Part
1 II | eseménynek, hogy Szapolyai János, akit mi itt joggal vagy jogtalanul
2 III | így ama András deák is, akit valamely váratlan körülmény
3 III | többet, mint a Dózsa Györgyé, akit parasztkirálynak csúfoltak,
4 III | érzelmeikben. Míg ez a király, akit kétségen kívül megkoronáztak
5 IV | Fogatlan kutya lettél, akit régi hűsége miatt kegyelemből
6 V | kapnak.~Bornemissza uram - akit a morva legény állandóan "
7 V | hogy melyik az a magyar, akit tűzzel-vassal pusztítani
8 V | árnyalakjai közül a morvát, akit bámész arcával a másvilágra
9 VI | igát a magyar paraszttal, akit Szapolyai uram alatt gyűlölni
10 VII | szerette volna tudni annak, akit a királyné elé bocsát. És
11 IX | szemügyre vehették Ferdinándot, akit zárkózott életmódja miatt
12 IX | amaz esztergomi király, akit a kora gyermeksége óta viselt
13 IX | büszkélkedő magyar követet, akit talán éppen rendíthetetlen
14 X | ritkaság az idegen vendég, akit a kocsmárosok sohasem láttak,
15 XI | Tomori Lőrinc megérkezése, akit senki se várt a királyválasztásra.
16 XI | királyunk volt kivétel, akit a nemzet hirtelen lelkesedése
17 XIII| Toledóból Don Mendoza lovag, akit Szent Antal nevéről kereszteltek,
18 XIV | mint valamely szellemalak, akit helyén felejtett az éjféli
19 XIV | főtisztelendő Szalaházy Tamásról, akit ugyancsak kárpótolni kell
20 XV | kínjától megszabaduljon az, akit valaha megkísértettek. Aztán
21 XV | úrfi és frájj mulatni ment, akit az oldalszúrás vagy a szívszorongás
22 XIX | Máriát, az özvegy királynét, akit eszessége miatt szegénységbe
23 XIX | pozsonyi polgármesterrel, akit napokig hiába kerestetett
24 XIX | Bécsből bizonyos Salm gróf, akit nem vitt magával Ferdinánd,
25 XIX | ehhez az idegen emberhez, akit nem ismert. Mint ahogy nem
26 XX | nem szerelem az ideálba, akit jövendő életünkre magunknak
27 XXI | vélekedett az udvari kirurgus, akit Ferdinánd küldött Máriához.~-
28 XXI | sógornője, Anna királyné, akit megkímélt a sors a szenvedésektől:
29 XXI | mondogatta a királyné Annának, akit nagy ritkán beavatott gondolataiba. -
30 XXI | már az a nemtelen férfiú, akit könnyelmű szívvel tavaly
|