Part

 1 II   |        szavazni. Ott hallgatózik Zápolya a kulcslyuknál, amilyen
 2 II   |       ide Pozsonyba, a "Rákosra" Zápolya, ha mer! Egymagam öszvér
 3 II   |       vissza azt kezéből, amikor Zápolya őt temesi ispánból erdélyi
 4 III  |        csúfoltak, amíg ugyanez a Zápolya, Zsarnó alól menekülve a
 5 V    |         A fejérvári koronázáskor Zápolya úgysem fogadta a bátyám
 6 VI   |          annak barátja lett, aki Zápolya magyarjának vallotta magát?~
 7 VI   |     lelkünké leend. Hívjátok elő Zápolya követeit, hogy megvigyék
 8 VI   |        elmondtam. Én nem lehetek Zápolya felesége soha, ha még annyira
 9 VII  |      polgárok menyhalai mellett!~Zápolya követei elbúcsúztak, lóra
10 X    |         arra kerül a sor, hogy a Zápolya valóban megrohanja Pozsonyt
11 X    |         kezébe. Nem adja el őket Zápolya török rabszolgáknak, én
12 X    |         bán, hiába mellőzte őt a Zápolya Frangepán Kristóf miatt
13 X    | Halálbüntetéssel fenyegette őket Zápolya. Szala messzire van, Fejérvár
14 XI   |        Pál, családostul menekült Zápolya förtelmessége elől Gáspár,
15 XI   |       királyság, mint ezt valaha Zápolya a maga furfangos eszével
16 XII  |         ennek okát megmondani?~- Zápolya! - kiáltott a pap a szószéken,
17 XII  |         aki Pozsonynak tartott a Zápolya megbízásából, és húsz sószállító
18 XII  |   pozsonyiak sójáért fizetni fog Zápolya úr! - szólalt meg Vischer
19 XII  |    Frangepán Kristóf az úr, amíg Zápolya adósa... Sztrecsény a minap
20 XII  |   pozsonyi "Rákosban" meghallván Zápolya rogyadozó vagyoni állapotát,
21 XIII |      hogy mit hoz a holnap. Lám, Zápolya hogyan forgatja köpenyegét!
22 XV   |        hogy a korona az átkozott Zápolya karmaiba került?~Mária összekulcsolta
23 XVI  | homokzsákjait hordozta a vállán.~Zápolya (mintha csak Benigna előtt
24 XVI  |         Benigna azonban, mielőtt Zápolya megmozdulhatott volna, hirtelen
25 XVI  |          az ő védelme alatt van.~Zápolya konok egykedvűséggel keresztülment
26 XVI  |          küszöbről idáig jutott. Zápolya e percben úgy viselkedett,
27 XVI  |    szemfogán.~- Abból nem eszel, Zápolya. Te nem hallasz engem imádkozni,
28 XVI  |      termelni Vezsenybe - felelt Zápolya, aki immár eltanulta a királyoknak
29 XVI  |       Dadogásod valóban megható, Zápolya, mert íme, azt látom belőle,
30 XVI  |          A trónusszéken üldögélő Zápolya erre elvörösödött, mert
31 XVI  |         Ausztriában kalandoznak.~Zápolya kedveskedve, mintha egy
32 XVI  |          még ismétlődik közte és Zápolya között~- Tudtam, hogy konok
33 XVI  |           hogy konok ember vagy, Zápolya, de ennyi konokságot nem
34 XVIII|      Mária. - Csak az kell, hogy Zápolya hírt vegyen a zendülésről.
35 XIX  |    Cserni Jovan, a fekete cár, a Zápolya szövetségese!~- Csak volt,
36 XX   |         nem sok kíméletet várhat Zápolya. Rogendorf Vilmos, az egyik