémlik vala, mintha ezen a télidő-estén kevés volna
824 VI | télidő-estén kevés volna a híres pecsétes, ausztriai
825 VI | Volt az néha úgy, hogy a pozsonyi udvarban tétlenkedő
826 VI | hirtelen honvágyat éreztek a régi házaik, birtokaik után.
827 VI | valamely okos asszonyság a cselédeit, akikre konyháját,
828 VI | hívei nyomban elfelejtik a maguk szükségét, szerencsétlenségét,
829 VI | fába szorult kukacságát, ha a Zápolya-párti "ellenségek"
830 VI | bajairól hallanak.~- Mielőtt a mai napnak véget vetnénk,
831 VI | holnap újra találkozzunk a minket összefűző törvény-
832 VI | hazaszeretetben... - kezdte Mária a nádorispán legnagyobb ámulatára,
833 VI | arról, hogy mit szándékozik a királyné híveinek mondani,
834 VI | Báthori uram azt hitte, hogy a királynénak nincsen titka
835 VI | bánunk majd az árulókkal, a cserbenhagyókkal, a hitehagyottakkal,
836 VI | árulókkal, a cserbenhagyókkal, a hitehagyottakkal, ha egyszer
837 VI | hitehagyottakkal, ha egyszer a királyság gondja és malasztja
838 VI | követeit, hogy megvigyék a hírét annak, amit itt látni
839 VI | amit itt látni fognak.~A két szerencsétlen követ
840 VI | belenyugodott abba, hogy a hideg éjszakát abban a fűtetlen
841 VI | hogy a hideg éjszakát abban a fűtetlen kamrában töltendi,
842 VI | idejéből, mogorván lépett a királyné elé, nem hitte
843 VI | nem hitte előre, hogy ez a húszesztendős leányasszony
844 VI | keményen tud elbánni azokkal a férfiakkal, akik a kezét
845 VI | azokkal a férfiakkal, akik a kezét kérik egy koronás
846 VI | koronás király számára. De a társa, András prépost nagyon
847 VI | prépost nagyon húzogatta a bajszát, mint aki eltökélte
848 VI | magában, hogy véget vet a sok felesleges szóbeszédnek,
849 VI | nincs már mondanivalója a megkapott kosár után. A
850 VI | a megkapott kosár után. A magyar urak persze gúnyolódó
851 VI | gúnyolódó tekintettel fogadták a póruljárt kérőket - olyan
852 VI | póruljárt kérőket - olyan az a kosár, amelyet a kérő visz,
853 VI | olyan az a kosár, amelyet a kérő visz, mintha az orráról
854 VI | az orráról csüngene le.~A királyné az ablak melletti
855 VI | emelvényen maga elé bocsátotta a medveképű Bánffyt.~- Nem
856 VI | királlyá kell segítenem a legkatolikusabb királyt,
857 VI | aki majd nem barátja lesz a pogány töröknek, de irtója
858 VI | örökös védelmezője. Sajnálnám a szepesi grófot, ha még mindig
859 VI | nyelve lassan megoldódott a királyné nyájas szavaira:~-
860 VI | király már magáénak tekinti a bosszúállás munkáját azokért
861 VI | bosszúállás munkáját azokért a bántalmakért, amelyek felségedet
862 VI | felségedet érték.~- Van, aki a királyné őfelségéért bosszút
863 VI | bosszút álljon - felelt most a követnek hátat fordítva
864 VI | követnek hátat fordítva a nádorispán.~Ám az erdélyi
865 VI | Budáról menekült. Nemcsak a kelengyés hajóit bontotta
866 VI | hanem elragadta azokat a frájjokat is, akiknek őrizetére
867 VI | frájjokat is, akiknek őrizetére a királyné fehérneműi bízattak.
868 VI | ausztriai várból, amelyet éppen a kapott pénzből vásárolt.
869 VI | hóhérlószerszámokkal fogadta, és nyomban a kínzópadra vonatta. Az egykori
870 VI | mire őfelsége így felelt: "A fejedelmek - mondotta -
871 VI | mondotta - nem szokták a menevédet gonoszoknak is
872 VI | is megtartani, hanem csak a jóknak." És nyomban megcsigáztatta
873 VI | aranyat kínált kínjában, ha a király a törvényben engedélyezett
874 VI | kínált kínjában, ha a király a törvényben engedélyezett
875 VI | csigáztatást elengedné. Mire a fukar, pénzéhesnek mondott
876 VI | még kétszer megcsigáztatta a királyné hajóinak kirablása
877 VI | adnak is valamit ezentúl a János király menevédjeire,
878 VI | Bezzeg rozsályi Kun Pálnak, a Szatmár megyei nemesnek,
879 VI | az országúton rabolta ki a mohácsi csatából menekülőket,
880 VI | azt Werbőczi István uram, a tolvajok barátja, a rablógyilkosok
881 VI | uram, a tolvajok barátja, a rablógyilkosok atyafia elegendően,
882 VI | adta Werbőczi Jánoshoz.~A királyné a heveskedő nádor
