Part
1 I | tornyában, Mária királyné már régen letörlé könnyeit,
2 I | öregedő, betegeskedő, kövér, már a női nem barátságosságáról
3 I | a legnagyobb gazemberek, már csak a cimboraság kedvéért
4 I | lábszárait nézegette, amelyek már alig fértek a csizmájában.
5 I | dörmögött:~- Nagyon szemtelenek már "Jankuláék", mióta senkit
6 I | átkozottul szegények vagyunk.~- Már megint a pénzt emlegeti,
7 I | amikor levegő után kapkodott. Már az akkori orvostudomány
8 I | mi pártunkon van még, de már nagyon nyugtalankodik amaz
9 I | szememmel, talán nem is fogom már őt láthatni, de ígéretet
10 I | királyunk utóda, Péter óta már többször előfordult, hogy
11 I | megalkudott ötezer aranyból már hármat zsebre vágott, az
12 I | töri a fejét.~- Menjünk már, nádorispán uram, az urak
13 I | polgármester úr meg nem unta már ezeket a folytonos péntekeket.
14 I | ilyenkor, András napja táján, már befagynak az állóvizek.
15 I | itatták meg lovaikat! Ha már hal, szülessen a bércek
16 I | lépvén a nádorispán. - Én már csak megmaradok régi bútordarabnak
17 II | nincs, ott ne keress, mondta már akkoriban a felvidéki bölcsesség.
18 II | beszélgetnek.~A vendégek már mind elfoglalták a helyüket,
19 II | szentséges lelkek üdvösségére már itt a földön arkangyalként
20 II | tudom, hogy vajon eljutott már a híre e ház falai közé
21 II | indultak útnak, de a Sánta már az első faluban kólikát
22 II | mondanivalóra készülődne. Mária már ismerte ezeket a kitöréseket,
23 II | számított, szürke szemében már másvilági képek tükröződtek,
24 II | rejtekhelyre, mert nézete szerint már sokkal többen tudtak a rejtekhelyről,
25 II | aranyfüzérét~Mert a szójátékokat már abban az időben is kedvelték
26 III | gondolataival.)~Magyarországon már akkoriban is több dolgot
27 III | vették pártfogásukba, amit már abból is láthatunk, hogy
28 III | javíthatatlan bajkeverőt. Már régi, szép királyaink múltjából
29 III | mint egy vén kakas, aki már csak a budai szemétdombon
30 IV | IV. A NÉMET MÁR NEM FÉR A BŐRÉBEN~De hát
31 IV | földesuraság, akinek ősei már a honfoglalás idejében telepedtek
32 IV | gyaloghintó mélységéből már felreccsent az a trombitahang,
33 IV | felel az öreg Sibriknek, már csak a nyugodalmas fürdőzés
34 IV | forgatta.~- Hát Báthori István már nem tud magyarul sem!~A
35 IV | dünnyögte Báthori István.~- Ezt már Ferdinándtól tanultad! -
36 IV | magukat, néhány nap előtt már eloldozták Bornemissza uram
37 IV | régi vágású magyar, aki már több magyar királyt megsegített
38 IV | németek, és ebéd helyett most már üzenetet küldenek Bornemissza
39 V | legkevesebb a hólé.~- No, most már mehetünk vissza a királynéhoz.
40 V | Lengyel János udvarmesterünket már fel is küldöttem a várba,
41 V | még mindig az urak, holott már Szent Márton tornyából alig
42 V | Hát ha nádorispán uramnak már olyan terhére vagyok, hát
43 V | várni, még ha készen is van már a kosár, amelyet gyűrű helyett
44 V | fekszik valamely levél.~No, már erre a levélre Báthori István
45 V | Mária pozsonyi udvarában már régen kiment a divatból,
46 VI | VAGYUNK MÉG AZ UTOLSÓ SZÓTÓL?~Már megint csak Mária királyné
47 VI | okosnak jön a világra, hogy már húszesztendős korában úgy
48 VI | magyar uraknak -, manapság már nem hordozzák zsákokban
49 VI | valamint a papok, akik már akkor is ritkaságként tartottak
50 VI | a számkivetésben, amikor már se töröknek, se magyarnak
51 VI | kiapadhatatlan forrást.~- Talán már megint valamely álomfejtő
