Part
1 II | előtt itt lesznek őkelméék - mond a nádor, megnyomkodva a
2 V | adjon férjhez a Zápolyához - mond a királyné, ajkán ama szűzies,
3 VI | hozza?~- Nem kell félni - mond Mária a körülötte aggodalmaskodó
4 VII | Ruppert, a mi futárunk - mond Nádasdy Tamás -, aki bizonyosan
5 IX | nem tetszett.~- Százados - mond Bánffy a barettos tisztnek -,
6 X | van ez az egész világon - mond a nádorispán, és olyan egykedvűség
7 X | nyugalom, Báthori uram - mond a királyné. - Mi nem ontunk
8 XI | törvényfacsarását!")~- Igenis - mond Báthori, mintha valahol
9 XII | állapotokról...~- Miután tehát - mond - az ország védfalán ekként
10 XIII | voltál ellensége, te vitéz - mond Ferdinánd lusta egykedvűséggel,
11 XIV | nem mehetek kolostorba - mond nem minden keserűség nélkül
12 XV | Hallottam erről a Kinizsiről - mond most Mária, és humanista
13 XV | koronáját keresi nálad? - mond most Benigna, mintha valamely
14 XV | volt szó: futni kellett - mond Mária, mintha valamely régi
15 XV | Megbocsátok, Benigna - mond a királyné, amikor a szálas
16 XVI | az özvegy királynétól - mond János király ama hangsúlyozással,
17 XVI | vöröslő lelkiismeretednek - mond kegyteljesen a király, mintha
18 XVI | konokságot nem hittem benned - mond most Mária hátrálva.~- De
19 XVII | igazán.~- Majd ítéletet mond a királyné, őfelsége! -
20 XVIII| magyar törvények szerint - mond komolyan a nádorispán, mint
21 XIX | király utazásáról.~- Ők - mond Salm gróf, mintha valami
22 XIX | őkelmének is jó napja - mond Mária, aki bizony nem felejtheté,
23 XIX | idejárnak.~- Csak azért kérdem - mond Mária -, mert eddig is elnököltem
24 XIX | minduntalan felhúzzák az orrukat - mond a királyné, amikor először
25 XIX | gondolja: nekem így is jó - mond egykedvűen a kalóz, és segített
26 XX | Meg kell őket csapolni - mond Mária, és a szíve olyan
27 XX | rákerül a sor őkelmékre is - mond most hirtelen Báthori nádorispán
28 XX | a lutheránusokat sem! - mond a nádorispán, és kerekre
29 XXI | egészségesen boldog volt - mond a királyné orvosa. - Mert
30 XXI | Éppen tegnap, július 31-én - mond Anna örvendezve, mintha
31 XXI | feleli kedvelt híveinek - mond a kancellár -, hogy csak
32 XXI | most csak várjunk tovább - mond Mária, amint hátrafont kézzel
|