883 VI | Werbőczi Jánoshoz.~A királyné a heveskedő nádor szavába
884 VII | amit üzentem, hogy én, a magyarok szenvedő királynéja
885 VII | immár nem ismerem többé azt a boldog korszakot, amikor
886 VII | boldog korszakot, amikor a fiatal nő egyformán örül,
887 VII | kosarat vagy gyűrűt adhat. A régi Mária nincs többé,
888 VII | apránként kiöldösték szívéből a jóságnak virágoskertjét.
889 VII | Mária királynét ismernek meg a magyarok, aki tud olyan
890 VII | kardcsapások ellen viselnek a harcosok mellükön. Most
891 VII | harcosok mellükön. Most jön a fekete Máriának ideje a
892 VII | a fekete Máriának ideje a fehér Mária után. Mondják
893 VII | után. Mondják meg annak a hűtelen endrédi Somogyi
894 VII | is, hogy valaki megnyissa a sort a méltó jutalmukat
895 VII | valaki megnyissa a sort a méltó jutalmukat nyert árulók
896 VII | János és András prépost, a Zápolya-követek, talán nem
897 VII | csodálkoznának vala oly mértékben a királyné szavain, mint Báthori
898 VII | szavain, mint Báthori István, a királyné bizalmasa, aki
899 VII | megbocsátó jóságát hányják vala a királyné szemére, aki megbocsátotta
900 VII | egyik héten Zápolyának, a másik héten Ferdinándnak
901 VII | héten Ferdinándnak voltak a hívei a circumspectusok
902 VII | Ferdinándnak voltak a hívei a circumspectusok szerint,
903 VII | járás-kelésükben, Pozsonyba jöttek, a királyné asztalához, ahol
904 VII | királyné asztalához, ahol a legnagyobb csukákat töltötték
905 VII | legnagyobb csukákat töltötték meg a hatalmas urak érkeztével.
906 VII | magában Báthori István, de a magyar urak előtt csak közömbös
907 VII | mintha mindenről tudna a királyné terveiből.~Mária
908 VII | barátnője lett, mint általában a nőknek a varróasztalkájuk
909 VII | mint általában a nőknek a varróasztalkájuk szokott
910 VII | varróasztalkájuk szokott lenni. Kivett a fiókból egy összehajtogatott
911 VII | összehajtogatott írást, mire a háttérben magasra emelte
912 VII | magasra emelte Lengyel János a nagy, négyszögletes udvari
913 VII | udvari lámpást, amelyet a követek kíséréséhez helyéről
914 VII | kíséréséhez helyéről leakasztott.~A királyné pedig olvasott
915 VII | olvasott az írásból, hogy a magyar urak meglepetésükben
916 VII | meglepetésükben egyik lábukról a másikra állottak. Az írás
917 VII | Révaynénak Borbála volt a keresztneve.~- Ejnye, be
918 VII | tisztában az udvari szokásokkal.~A kémgyanús fiatalembert itt-ott
919 VII | könyökökkel oldalba verték a sötétben.~Mária megmártotta
920 VII | sötétben.~Mária megmártotta a lúdtollat a tintatartóban.~-
921 VII | megmártotta a lúdtollat a tintatartóban.~- Itt írom
922 VII | tintatartóban.~- Itt írom alá a pecsétes levelet nagyságotok
923 VII | előtt - szólt most Mária a Zápolya-követekhez -, hogy
924 VII | Zápolya-követekhez -, hogy a maguk két szemével meggyőződjenek
925 VII | királyné többet nem ismeri a tréfát ellenségeivel.~-
926 VII | akinek jószágait éppen a legfőbb ítélőmesternek ajándékozták
927 VII | ajándékozták vala? Az már csak a Holdban keresheti a maga
928 VII | csak a Holdban keresheti a maga igazságát.~Bánffy uram,
929 VII | is nagyon érdekelhették a magyarországi közügyek,
930 VII | közügyek, csetepaték itt a Duna mentén, így szólott:~-
931 VII | pedig apellálunk. Apellálunk a legfenségesebb Ferdinándhoz,
932 VII | legfenségesebb Ferdinándhoz, a csehországi királyhoz és
933 VII | herceghez, mert ő tudja a keresztény Magyarország
934 VII | aki észrevette, hogy itt a háta mögött is történhetnek
935 VII | is történhetnek dolgok.~- A leánykérés ügyében fellebbezünk -
936 VII | szólt az erdélyi.~Mire aztán a magyar urak valamennyien
937 VII | többé nem törődött senki a Révay uramnak adományozott
938 VII | Somogyi-birtokokkal (amely suskusnak a kifundálója bizonyára maga
939 VII | kifundálója bizonyára maga a főítélőmester volt), csak
940 VII | főítélőmester volt), csak ezzel a jámbor erdélyi urasággal,
941 VII | hiszi magában, hogy itt a Duna folyása mellett mindennap
942 VII | No hát csak induljon neki a nagy fejével a góbé, örülhet,