52 VI | könyvnek a tartalmát a hívek már annyira ismerik, hogy itt-ott
53 VI | két szerencsétlen követ már belenyugodott abba, hogy
54 VI | felesleges szóbeszédnek, nincs már mondanivalója a megkapott
55 VI | jelenlétében nagyságodnak azt, amit már négyszemközött is elmondtam.
56 VI | szavaira:~- Pedig János király már magáénak tekinti a bosszúállás
57 VI | megcsigáztatta kétszer. Orbánc már százötvenezer aranyat kínált
58 VII | árulását ad notam vettük, és már intézkedtünk is, hogy valaki
59 VII | ítélőmesternek ajándékozták vala? Az már csak a Holdban keresheti
60 VII | magyar királyhoz. Az tán már várja is nagyságtokat, hogy
61 VII | elkomorult, mert nem volt most már senki, akinek baján örvendezhettek
62 VII | ugyancsak sűrűn csapdosták már a pozsonyi házigazdák, mert
63 VII | téli éjszakának. Az időnek már olyan szaga volt, mintha
64 VII | egyik-másik magyar urat már ismerte mindenféle kontós
65 VII | rövidebben válaszolgatott, végül már a fejével is elfelejtett
66 VII | nyelvű iratot a kezében.~- Már megint a régi nóta - szólalt
67 VII | legalább levele tartalmát, ha már a véletlen sors kezünkre
68 VIII | megkérjék a testvérbátyjától.~- Már megint sok bort ittál, Mátyás
69 VIII | igazat mondottam vagy nem? Én már megírtam János királynak,
70 VIII | fegyverkezik is. Mert most már nemcsak Mária királyné és
71 VIII | Ferdinánd őfensége is, ha már nem lehet az övé a magyar
72 VIII | büszkeség nélkül a deák.~- Most már nem csodálom, hogy így is,
73 VIII | András, a prépost, most már indulatosabb hangon szólalt
74 VIII | sokatmondólag hunyorított, mintha már régebben várta volna ezt
75 VIII | Névtelen, mintha ez a mondás már olyan közkeletű volna Bécs
76 VIII | is sok időt elpazarolnánk már!~Az álomfejtő csendes fejbólintással
77 VIII | látná közeledni, amelyet ő már előre megjósolt.~- Csak
78 VIII | hiábavaló vendégeskedést.~- Most már itt vagyunk Bécs városában,
79 VIII | kapja! - ismételték most már kórusban a kocsma vendégei.~ ~
80 IX | akinek úgy megsűrűsödött már szakálla, hogy azt könnyen
81 IX | ugyancsak szilva alakú volt: már fiatalkorában olyan fáradtnak
82 IX | üvegfestménnyel.~A cseh urak, miután már átadták az új királyhoz
83 IX | hangokra.~- "Rólam ugyanis már elég példát vehetsz; mert
84 IX | távolabbi bolthajtásai alatt már nagyon elhangosodott, hogy
85 IX | Úgy látszik, a királyok már jó előre tudják egymásról,
86 IX | nyúlt köldökötökhöz a török, már azt se tudjátok, hogy mit
87 X | maróti csatáról hallott. Csak már elmúlna ez a keserves 1526-
88 X | megtörölte a homlokát.~- Most már mindegy, felséges asszony.
89 X | amelynek előkészületén már esztendők óta gondolkozott,
90 X | ránctalan maradt, mintha már bölcsőjében elvégeztetett
91 X | félelmet ne ismerjen.~- A város már telve van boros emberekkel,
92 X | verekedésbe, amikor más fajta már régen megunta azt. Nincs
93 X | királyt. No de megyek is már a vendégfogadókba körültekinteni.
94 X | bárcsak végképp elnehezednének már az ólomsúlyokkal küzdő fejek
95 X | közé keveredett, akik itt már órák óta próbálgatták az
96 XI | akiknek bíráját a nádorispán már régebben ismerte. Leereszkedett
97 XI | eligazították a soproni követeket, már érkeznek vala a helybeli,
98 XI | fizetni azért, amiért a holtak már nem felelhetnek.~- Elvándorolok
99 XI | marasztotta Pozsonyban; de már javában harangoztak királyválasztáshoz
100 XI | fordult, mert nem szereti már úgy senki a hazát, mint
