Part

 1 I    |          melyik cimborája járt erre.~E bölcs férfihoz mért okoskodás
 2 II   |            vajon eljutott már a híre e ház falai közé annak az
 3 IV   |              mi lesz? Hol van a vége e történelmi korszaknak, amelynek
 4 VI   |              tudott mindjárt felelni e jóindulatú hír hallatára,
 5 VII  |             hírmondást vettek volna. E pillanatban többé nem törődött
 6 IX   |      néprablás? Ugyan ki gondol vala e rettenetekre itt, az István-templom
 7 X    |           amely decemberi csendesség e kiáltás nélkül talán nem
 8 X    |  Betekingetett a kocsmákba, nem volt e napokban ritkaság az idegen
 9 XI   |           folyosóit, mintha legalább e szerszámok csörgetésével
10 XI   |            fogadalom köté őket, hogy e szent falak között csendesen
11 XI   |        hihetetlennek tűnik fel, hogy e történelmi korszakban Magyarország
12 XI   |           Pedig hogy összetörte volt e néhány históriai fejtegetéssel
13 XII  |            Szarvaskendi Sibriké volt e riasztó hang, amelynek hallatára
14 XIII |             lehetett volna ráismerni e nyugodalmas polgárban a
15 XIII |            Vajon nem ártunk-e többet e szívélyességünkkel húgunknak,
16 XIII |            szükség azt kívánja, hogy e kérelem megbeszélése a birodalmi
17 XIV  |              Hányszor gondolt vissza e borzalmas éjszakára, amikor
18 XIV  |             Kinizsit, ki Vázsonban - E zárdát rakatta,~- Hamvaiban,
19 XIV  |         zárdát rakatta,~- Hamvaiban, e mély vedrű - Márványkő fogadta.~-
20 XIV  |          Gergelynek hívták egyébként e férfiút, aki ugyan jóval
21 XV   |      áldozatát. A királyné érezhette e bűvölő tekintetet még a
22 XVI  |      küszöbről idáig jutott. Zápolya e percben úgy viselkedett,
23 XVI  | asszonyhangodba, hogy megismertessem e szavakkal veled magamat?
24 XVIII|    Habsburgokhoz tartoznak. De vajon e megpróbáltatások idejében
25 XXI  |          írni a történelemírók, hogy e kalandos, felhős, borongós