943 VII | induljon neki a nagy fejével a góbé, örülhet, ha a kapun
944 VII | fejével a góbé, örülhet, ha a kapun beeresztik, de azután
945 VII | akkorában szokásuk volt a bécsi vendéglősöknek, ha
946 VII | olyanféle magyar úr tévedt be a fogadójukba, akiről gyanút
947 VII | csak bajt csinál, viszont a kontót majd csak kifizetik
948 VII | kontót majd csak kifizetik a hazulról utána küldött pénzből.~
949 VII | pénzből.~Csak András deák, ez a mindenképpen gyanús fiatalember
950 VII | bécsi utazásukba elkísérendi a leánykérőket, mert amúgy
951 VII | amúgy is dolga van Bécsben, a Stubenthornál, egy vendéglőben
952 VII | aki előre megálmodta azt a hadjáratot, amelyet majd
953 VII | az éjszakát elpazarolni. A hold világít, akár mindjárt
954 VII | mindjárt indulhatnak az urak a kérői tervükkel a jövendőbeli
955 VII | az urak a kérői tervükkel a jövendőbeli magyar királyhoz.
956 VII | egyetlen húgát.~Hát bizony ez a felszólítás nem volt egyéb,
957 VII | elkeseredett magyar urak a koronás király hívei ellen,
958 VII | egyszer még rájuk kerül a sor ebben a rövidre szabott
959 VII | rájuk kerül a sor ebben a rövidre szabott életben!
960 VII | Itt kell elpusztulniok a pozsonyi polgárok menyhalai
961 VII | nekik az András-havi estében a nagy lámpással, aztán, mind
962 VII | fel lovaiknak dobogása. A királyné körül virrasztó
963 VII | örvendezhettek volna, eszükbe jutott a maguk sajgó sebe, bekövetkezendő
964 VII | ugyancsak sűrűn csapdosták már a pozsonyi házigazdák, mert
965 VII | pozsonyi házigazdák, mert hát a pénzt csak ígéretben látták.~-
966 VII | szívtelen város, mint Sopron meg a többi, ahol németek laknak -
967 VII | vigasztalgatták egymást a magyar urak, amikor végre
968 VII | amikor végre elköszöntek a királynétól, aki majd csak
969 VII | de mit csináljanak ők, a többiek, akik itt állnak
970 VII | többiek, akik itt állnak a csillagtalan holdfénnyel
971 VII | játszogató ősz végi éjszakában?~A nádorispánt besegítették
972 VII | nádorispánt besegítették a gyaloghintójába.~- Ez is
973 VII | van neki jó időtöltése a betegségével. Most majd
974 VII | majd megméricskéli otthon a lábát, mint egy suszter,
975 VII | Tamás is együtt hagyta el a királyné házát a pénztelen
976 VII | hagyta el a királyné házát a pénztelen urakkal. Ez az
977 VII | az ebédlő ajtói, amikor a sekrestye csengettyűje darabidőre
978 VII | némi megértést mutatott a magyar urak iránt, akik
979 VII | szinte céltalanul topogtak a frissen esett hóban a Szent
980 VII | topogtak a frissen esett hóban a Szent Márton tornya alatt. (
981 VII | Szent Márton tornya alatt. (A királyné házán nyitva voltak
982 VII | nyitva voltak az ablakok, a szellőzködés miatt, nem
983 VII | hagynak maguk után.) Itt, a torony alatt búcsúzkodtak
984 VII | búcsúzkodtak tehát egymástól a magyar urak, hogy egyenkint
985 VII | hogy egyenkint nekivágjanak a gondterhes álmokkal teli,
986 VII | olyan szaga volt, mintha a vacsora ideje elmúlott volna,
987 VII | vacsora ideje elmúlott volna, a polgár tarka dunyhacihái
988 VII | vetegeti laposodó pillantásait a vastag falú házakban, mintha
989 VII | kedvesebb álmokat remélne a párnáktól.~Most Báthori
990 VII | hirtelen visszafordította a gyaloghintót, és a torony
991 VII | visszafordította a gyaloghintót, és a torony előtt intett a csákánya
992 VII | és a torony előtt intett a csákánya nyelével Nádasdy
993 VII | rajtadon kívül - dörmögte a nádorispán Nádasdy Tamás
994 VII | álmomban, mint egy halni vágyó.~A szurokszín bajszú, közepes
995 VII | termetű Nádasdy Tamás, miután a nádorispán a csákánya boldogabb
996 VII | Tamás, miután a nádorispán a csákánya boldogabb végével
997 VII | boldogabb végével megfenyegette a hintóvivőit - a bécsi uraság
998 VII | megfenyegette a hintóvivőit - a bécsi uraság nyájas szóval
999 VII | uraság nyájas szóval kérlelte a várakozó álláspontra helyezkedett
1000 VII | oszlanának széjjel, mert a hazaszeretetben egymást
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3063 |