101 XI | koronázás felé léptetve. Most már tudom teljes bizonyossággal,
102 XI | ország leggazdagabb embere már régen cseh uzsorások bugyellárisában
103 XI | A zárda nagy kápolnája már telve volt ama királyválasztókkal
104 XI | Valóban méhrajként zsongott már a kápolnában összegyülekezett "
105 XI | volt.~Régen fontolgatta ő már magában az álomtalanul töltött,
106 XI | át örökölhető. Ez történt már Péterrel, a magyarok második
107 XI | magunkban gondolunk, és már ez is bűntudatot okoz.~-
108 XI | Nádorispán uram sem tudja már a maga dolgát. Miért kell
109 XII | ki kellett böjtölni, amíg már hazulról hozott mámorukat
110 XII | fejedelmünket.~- Tehát nincs már örökség! - rikkantott most
111 XII | volna zöld ágra vergődni: már éppen kifeszítette ócska
112 XII | dörmögte magában, és most már az volt a legfőbb gondja,
113 XII | karosszékbe, ahonnan most már öklelő tekintettel nézegette
114 XII | asszonyos hangját! Lelke már régen a pogányé!~- Nem is
115 XII | ő ügyének használ. Talán már nem is kell azt a hosszú
116 XII | szakad. Báthori uram, aki már javában érezte Ferdinánd
117 XII | bús Tomori Lőrincet.~- Már megint kend volt a rendbontó?!
118 XII | vállvonogatással odakünn állott már, a sekrestyén kívül a hóesésben,
119 XIII | árulja el a lovagnak, hogy már hetek óta várják vala érkezését.
120 XIII | Mária királyné mellett, már estére megérkezett a bécsi
121 XIII | tovább is felségedet. De most már nem Pozsonyban, hanem Bécsben -
122 XIII | testőr.~- Annyian jöttetek el már Pozsonyból a mi szeretett
123 XIII | Szolgálatomba fogadtam már Batizt, a felséges királyné
124 XIII | egyszerű testőr, hogy Ferdinánd már bealkonyodáskor aludni szokott
125 XIII | embereire. Mit tehetnek most már azok a pozsonyi királyválasztás
126 XIII | bocsássák színe elé.~Bezzeg most már tudott latinul Bánffy János,
127 XIII | megint a pogány. Bali bég már ismét a határokon van. Segedelmet,
128 XIII | a szepesi várat. Innen már csak egy ugrásnyira, két
129 XIV | sétáját, amely szőnyegen már tegnapi lábnyomai sem látszanak
130 XIV | Szapolyaira és Werbőczire.~- Most már üthet karikát a Sánta a
131 XIV | öregnek látszani.~- Hát most már semmi akadálya sincs annak,
132 XIV | választás hírét.~- Régen nincs már itt hitelünk, felséges asszony,
133 XIV | magyar törvények szerint most már nem királyné felséged. Anna,
134 XIV | védtelen, elhagyott, itt már mindenki készülődik, pakol,
135 XIV | pozsonyiaknak, akik itt már régen olyanformán bánnak
136 XIV | érzik közeledni. - Csak már vége lenne ennek az átkozott
137 XIV | nyújtott kegyelmet.~- No már akkor valóban nagyon szegény
138 XIV | Magyarországon, aki, miután már a maga ajándékaiból kifogyott,
139 XIV | királyi birtokba Benigna már egyszer elkobzott és visszaadott
140 XIV | ritkuló udvari népei között már a magánosság fenyegette.~
141 XV | tartotta kezében, mintha már a mennyek országában képzelné
142 XV | Ferdinánd elválasztása után már csillapult a magyar urak
143 XV | cselédeim között van.~Erre már Benigna is kígyó módjára
144 XV | Mária ügyet sem vetett most már Benigna ravaszkodására.
145 XVI | pozsonyi pereputty. Követem már útban van Rómába a Szentséges
146 XVI | eszélyesség, mert hatalmuk már eddig is sokkal nagyobb,
147 XVI | ki kezüket. Ez az ország már az enyém, főpapjaival és
148 XVI | épségével is játszanak. Nincs már nektek sok keresnivalótok
149 XVI | szabadon előtted, amely útra már többször mutattam... Szeretned
150 XVI | két püspök elé lépni, aki már engem is megkoronázott.
151 XVI | tapadtak a királynéra.~- Most már egyenrangú vagyok veled,
152 XVI | segítségével!~Mária erre már nem felelt. Mint valami
153 XVI | innen a királyoddal. Most már véglegesen egyedül akarok
154 XVII | az ismerősei úgy csüngtek már körülötte, mint kifordított
155 XVII | betegen, szegényen, mikor már csak mindennap azt számolhatja
156 XVII | lutheránusok, akik ebben az időben már megkezdik vala munkájukat,
157 XVII | vagyok, a magam igaza mellett már nem tudok semmit sem mondani,
158 XVII | száz esztendeig engedtetett már élnem?~- Miféle könyv ez? -
159 XVII | mondta volna meg, hogy ő már régebben ismeri Luther Márton
160 XVII | szükséges, hogy a cseh korona már a fején legyen. Ez alatt
161 XVII | Talán nem is lehet tőletek már megszabadulni. De halljátok,
162 XVII | kölcsönpénz ügyében ott már nem találnak vala barátságtalan
163 XVII | kellett a pénz.~Mária most már nem is csodálkozott, amikor
164 XVIII| ellenséget jelent. Lám, már Báthori uramon is bizonyos
165 XVIII| határszéliek azt sem tudják már, kinek a katonái, mert egyaránt
166 XVIII| ember. - Egy fillérem sincs már, minden holmim zálogban,
167 XVIII| panaszok, kétségbeesések most már mind sűrűbben özönlik el
168 XVIII| magukat, nagy nélkülözésekben már követet küldtek Szapolyaihoz
169 XVIII| felveendő zsoldjukra, de most már olyan nagy lett a drágaság
170 XVIII| három bátor embert, akinek már amúgy is mehetnékje volt
171 XVIII| fordul.~- Ferdinándus úr már elhagyá Bécset, éjjel, titkon,
172 XVIII| századosok és tanácsnokok most már megragadták a rossz időben
173 XIX | nélkül elhagyta Bécset.~Most már végleg egyedül maradt itt
174 XIX | udvarmesterek ezt előírták: már Csaszlauban kell lennie,
175 XIX | útitáskájából előkaparászott, már cifra írású udvari írnokok
176 XIX | aprópénzecskét az új tanácstól, most már ajánlóleveleket osztogat
177 XIX | egyet az istrángokon, és már szabadon állott a királyné
178 XIX | egyre súlyosbodó igáját. Már senkinek se merészelt beszélni
179 XIX | ezt teljes bizonyossággal, már régen nem volnék Pozsonyban.
180 XX | hordjad tovább te az igát, ha már sorsod mellém sodort. S
181 XX | a tükrébe nézett. Igen, már néha tudott mosolyogni,
182 XX | akik elbizakodottságukban már Luther Márton embereivel
183 XX | beszél a bécsi hírharang:~- Már háromezer lovasa van Ferdinándus
184 XX | vaskesztyűs ökle lesújt.~És most már napról napra jönnek a hírek
185 XX | árulás útját, habár azon már jól előrehaladtak. A nádorispán
186 XX | a régi időben. Brodarics már írja koldusleveleit, szegény,
187 XX | is tudnak mívelni. Most már mehet János király arra,
188 XXI | imádott bátya? Elindult már a hadakkal Magyarországba?~-
189 XXI | király az aranybullában már minden királyok nevében
190 XXI | bécsi kövezet, a hírnökök már nem tudják megtalálni a
191 XXI | hódító útjában. Csak jönne már valamely kétséges hír is,
192 XXI | gondolkozóba ejtene! Csak már jönne egy lovas, aki nem
193 XXI | nyergéből a kapuőrségnek! Csak már visszatérne egy is a régi
194 XXI | lelkével együtt. Csak jönne már egy aggodalmas lovas, egy
195 XXI | egykedvű hangon, mintha már unná az egész mulatozást,
196 XXI | ezt a "megpróbáltatást" már nem bírta el gyenge szervezetével,
197 XXI | Túl van az ország határain már az a nemtelen férfiú, akit
198 XXI | koporsójához, hogy most már végleg elbúcsúzzanak mindentől,
|